A topic célja a BMW motorkerékpárok tulajainak és azoknak a szimpatizánsokanak az összefogása, akik szeretik ezt a motormárkát.
Szinte hihetetlen, hogy nincs ilyen Topic még!
szombaton gyonyoru idoben sikerult Tyutyu + Andi R1150R es egy KTM Adventure
kompanianak megtennie az en mereseim szerint 610 km-t Szlovakiaban. ErintettuK: Parkany-Letkes-Selmecbanya-Kormocbanya-577(ismet fantasztikus olcso es jo kaja)-Besztercebanya-Liptoszentmiklos-Donovaly-BB-Parassapuszta. Vegig gyonyoru ido, nehany csepp viz az elottunk levo esobol az aszfaltrol...
Vasarnap: GSLaja es en. Esoben indultunk hasonlo utvonalat jartunk be,de Parassapusztanal leptuk at a hatart, majd a 66osrol leterve,vegig az 525-oson jutottunk el Selmecbanyaig... Megneztuk milyen az 577 vizesen, hat sokat levesz az elvezeti ertekbol, ismet itt kajaltunk, majd 66-os ut, 76-os ut Podbrezovanal fol, Liptoszentmiklos majd, 536?-oson fel a Tatraba. Itt kezdtem erezni, hogy kisse atestunk a lo tuloldalara amikor fel 5-kor esoben meg a Tatraba megyunk felfele...:))) Na ekkor visszafordultunk egy jo tea es teasutemeny elfogyasztasa utan... De jo volt...aztan Donovalyn es a szokott Partizanska Cesta beli erdei uton at vissza BB, majd Parassapuszta... Cirka 600 km ebbol 450 km esoben, kb 15 fele esot tapasztaltunk, de legalabb tanulgattuk az esoben motorozast. Nem veszes jo cuccban, ha az ember fia kilat a bukojan akkor meg elvezheto is...(vagy beteges???:) Tapasztalat:emberek autoban ulve melegen, 4 kereken stabilan sem kepesek esoben vezetni...es csusznak az utburkolati jelek Szlovakiaban baromira (ez nekem nem volt ujdonsag)
Az én utazóm kb.140-150km/h, 120-nál a jobb kezemen a szőrszálak nem jól állnak és nyomják a kesztyűbena a kezem..........(na jó vicc félre...)
Nekem így a fogyasztásom még egyszer sem ment 6 lityi fölé. A skandináv karika alatt 7850km -re elfogyasztottunk 436 liter bengát, ami kb. 5,6/100 (teljes menetfelszereléssel) és én abszolut meg vagyok ezzel az értékkel elégedve.
Érdekes módon viszont az első svéd tankolásom után amíg haza nem értem, az alapjáratom 1050/min - ről felemelkedett 1100-1150-re !!!! és biztos nem a levegő páratartalom és jegesmedve fülszőrének hatására.
Elnézést kérek Tőletek, dolgozok azon hogy 1-2 képet be tudjak ide szúrni, de most egy kicsit összeszaladt a meló.
Esetleg egy szeptemberi (októberi is ) Grossglockner karika nálam is szóba jöhetne!!!
Kicsit irígykedem, mert én még nem jártam ezen a területen közvetlenül. Mindig csak elmentem mellette. Ha az idén már nem is, de jövőre mindenképpen megnézem személyesen is. Én egy szeptemberi időpontra gondoltam, amikor már talán nincs annyi turista, autó, lakóautó stb, de meglepve olvasom soraid, miszerint alig volt forgalom a főszezonban. Én 2 hete jöttem meg Erdélyből, ami szintén csodás. Oda évi rendszerességgel visszatérek. Azóta viszont szégyenszemre nem motoroztam, mert nem bírom ezt a honi klímát. Bár az utóbbi 2 nap már megfelelő volt hőmérsékletileg, csak most meg időm nem volt.
Örülök a túraleírásoknak, így a tiédnek is, mert rám kifejezetten katalizátorként hatnak. Rendesen felpörgetik a messzi tájak iránt érzett libidómat.
Az kifejezetten jó, ha konkrétumokat is leírtok, mint pl a szállások címei, árai, esetleges időbeni útkorlátozások, útdíjak, stb. Mégegyszer köszi. Ha esetleg feltöltötted a képeket valamelyik nyilvános képtárba és szívesen megosztanád másokkal is, kérlek linkeld be!
