Keresés

Részletes keresés

sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5434

Megint"tapasztalatról" beszélsz.

 

És mi van a neutonnal, meg az anyag alapállapotával, az elektron-proton rendszer kötesi emergiájat nézve?

Előzmény: újszuper (5430)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5433

Schrödinger egyenlete marhasag!

 

Hogyan kerül bele a Planck állando? Becsempézték? Na ez aztàn az igazi fizika újszuper részére.

Előzmény: újszuper (5430)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5432

A nagynémyikéd térgyekalácsa hamis.

 

Néked sincs senmi ellenindokod az ATOMISZTIKUS fizika ellen 

 

Mond csak mi az a proton? Mibol âllnak az atomok?

 

És mi okozzaa gravitáciòt? 

 

Miert nem egyetemes a testek szabadesése????

Előzmény: újszuper (5430)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5431

"É találtam!"

 

 

És mit találtál?

Előzmény: sg0 (5428)
újszuper Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5430

Te már annyira átlátszó vagy, mint egy gyerek. Amikor így visszakérdezel, kertelsz és üresen hetvenkedsz, már pontosan látom, hogy nem fogsz tudni válaszolni.

 

"a vonzo Coulomb erö ellenére, NEM esik bele a protonba"

Eleve hamis ez a dichotómia.

A Coulomb erő (az F=k.Q1.Q2/r2  képlet) egy modell, ami csak makroszkopikus testekre érvényes. Atomi és az alatti méretekben nem ad helyes eredményt, az itt működő fizikára a Schrödinger egyenlet jelenti a helyes modellt.  Ami egyáltalán nem is erők, mozgáspályák meg gyorsulások fogalmaival  magyarázza a dinamikát, hanem a potenciálok s az állapotfüggvények segítségével, a rájuk felírt operátoregyenlet sajátérték-sajátfüggvény megoldásaival. Más szóval, az ilyen proton - elektron rendszerek nem a Coulomb törvényből következő r=0 értéknél veszik fel a legalacsonyabb energiaállapotukat, hanem a Schrödinger egyenlet megoldásaiként adódó lehetséges sajátállapotok közül a legalacsonyabb energiaértékéhez tartozó állapotfüggvényénél. Ami pontosan egybevág a tapasztalatokkal.

Előzmény: sg0 (5427)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5429

szuperfizikus, nálad a fizikai okok a fényközegnél kezdödnak és ott is végzögnek. Mit akarsz tehàt?

Előzmény: sg0 (5428)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5428

Na, ezt a kérdést mar sok fizikus feltette, de választ nem találtak.

 

É találtam!

Előzmény: sg0 (5427)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5427

Azt kérdezed, mi akadalyozza meg az elektront, hogy a vonzo Coulomb erö ellenére, NEM esik bele a protonba? 

Előzmény: szuperfizikus (5425)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5426

Ne hogy azt hidd,.Dirac egyenlete megfelel az elektron relativisztikus mozgásegyenletének!!!!!

Előzmény: szabiku_ (5423)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5425

Gyula, mi az a fizikai ok, amely megakadályozza, hogy a részecskék mégközelebb kerüljenek egymáshoz.

Fizikai okra vagyok kíváncsi, mert a matematika csak leírja a fizikai jelenségek mennyiségi oldalát, de nem a matematika okozza a jelenségeket.

 

Tehát mi a fizikai ok?

 

Előzmény: sg0 (5416)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 -1 0 5424

Ja, ja a te tudományodban a relativisztikus kvantumelmélet (ami nem.lêtezik) vezet a részecskek mozgásegyenleteihez.??????

Előzmény: szabiku_ (5423)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.06 -1 0 5423

Marha erőszakos egy pali vagy. De az itt a tudományban, fizikában nem döntő. 

sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5422

Aztân mondjátok meg újszupernek, hogy a részecskék mit valószinüség sürüségek jelennek meg a Maxwell egyenletben, akár mennyire is ugral!

Előzmény: sg0 (5421)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5421

Egy variációs elv, integrális mellékfeltételeket, okozzák az Lm-eket  Giaquinta&Hildebrandt, Calculus of Variation I.

