" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Csodálatos kis ültetvényEK, mivel nem is egy, hanem kettő. Egy másik parcellán egy fiatalabb állomány van. Azok között több saját kezű oltvány. Lenyűgöző!
Komolyra fordítva a holnap kezdődő, talán utolsó kánikulai időszak végéig.
Nagyjából a jövő hét közepéig.
Utána vissza lehet venni a vízmennyiségből és az öntözés sűrűségéből, mert 20-25 fokok lesznek, ha előtte öntözted, akkor már nem fog kiszáradni ritkább öntözés mellett sem.
Szeretném megkérdezni a kivihez értőket,hogy mikor kell abahagyni az intenzív öntözést?Ninovarga tanácsát követve minden este bőségesen locsolom a kiviket,de meg is látszik rajtuk.Még a 38 fokos melegben sem égtek meg a levelek,és soha nem kókadtak meg.Remélem a télen sem lesz semmi bajuk,és végre pár év múlva teremnek is.
Kobak az interneten lévő információk egy része több mint 10 éves, ezt is figyelembe kell vennünk. Én is éppen tegnap olvasgattam a paw kártevőiről, igaz külföldi oldalakon. Valóban vannak, és előbb-utóbb elterjednek az egész világon. Sajnos.
Mindenütt azt olvasni több itthon még kevésbé ismert növényről, hogy nálunk nincs kártevője. Korrektül ez legfeljebb úgy hangozhat, hogy nincs ismert kártevője. A pawpaw esetén említik a csigát, de tapasztalat szerint kártevője a bagálylepke hernyója is. A lepke utódait a növény levelein hagyja, hernyó állapotban pedig éjjel támadja a leveleit, annak is elsősorban a levélerek közti részeit, nappalra pedig a kiválasztott nyálkán ereszkedik alá a talajba. Miután más részeit is megrághatja a növénynek, egy fiatal növény számára akár végzetes is lehet.
Igen, láttam a fotón hogy nincs talán másfél sem, és az eddig olvasottak lapján csoda számba menne ha maradt volna rajta. De drukkolok neked nagyon, jövőre biztosan megkóstolhatod a termését.
Pedig ugye jól ismerjük a Dél-Alföld 2012-es februári minimumait! De sajnos a buta dogmák és buta berögződések könnyen öröklődnek, míg az akár pár pillanat alatt belátható okosságok nehezen, vagy egyáltalán nem nyernek polgárjogot.
Az pedig azért lehetséges, mert a hiedelemmel ellentétben, kitűnő téltűrése van. Nem kell rajta csodálkozni. Ugyanolyan elterjedt dísznövény lehetne nálunk, mint a mediterráneumban.
Hát igen, nem véletlenül hatalmas bokrok ezek. Viszont a patakparton van errefelé egy kb 15 méter magas Magnolia grandiflora, alig hittem a szememnek. Lehet vagy 20-25 éves.
Igen, az idősebb növények fejlett gyökérzete hatalmas sarjakat képes produkálni az elfagyás után, így, amennyiben néhány kíméletes téli minimum sorozata következik, akár nagyobb méretű/magasságú növényeket láthatunk hosszú távon alkalmatlan területeken, mint hasonló korúakat hosszú távon alkalmasokon. Csak a hozzáértő látja a különbséget az eltérő habitusokban.
Az elmúlt két-három mérsékelt abszolút Tmin-ű teleinek köszönhetően megdöbbentően nagy fügebokrokat (akár 3-4 méter magas és széles) lehet látni szerte az országban, itt a Dunakanyarban ez talán nem is szokatlan, de már a Velencei tó környékén is utcára kiültetve belebotlottam egy ilyenbe, tele terméssel.