Gratula az uthoz. Fura belegondolni, hogy alig két hónapja mi ugyanitt 2 méteres hófalak között motoroztunk!
A fogyasztáson ne csodálkozz, egyrészt az ember automatikusan felveszi a kinti nyugodt tempót, meg nagyságrendekkel jobb a benzin. Két éve teljes tura és kemping felszereléssel az Alpokban 4.7-et evett a GS, ezt itthon semilyen tempoban nem tudom hozni.
Azthittem az én fejemnél nincs nagyobb...a 62-63 még nekem is nagylenne.Kár!
No nemmintha csak ez lenne a sisakvásárlásom akadája! A 40-50 ezer körüli árnál többet nemszeretnék sisakra költeni.Nehezen tudom elhinni,hogy valóban annyival jobbak ezek a sisakok.
Más.
Még tartozom a múlkori túra rövid leírásával...most pótolom!
Szokásunkhoz híven reggel korán,5-kor már nyeregben voltunk.Petyavara Varadero-val,én R1100S-el vágtunk neki a Grossglockner felé vezető utnak.
Kecskemét,Dunaföldvár,Veszprém,Rábafüzes gyorsan megvolt,bár 110-120-nál nem mentünk gyorsabban. Graz előtt fel a pályára,hogy még koradélutánra a célvidékre érjünk.Klagenfurt,Villach,Spittal.
A sztrádán 130-140-es tempó mellet,még lehetett "nézelődi" is.Indulásunktól a megérkezésig szikrázóan szép,napos időben motoroztunk.( motorosoknak szóló matrica 10 napra 1205.HUF)
Spittal-nál aztán végre lejöttünk a pályáról,itt szinte azonnal olyan vidéken találtuk magunkat amilyet a magamfajta alföldi betyár,csak fényképen,vagy ásványvizet reklámozó kisfilmekben lát .Az utak a hegyek között is kifogástalanok voltak,de látszott rajtuk,hogy több éve hozzájuk sem kellet nyúlni,hanem egyszerűen jól megcsinálták annakidején.
Szállást először Heiligenblut-ban kerestünk,de itt a hétvégi rendezvények miatt nemtaláltunk,amit aztán egyáltalán nembántunk,mivel aztán Winklern határában találtunk egy prémiumkategóriás szállást,konyhával,nappalival ,külön wc,fürdőszoba,erkélyek,stb.A motorokat is biztonságban tudhattuk éjjszakára.
Néhány szendvics és búzasör után nemtúl korán feküdzünk le,de reggel 8-kor ,már a Grossglockner lábánál ámúldozva néztük a gleccser,nameg a csúcsot.
Az idő és a látvány lenyűgöző volt,de ezt értsétek szó szerint!
Az utakon nemvolt nagy a forgalom,éppencsak jelzésértékű.Mi igazán lassan kanyarogtunk,de a három napalat 10 motorosnál többen aligha előzött meg.(többnyire mindenki nyugodt tempóban közlekedet)
Mindenféle motorral talákoztunk,de a gépek kb 60%-a sztm.bömös volt. 50 ccm-es
robogók,veteránjellegű kétüteműk,biciklik,trjájkok,quadok,oldalkocsis szörnyek úgyszintén voltak,sőt egy urallal is találkoztunk ami tengelyes utánfutót cibált magaután.(az öt kereke legalább négy nyomban futott)
A túra legszebb része sztm,az Edelveisspitze volt!A körpanoráma csodás!
Innen a Krimml vízeséshez motoroztunk,ami azért egy jókis túra volt a maga kb 100 km-ével,de megérte.
Szépvolt,érdekes volt ,nameg még úgysem másztam hegyet motorosszerkóban.
Itt is,meg a magasalpesi úton is fizetni kellet a kapuknál ,a kettö együtt kb 20 euro volt.
A szállásra visszafelé kicsit rosszabbra fordult az idő,eset dörgött villámlott,de elég félelmetesen,aztán az egyikalagúton átérve,mintha elvágták volna...ragyogó idő!
Néztük is a szembejövőket,esőruha sehol........hmmmmm.
A szállásra érve közkívánatra megismételtük az előző esti programot,csak kevesebb sörrel.Ezen a napon kb 300 km volt a megtett táv.A z 1100-as kellemes meglepetésként 4,8-at fogyasztott a szerpentineken,a vara egy kicsivel többet.
A pályán sem mértem 5,1-nál többet,sztm ez több mint jó!
