Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
Ti, feministák, valószínűleg nagyon félreértitek az esélyegyenlőség fogalmát. Ez a szó, hogy esélyegyenlőség, az esélyek egyenlőségét jelenti. Egyenlő esélyt a MEGMÉRKŐZÉSRE az állásért. Nem automatikus bekerülést, a piaci és szakmai verseny feletti átlépéssel! Az esélyegyenlőség nem azt jelenti, hogy 50% nőt akkor is berakunk a parlamentbe akkor is, ha lennének náluk alkalmasabb férfi jelöltek. Az esélyegyenlőség éppen azt jelenti, hogy nem azért kerül be valaki, mert nőből van, hanem mert megüti a színvonalat - akár nő, akár férfi.
Ennek semmiben sem mond ellent az az állításom, hogy egyes munkák jellemzően férfiaknak valók, ők teljesítenek ott jobban. Mondom, JELLEMZŐEN. Mert nő is lehet kitűnő feltaláló, építészmérnök, zeneszerző vagy politikus, de nagy többségében mégis valamiért mégis a férfiak ténykednek mégis ezekben a szakmákban. És nem azért, mert a nőket bárki is eltiltaná onnan. Hanem mert nem neki való az a szakma, csak kis számban lesznek ott jelen. De ez nem baj, más szakmákban pedig nők vannak többen, és ez jól is van így.
Az építészkarra például több lányt vesznek fel, mint fiút. A legtöbbje nem is felvételizik, okos volt töriből-magyarból, a hozott pontszámmal könnyen bejut. Ez már több is, mint esélyegyenlőség, hiszen több lánynak adnak esélyt az építész szakmára. De aztán jön az ábrázoló geometria, amit nem lehet bemagolni, hanem érteni kell és látni a térben. Aztán jönnek a tervezési tárgyak, amihez kreatív gondolatok kellenek, ötletek, merészség, kísérletező kedv, néha egy kis lázadó szellem is. A végzett építészek között már több a férfi. A sikeres, közismert építészek között pedig már túlnyomó többségük az.
Most akkor fogadjuk el ezt a helyzetet, vagy írjuk elő, hogy az építészek fele nő legyen, az óvónők fele pedig férfi? Tényleg az lenne jó a társadalomnak?!?
Olvasva a tündéri véleményét, eszembe jutott valami.
Azt sokan mondogatták itt, hogy minek kéne a nőknek 50% képviselői mandátum, ha nem olyan jók a politikában, mint a férfiak.
Először is a legnépszerűbb politikusok, bármilyen kevesen vannak is, épp nők.
Másrészt pedig a nők észreveszik a női problémákat; igy biztosan sokat tudnának javitani a törvénykezésen.
Én pl. nagyon igazságtalannak tartom, hogy ha egy nő egyet sem szül, végig dolgozik és befizeti a tb-t, mint azt a férfiak teszik, egészen jó kis nyugdijat tud összekalapálni belőle.
Ugyanakkor ha kizárólagosan a női szerepkört választja, abban dolgozik keményen
és nemcsak nyolc órában, de éjjel-nappal, amikor úgy hozza a szükség,
és életműként fel tud mutatni egy nagyobb fészekalja kölyköt, na mindezért nem kap majd csak valami nyomorgásra elég pénzt.
Üvölt a dolog sántitása, hiszen a nyugdijakat a vállalt és felnevelt generáció fogja megtermelni - ugyanakkor a gyermeket nem vállaló nő ebből jóval nagyobb arányban fog részesülni. Holott : ha rajta múlott volna, nem lenne aki előteremtené az ő nyugdiját.
Ez egy akkora pofátlan igazságtalanság, amiről üvölt, hogy csakis a "minden szentnek maga felé hajlik a keze" alapon jött létre, és tartható fenn.
Nahát pl. ezen igaztalan dolgok nem hiszem, hogy fennmaradhatnának kellő arányú női képviselő esetében.
Ezért igenis nagyon fontos lenne, hogy a nők olyan arányban legyenek a döntéshozó testületekben, mint az életben!!!!
(Az persze más kérdés, hogy hány férfi szeretne ovóbácsi vagy tanító bácsi lenni. Esetleg betegápoló.)
