Nem győzöm a kedves tudásszomjtól szenvedő fórumlátogatókat felvilágosítani ezen témában más topikokban. Mivel nem akarom másét szétoffolni, ezért remélem közmegelégedésre, nyitok egy ilyen témájút is.
(Forintocska)
A topikmoderátornak teljes hatásköre van arra nézvést, hogy ki írhat a topikba és ki nem. A reklamációkat ez ügyben hozzám kell benyújtani, bölcsen fogok dönteni az ügyben, minden együttérzésemet elővéve a kedves felhasználó panaszait illetően.
(Opi)
Figyelem! A Lelkisbe csak külön arra a topikra reggelt nickkel lehet írni!
A Lelkisben levő hozzászólások nem idézhetők és nem linkelhetők!
(Regina)
Figyelem! A topikon 24 órás késleltetés van, frissen reggelt nickek csak 24 óra elteltével tudnak kommentelni!
Mivel az utóbbi időben több emailfiók feltörési kísérlet is volt, ezért ne válaszoljatok senkinek, akit nem ismertek (ha ismeretlen ír, inkább kérdezzetek rá a topikban, hogy valóban ő küldött-e üzenetet), ne adjatok ki semmilyen személyes adatot magatokról, facebook profilt, ne kattintsatok semmilyen linkre, amit ezek az emberek küldenek! Ama bizonyos fórum üzemeltetője látja az IP-címeket, ennek tudatában menjetek oda nézelődni!
"Pikánssá tette az Emberi Jogok Hőse elnevezésű díj átadását az, hogy csak a rendezvényen derült ki: a Nemzetközi Szcientológiai Egyház támogatásából él a jutalmat odaítélő szervezet. Az alapítvány szerint azonban a szcientológusoknak semmi közük sincs a kitüntetéshez, az egyház mindössze pénzzel támogatja őket.
Korábban azt lehetett tudni a Fiatalok az Emberi Jogokért Magyarország alapítványról, hogy magánszemélyek hozták létre, és ők hirdették meg az Emberi Jogok Hőse elnevezésű versenyt.
"Ez nem a szcientológiai egyház díja, ők csak pénzbeli támogatás nyújtanak a Fiatalok az Emberi Jogokért szervezetnek. S mivel minden támogató szereti látni a nevét, ezért voltak Hubbard-idézetek a díszleteken" – mondta a Hírszerzőnek Pári Zsolt, az YHRI Magyarország kuratóriumi tagja, aki egyébként négy éve szcientológus."
Szedjétek darabokra az elkövetkezendő héten a Forintocskát, az nektek úgyis olyan jól megy és olyan jól áll.
Szedje darabokra a halál.vagyunk itt egy páran,akik értelmes vitát szerettünk volna folytatni vele a témáról,de minden kommunikációs kisérletnek sikeresen ellenállt.
Aki ezt nem vette észre,az vagy végzetesen elfogult,vagy-már bocsánat-síkhülye.
A valóság előtted áll, meg mindenki előtt, aki veszi a fáradságot, és ép ésszel végignézi ezt a hányadékot, amit itt eddig összehordtatok.
És amelynek egyik legeklatánsabb bejegyzése (szvsz !!!) az az embertelen kisérletsorozat, melyet Te az állitólagos alkalmazottjaid körében elvégeztél és oldalakon át leirtad bölcs tapasztalataidat - ki tudja, mi a bánat által vezérelve.
Tudod, én sok cégvezetőt láttam már, javarészt eléggé önző és nagyképű emberek lettek a nagy büdös elszállás következtében, de ilyen szűklátókörű, kicsinyeskedő szarházi, mint ami a leirásodból körvonalazósik rólad, na olyan azért egy se volt közöttük. Feltűnő, hogy a Te széles itteni slepped a fene empátiás készségével ezt véletlenül egyetlenegyszer sem észrevételezte, csak éppen ennek a szerencsétlen Forintocskának a terhére jött ide szórakozni a gennyesebbje.
Mert azt is tudnod kell, hogy akiknek annyi pénze van, hogy ilyen teszteket embereken meg tudj csinálni ("az én pénzemből", ahogy irtad is nagy empátiával")
no annak legtöbbször szokott annyi esze is lenni, hogy ilyen embertelen módszerekkel nem dolgozik. És legfőképp legalább nem irja le...
Ezt a hülye mesét csak ezzel a másikat kicikiző, kiröhögő agynélküli szar bandával tudod megetetni, velem nem.