Vasárnap reggel 6 körül nagyjából, a már ismert útvonalon hazaindultunk,ekkor láttuk az egyetlen balesetet kintlétünk alatt.(egyetlen auto volt az úton összetörve?!?!)
Kicsit megszeppenve ,óvatosan,kis kerülővel haladtunk a még ismeretlen völgyekben a korareggeli óra minden szépségét átélve.
Köszönhetöen az autópályaszakasznak 11 körül,már magyarországról hívtuk a család otthonmaradott tagjait,hogy nekünk is terítsenek,mert a madárlátta szendvicsek már nemizlettek úgy mint az első napon.
A mocikkal semmi gond nemvolt,viszont a Petyabarátomtól szemrehányóan megkérdezték,hogy ő miért Hondával van amikor BMW-t is lehet kapni?
Sajnos igazat kell,hogy adjak a szélvédelem témában.
Saját példám is ezt az álláspontot támasztja alá.Vettem a mocimra egy MRA túraplekót és kicsit csalódtam benne.Az én "paramétereimmel" jobb volt a kisebb ,gyári plekó szélvédelme.(igaz,a kormánycsutkám felső állásban van)
Gondolom azért,mert szabadon,minden turbulencia nélkül engedte a bukómra a levegőt.
Az azért hozzátartozik a dologhoz,hogy kicsit a plekó mögé kuporodva tökéletes a szélcsend,még 220 fölött is!A gyári mögé nehezen lehetett volna elbújni:-)Nade ki akar hosszab ideig kuporogni?!?
Tehát marad az MRA,legfőképpen azért, mert naggggyonjól néz ki.
A komolyabb sisak-projekt még nálam hátravan,úgyhogy szivesen olvasok minden erről a témáról szóló beszámolót.
Volt 1x egy gép, amit úgy hívtak, hogy Bimota Mantra, Philippe Starck agyszüleménye, (akár az Aprilia Moto 6.5 - épp tegnap láttam egyet). Na, azon volt először ilyen kémény.
Zajos bukó kérdés. Sok minden befolyásolja: motor, testmagasság, üléspozíció, plexi méret és szög, valamint a szél és a többi jármű által keltett turbulencia. Sokan túllihegik a kérdést, szerény véleményem szerint ez egy olyan egyenlet, aminek az általános megoldásával nem is érdemes foglalkozni, ugyanaz a bukó két embernél teljesen eltérő eredményeket produkálhat és produkál is. Van, ki az égbe magasítja a plexit az áhított szélcsend reményében és csak úgy csapkodja a fejét és fülét a szél. Van, kinek sikerül és vigyorog, mint a vadalma, de vicsorogva kapkod levegő után a kánikulában. Az előző motoromon (R1100RS) említésre méltó összegeket költöttem a fenti egyenlet megoldására, sikertelenül. Épp ezért manapság hanyagolom a kérdést és leginkább teljesen leeresztett plexivel közlekedek, a szél telibe kapja a sisakot, így folyamatos légáramban ülök, nem pedig csapkodó turbulenciában. Így nem kell füldugó, viszont gyakrabban kell bogarakat pucolni. A szél együtt jár a motorozással.
Szerintem ez a megoldás abszolút pocsékolás. Mármint anyagilag. No meg aztán ki szeret hosszú távon egy hangos motor mögött motorozni? ;-)
Más:
Bizony, GPisti, lekéstél a lámpákról. Igaz, hogy még nem pislákolnak, de már fent vannak a gépen. :-))))))))))) Kell is, a hétvégén Szallerbeck 24 órás...
Ha már bukósisak, én is elég régen keresgélek. Az öt éve használtam vett Shoeim kezd szétmenni (bélés kikopott, mindkét plexikötő csavar egyszerre tört.. ki tudja hány éves lehet már) most kicsit javítottam és lefestettem, de nekem nagyon hiányzik egy napfényplexis modell. Évente elhasználok egy szemüveget a sisak miatt.
C1-esem volt pár éve, nekem nagyon zajosnak tünt, eladtam. A Laser és a Caberg nem igazán győzött meg. Pusztán katalógus alapján láttam a HJC HQ-Max -ot, ami kép és a leírás alapján tetszik, de elég drága, meg persze kézbe kellene venni, de sehol sincs. Van valakinek tapasztalata vele?