 

szabiku_ ezt te nem.ismered!

Előzmény: sg0 (5420)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5420

Egy elektromérnök kiképzéses pasas, nem fog, nem tud.ellentmondásokkal fellépni az ATOMISZTIKUS fizikámmal szemben.

Előzmény: sg0 (5419)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 -1 0 5419

szabiku_, külonben megmondtam hogy milyent matek könyvben nézz utana

 

De te NEM fogadsz szót.

Előzmény: sg0 (5418)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5418

NEM általanos iskolai matek, az igaz! Ilyen matekot te nem TUDSZ!

Előzmény: szabiku_ (5415)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5417

Butaságot mondtál és ne is ágaskodj. NINCS ellenérved.

Előzmény: szabiku_ (5415)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5416

Egyáltalán nem is igy van!

 

A kölcsönhatâsokat az e.m.-mezö és a gravitacio okozzák az elemi reszecskek közott.

 

Az LM-ek meg csak AZT okozzák, milyen közel tudnak az elemi részecskék egymáshoz kerülni, a vonzo kölcsonhatas ellenére. Ennek a megéryésénél nagyon mellé fogtak a fizikusok, mert a Planck állandó nem okoz.kvantummechanikát.

Előzmény: szuperfizikus (5413)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.06 -1 0 5415

Az nem matek, csak annak látszik, de elmondtam, megmutattam, hogy hibás butaság, amit ott csináltál. 

Előzmény: sg0 (5409)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5414

A többi termeszeti állandóbol jönnek ki az LM értelekei.

 

A Planck állando kiszámítását már Sommerfeld elvégezte. A Schrödinger egyenlet let tömeggel , mP és me, meg az összetett részecskék nagyságát engedi meg kiszámítani. Prognoses of Composite Particles.

 

 

Így jött ki az elektron-neutrinó (e,p) nagyága 0.703x10-13 cm-re, a proton-neutrínónál, (P,E), 0.383x10-16 cm, a stabil neutron (P,e), nagysaga meg 0.702x10-13 cm. 

 

Így kijelentem, az atommagok protonokbòl, P., elektronokból e és pozitronokoból p állnak és 10-13 cm nagyságrendben vannak. Az stommagokat a h0 = h/387 nagyságú LM szabályozza, NEM a h-nak nevezett Planck állando. Ez is TELJESEN új a magfizikában.

Előzmény: szuperfizikus (5411)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5413

"A négyféle elemi részecskék kölcsönhatásaiból."

 

Ezt nem értem.

Az elemi töltések közötti kölcsönhatásokat a LM. multiplikátorok határozzák meg.

A multiplikátorok értékei pedig a kölcsönhatásokból jönnek ki?

 

Itt valami nem stimmel. 

Előzmény: szőrinszálán (5412)
szőrinszálán Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5412

A négyféle elemi részecskék kölcsönhatásaiból. Ezek variációi legalább olyan sok, mintha a biztos lottó ötöst akarnád kiszámolni. Vagy még ennél is több. :)

Előzmény: szuperfizikus (5411)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5411

Gyula, a LM. multiplikátorok értékei miből jönnek ki?

Előzmény: sg0 (5409)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5410

AZT hogy ezt itt az egész tarsasag NEM érti, elfogadom, de miert nem neztek utána?

Előzmény: sg0 (5409)
sg0 Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5409

A variáció elvem, ami a Lagrange multiplikátorolak viszi be reszecskék mozgásegyenletebe, bizony nem általános iskolás matek.

Előzmény: szabiku_ (5407)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5408

Pedig azt gondoltam...

Előzmény: szabiku_ (5407)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.06 0 0 5407

Nem általános iskolás matekról beszéltem... 

Előzmény: szuperfizikus (5403)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.06 0 1 5406

El kell tőle venni, és megbűntetni. 

Előzmény: Bölcs Árnyék (5404)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.06 0 1 5405

Nem tudnál "erőt venni magadon", és mondjuk inkább YouTube videókat nézni?

Előzmény: Bölcs Árnyék (5404)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!