Na meg persze azokkal, akik hozzád hasonlóan két nikket nem tudnak megkülönböztetni. Nincsenek ám olyan sokan, mint hiszed.
A kitenyésztett készséges leányzók, akik a létükkel és a megnyilatkozásaikkal épp azt bizonyitják, hogy mekkora szükség van itt a feminizmusra, vagy hivjuk akárhogy.
Részemről inkábbaz EMBERSÉGet hiányolom náluk és nálad is, mindenekelőtt.
Az egész dumátok, amit eleresztetek, olyan rossz, hogy amint látom, hozzám hasonlóan többen is rajtatok hüledezni meg röhögni járnak ide...
MUAHHAHHA, hogy ismét Rambót idézzem. És ezúttal én is megyek.
Szedjétek darabokra az elkövetkezendő héten a Forintocskát, az nektek úgyis olyan jól megy és olyan jól áll.
Alászolgája, kedveskéim / IQ és EQ növelő tanfolyásokat részemről itt nem ajánlok, mert reménytelen.
Kérdéseitekkel forduljatok a "cégvezetőhöz", MUAHHAHAHAHAHA!!!!!
jó kis filmecske. :o)) Azért az ilyen, szinte 100%-os szülőmásolás csupán elenyésző mértékben fordul elő. :o)) és mivel ezeket a jeleneteket megrendezték, kicsit sarkos is. :o)
Én sem tapasztaltam, csak néha.
A két fiam között 13 hónap korkülönbség van. Amikor a kisebbik úgy 3-4 hónapos volt, a nagyobbik még alig tudott beszélni. De amikor az aprólék sírt a kiságyában, s én nem voltam épp a közelben, a nagyobbik ment őt vígasztalni: "Miu baa? Miu baa? Nicse semmi baa!" (Ha szükséges, lefordítom!) :o)) Az én szavaimat adta vissza az én kis drágám. :o)))
Egyéb utánzás nem jut az eszembe. :o))
Azért itt is elmesélek egy esetet, mely rám, s nevelési törekvéseimre, s arra, hogy mindezt komolyan vegyék, igencsak jellemző... :o)
Bevezetés: Régebben, amikor főállású anyáskodtam, néhány éven át nyaranta egy barátném gyerektáborában (színjátszós) segédkeztem. Mindenes és egészségügyis szerepet töltöttem be. Most életem első táboroztatása első napjának első óráját mesélem el.
Tárgyalás: Megérkezett a táborba kb. 60 gyerek (színjátszó-szakkörösök). Szinte mindet ismertem, sokuk szüleit is. Rendezkedünk, pakolászunk, amikoris félrevon egy csendes zugba az egyik fiúcska, és hezitálva beszélni kezd. Szóval izé... azt akarom mondani... ugye nem mondod el senkinek, hogy tőlem tudod? ... hátőőő... szóval... hárman kimásztak a tetőre az egyik emeleti szoba ablakából. De ugye nem mondod el, hogy én árultam be őket?
Természetesen biztosítottam a titoktartásomról és legszívesebben rohantam volna kifelé, de tök nyugodtan - csak a gyomrom lett mogyorónyi és a szívem osztódott, és a homlokomban, a gyomromban meg a fülemben dobogott - kisétáltam az udvarra és az "eget kémlelve" körbejártam az épületet. Hát mitlátok?!! 3 srác mászik a palatetőn a villámhárítóba kapaszkodva... Nahh szép nyugodtan szóltam nekik, hogy ugyammá jöjjenek be, meghívom őket Ági (a táborvezető szobájába) egy kis V.I.P. beszélgetésre.
Kölkök lejöttek, raporta szobába be... kicsi szoba, egyik falán egy asztal és egy heverő, a vele szemben lévő oldalon egy szekrény és egy heverő. Nu, a táborvezető az egyik heverőn foglalt helyet, a koreográfus-tánctanárunk és én a másikon. (Barom kényelmetlen a fájós hátamnak meg a 158 centimnek egy heverőn ülni.) A két heverő között a földön a három kölök. Nu, megy a hegyibeszéd, szemöldökráncolás, komoly hang, stb. Énke kezd fáradni... Nekidől a mellette lévő szekrény oldalának.... majd szép lassan a saját oldalára dől - mivel nem a szekrény oldalának dőlt a hülye liba, hanem a nyitott szekrényajtónak...
Befejezés: A raport először csak halk kuncogásba, majd egyre hangosodó és egyre leplezetlenebb röhögésbe fulladt.
És az ilyesmi "sajnos" a saját gyerekeim "nevelése" közben is megesik velem...