Nem vitatom a hozzászólásod lényegét, sőt, majdnem minden részével egyet is értek. De ha megnézed a múltat, ezek a szerepek eredetileg nem voltak idegenek a férfimentalitástól, sőt. A nevelők, tanárok, gyógyítók, ápolók jellemzően férfiak voltak, hamarabb léteztek betegápoló szerzetesrendek, mint ahogy az ilyen apácarendek. Persze az se teljesen lehetetlen, hogy ezeket a szerepeket csak addig vitték férfiak, amíg lényegében semmilyen szerepet nem adtak a nőknek... nem tudom, de nem hiszem. Ha ősi, természetközeli, és legalábbis békeidőben nem vadul patriarchális kultúrákat nézel, mindenütt megtalálható mindkettő: a javasember és a javasasszony, a boszorkány és a varázsló, a sámán és táltos mellett a füvesasszony, a vének tanácsába pedig gyakran úgy indulnak a férfiak, hogy kikérik előtte a feleségük, édesanyjuk véleményét, sőt, ha nem haditanácsról van szó, akkor a bölcs öreg nők (wisewomen) eleve részt is vesznek benne. A mitikus jó és a rossz oldal is majdnem általánosan kétnemű: ugyanúgy van jó fehér mágus és gonosz fekete mágus férfi, mint ahogy van jó tündér és gonosz boszorkány is. Ahol az istennőkultuszok működtek, ott az istennőnek szinte mindig volt férfitársa - és még ahol a főisten principiuma hímnemű volt is, ott is majdnem mindenhol megtaláljuk a társnőjét, aki mellette áll, a többi istenek felett, és sokszor az ősi teremtő nőiséget is, mint a főisten édesanyját. Igaz, a római kutúra utódaiban nagyon erős a patriarchális vonal, de még ott is ősi misztérium volt a Mater Magna, a dominus mellett ott állt a domina.
De még pár tíz évvel ezelőtt is a falusi tanító, orvos nagyon nagy valószínűséggel férfi volt... Szóval szerintem inkább talán az a helyzet, hogy ezek a szerepek, amiket írtál, elnőiesedtek, méghozzá lényegében az utóbbi egy-két generáció idején, és a férfiak ma azért nem akarnak nagyon oda menni, mert az "olyan női dolog" lett. Nem lehetetlen, hogy ez is az emancipáció, mondhatni a feminizmus egy mellékhatása - hogy kívánatos-e vagy sem, az ízlés kérdése.
1. Mentalitásról, képességekről volt szó, azzal a kitétellel, hogy nem testi erőről van szó. (Bár ismerek olyan nőt, aki esztergályosoknál dolgozott, olyan csavarokat, amiket a férfiak nem tudtak kicsavarni, azt neki sikerült. Így az erő is testalkati dolog. Vannak olyan srácok is, akik nem erős fizikumúak, és nekik sem való néhány "férfias" munka pl. tűzoltó.) Milyen jellege van a nőnek vagy épp a férfinak, ami nem teszi képessé egymás munkáinak ellátására? (Ismétlem MUNKA! Tehát nem szülés, mert az per pillanat nem munkaerőpiaci fogalom. Kivéve a béranyaságot, de itt most nem erről van szó.) A nőnek a gyermekgondozás nem energiabefektetés? Neki miért térül meg jobban a befektetett energia, mint egy férfinak? Nem értem ebben a részben a logikát.
2. Ha majd azon az alapon fogják egy cégnél eldönteni, hogy alkalmas-e valaki egy munkakör betöltésére, hogy milyen színű a haja és a szeme(neadjisten a bőre, vagy szexuális irányultsága jujj), akkor is ez lesz majd a véleményed? Mert nagyjából ennyire releváns a dolgozó neme, ha megfelelő a képzettsége.
3. Éljen, és én támogatom is őket. (Ellenben azokkal a férfiakkal, akik nem fogadják el, ha férfias munkakörben nő dolgozik.)
4. Nem a férfiakra van szabva a gyerekek ellátása? Ismét azt tudom mondani: miért is? Ha a család 2 keresős, és mindkét fizetésre szükség van, akkor miért csak a nőé legyen a gyermekgondozás feladata? Ezt az enegiabefektetés- haszon dologot nem értem.
5. A férfiak átlagéletkora kb. 10 évve kevesebb, mint a nőké. Ha visszavennének a tempóból, valószínűleg tovább is élnének. Ha visszavesznek a tempóból, akkor be kellene látniuk, hogy bizony, nem ők a család fő eltartói- és már ez is más szerep. De gondolom az egészség ilyen fokú támogatása a szemedben nagy gonoszság és önzőség. (Én speciell vagyok olyan önző, hogy minél tovább szeretnék együtt élni a párommal.)
6. Én eddig úgy tudtam, hogy az ember azért tűnik ki az állatvilágból, mert képes az állatias ösztönein, szokásokon felülemelkedni. Ezért van az, hogy ha nem tetszik valakinek a viselkedése (véleménye), akkor nem fogom átharapni a torkát. Egyébként pedig az állatvilágban is előfordul, hogy a hím védi a kicsinyeket, őrzi a tojásokat. Akkor ilyen alapon,....
7. Na látod, ebben egyetértünk. Nagy baj van, mert jogvédőknek kell kiállni az emberekért. Tehát akkor valamiért hátrány éri őket, baj van a jogrendszerrel. És ezen változtatni kell. (Ld. feketék jogai amerikában, ott is kellettek jogvédők.)
1. nem minden szakma való nőnek, mivel a szervezete vagy más jellegei nem teszik rá alkalmassá. Ahogy a férfiakat sem a szülésre vagy a cscsemőgondozásra. Megcsinálhatja persze, de sokszoros energiabefektetéssel. ami már haszontalan, ha nem muszáj.
2. engedtessék már meg az alkalmazónak, hogy azokkal dolgozzon akikkel jónak látja. Ui. ő fekteti bele a pénzét és a munkáját! S nem a jogvédő kibicek!
3. sok van, s a kivételek erősitik a szabályt (van férfi bébi"szitter", ovóbácsi, stb is).
4. azok az idők kényszerhelyzetet teremtettek. A férfiak jóval nagyobb számban pusztultak el a háboruban és a nők kellett elvégezzék az ő munkájukat is. De pont mivel ma nincs traktorista/esztergályos/kohász/kőmüves, stb. nő, mutatja, hogy mennyire nem is nekik való.
Egy férfi is eltud látni egy (sőt több gyereket is, ld. a magukra maradt özvegyeket vagy elvált/otthagyott férjeket), de kevés kivételltől eltekintve nem rájuk van szabva! Semmiféle tevékenységben nem hasznos/elvárható, hogy a befektetés nagobb legyen mint a haszon!
5. mert a feministák más szerepet szeretnének, akkor erre kompenzálva a férfiak is váltsanak szerepet? Majd ha meghülyölnek.
6. nevezhetitek ahogy akarjátok, nem a névvel, hanem a velejáró mentalitással van baj. Ugyanaz, amikor az ember elfeljti (szándékosan is), hogy végeredményben ő is az állatvilág tagja (emlős>főemlős) s rá is érvényesek a biológia törvényszerüségei.
7. régén baj van azzal a társadalommal, ahol a nemek/korosztályok jogait/kötelességeit jogászok kell megfogalmazzák s nem a mindennapi életből fakadnak.
Azt írod, hogy a feminizmus nyílt kapukat dönget, amikor teljes esélyegyenlőséget követel a munkaerőpiacon. DE eközben bizonyos munkákat kizársz, mert azokra mentálisan, képességekben csak a férfiak alkalmasak. Nem látsz ebben némi ellentmondást?
Nem kell a versenyt kikerülni a munkaerőpiacon sem, és tudom, hogy a kvóták bevezetésével is vissza lehet csúnyán élni, bár bizonyos szabályozott keretek között nem biztos, hogy nagyon rosszak. De amíg úgy gondolkoznak emberek, hogy nő mentálisan nem képes bizonyos munkakör betöltésére(pedig tegyük fel a megfelelő végzettsége megvan), addig szerintem nincsenek azok a kapuk annyira nyitva, mint ahogy azt sokan látni szeretnék/vélik.
Melyek azok a foglalkozások egyébként, amelyek szerinted kifejezetten férfi mentalitást és képességeket kívánnak? (Kiemelném itt a mentalitás szót, mert ugyebár itt nem erőbeli fölényről beszélünk.)
A hagyományos férfi-női szerepek már akkor megváltoztak, amikor a nők beálltak a gyárakba dolgozni a férfiak helyett, akik a háborúban harcoltak. Azzal, hogy a legtöbb családra a 2 keresős modell a jellemző, már felborult az apa, mint a családot egyedül eltartó és az anya, a családot egyedül ellátó szerepkör. Mindkét nem képviselői közül sokan foggal-körömmel ragaszkodnak a régi mintákhoz az új családi modellben. Így fordulhat elő, hogy az anya egyszerre akar szuperanyu és kiváló munkaerő lenni, apu pedig sokat gürizik, mert neki kell eltartani a családot. Nem kell eltartania a családot, mert 2 fizetésből élnek. Anyunak pedig nem kell erőn felül teljesítenie, mert a férje is bevállalhatja, hogy tanul a gyerekekkel vagy elmegy velük sétálni. Mindkét nemnek jobb lenne, ha észrevennék, hogy megváltoztak a körülmények és fel tudnának adni azokból a nagy ideálokból, amik a szemük előtt lebegnek, könnyebb dolguk lenne. Például nem becsülöm alá a férfiakat és képesnek tartom őket arra, hogy ellássanak egy gyereket. (Hozzátenném még, hogy a demokrácia térhódítása is sokat lendített a feminizmuson, megfelelő táptalajt biztosított.)
Bár explicit nem írják le a feministák, de bele kell érteni azt is, hogy ha a női szerepek megváltozásáról beszélnek, akkor ezzel együtt jár a férfi szerepek megváltozása is. És ha a nők elvárják, hogy eddig férfiak uralta munkakörben dolgozhassanak, akkor bizony a férfiak is elvárhatják jogosan, hogy eddig főleg nők által uralt területeken dolgozzanak. (Az persze más kérdés, hogy hány férfi szeretne ovóbácsi vagy tanító bácsi lenni. Esetleg betegápoló.) Tehát a férfiaknak sem kellene olyan szerepekben megragadniuk, amelyek nekik nem jók. (Hála a feminizmusnak, a nőknek ma már van választási lehetősége. Hála a feminizmusnak, a férfiaknak is van választási lehetősége” http://www.alternet.org/story/37478/)
Hogy miért nevezik feminizmusnak szimpla humanista mozgolódás helyett? A feminizmus gyűjtőfogalom azokra a mozgalmakra, elméletekre, morálfilozófiákra, amelyek a nők helyzetével, jogaival foglalkoznak. Maga a fogalom még a 19. században gyökerezik. Azóta nem változtatták meg a nevet, bár a tartalom sokat változott. Mapjainkban a világ több pontján a feminizmus más-más vívmányaira van szükség: van, ahol a születésszabályozás a legnagyobb probléma, másutt a nők dolgoztatása éhbérért, a nőkereskedelem, nők jogainak korlátozása...stb. Európában nagyjából már túlléptek az előbbi lépcsőfokokon, de ez nem jelenti azt, hogy a következő lépcsők nem fontosak.
Nekem úgy tűnik, mintha az elnevezéssel lenne itt a legnagyobb problémád, és mintha egyfajta félelmet keltene. Mert azt asszociálod hozzá, hogy "a nők át akarják venni a hatalmat a Föld irányítása felett és a férfiakat rabigába akarják hajtani". Nevezzük el inkább "Előre a nők egyenjogúságáért, fogjunk össze egy jobb világért!"-nak?
Ha megnézed a Human Right's Watch honlapját, akkor látod, hogy ott is külön foglalkoznak a nők jogaival. Ha úgy gondolnák, hogy nem fontos külön tárgyalni, akkor miért nem aprózzák el a többi témában? És miért kerültek be a nők a hátrányos helyzetűek közé? Az ENSZ miért foglalkozik külön a nők jogaival? ezek után miért bajaz, hogy van egy mozgalom, ami magára vállalja a nők jogaival való foglalkozást?