A hétvégén lenyomtuk első utunkat én és a Schubert Concept. Mit mondjak ?
Egy kicsit várakozáson aluli. Az én tapasztalatom eddig :
- kb. 120km/h-ig valóban csendesebb mint az előző siaskom(HJC ZF8)
- 120-150km/h között szerintem kicsi különbség van Concept javára
- 160 és fölötte viszont nekem úgy tűnt mintha egyáltalán nem lenne különbség.
Aztán megnéztem valahol hogy a megadott 86dB érték 100km/h nál igaz, így már értem a dolgot.
Nem tudom hogy nektek -akik ezt a típust használják- hasonló tapasztalat van-e, vagy ez csak nálam jelentkezik így.
Az "Bömbimen" MRA túraplakó van, felső kormánykifli elhelyezéssel. A tapasztalatom az, ha a kifli eredeti helyzetben lenne pont a sisakra áramlana a levegő ami iszonyatosan zajossá tenné. Így felső kiflivel egyenesedettebb testtartással a fent leírtaknak megfelelő.
Egy kérdés : a sisak tetején a szellőző beállításaira lennék kíváncsi.
Én tologattam ugyan,de egyszer besült a fejem, egyszer meg hideg volt.......stb.
Valaki árulja el milyen pozíciók vannak! ?
Hétvégén (5-6) Szegeden C-Mobilnál teszt lehetőség !!!!!!
Akkor ezek szerint Ti voltatok azok akikkel Sajószentpéter és Miskolc között találkoztam. Én a R1100S-el akkor jöttem vissza Csongrádra.
Meg akartam állni egy pár percre beszélni de láttam hogy túrán vagytok + nekem is ki volt számítva az időm, így majd legközelebb.
Jól néz ki a géped. Azért mentem veletek egy darabig hogy megnézzem a GS-eket munka közben. Remélem ki tudok majd egyszer próbálni egyet valahol-valamikor, habár annyira nem izgat a csere.
Kényelmes hazai kirándulást terveztünk legutóbb. Olyan sok szép hely van még itthon amit nem ismerünk, gondoltuk legalább az egyiket be kellene járni. Az Őrséget már régebben kinéztük magunknak, csak fix időpont nem volt, az gyakorlatilag az utolsó napokban dőlt el.
Eredetileg a Dunántúlon kanyargós utakon akartunk menni, de csak kicsit késve indulhattunk, ezért aztán maradt a szráda Bp-ig, onnan meg főleg a 8-as út.
Egy kis zuhét pont egy benzinkúton kaptunk el, egy nagyobbat pedig a sztráda legkiesebb részén. Következő megállónál Gabriella kb fél liter vizet öntött ki a csízmájából.
Aztán kb ennyi is volt az esőből a hétre, a kánikula tombolt tovább.
Kényelmes tempóban estére érkeztünk meg a Szalafőn lévő szállásunkig, egész pontosan Alsószerre. Egy egész ház állt a rendelkezésünkre mindennel felszerelve, csodás környezetben. István egyből összehaverkodott a szomszéd kutyájával, nem is vakarhattuk le magunkról a következő napokban. A motorok egy szőlővel befuttatott lugas-garázsban pihenhettek. Este felderítjük a környéket, élelemforrásként a Bognár étteremben lukadunk ki ahová már elég későn érkezünk, de minden további nélkül kiszolgálnak igen finom étkekkel.
Másnap a környéket akartuk járni, de olyan kánikula tombolt, hogy inkább átruccantunk Szlovéniába, Toplicébe fürödni, a helyi élményfürdőbe. A határon meglepően kedves volt a határőr, nem ehhez vagyunk szokva. Rövid fürdés és napozás után már indultunk is tovább Ausztriába várat nézni. A Riegersburgi fellegvárhoz már záráskor érkeztünk, de azért a felvonóval csak felmentünk. Lefele a sétát választottuk, sikeresen le is mentünk a város felőli oldalon. Kerülhettük meg a hegyet vagy 32 fokban.
Innen a szállás vagy félórányira volt, úgyhogy irány haza. Másik határátlépő más stílus. Meglehetősen mogorva. Még mindig azon fílózok, hogy a határőr kérheti-e a jogsimat? Ha az útlevelem rendben, és a motor papírjai is akkor be kell engedjen nem? Este vacsora a
„szokott” helyen. Amíg várunk vagy tucatnyi kisgyerek pózol a motoron boldogan. A szülők fényképezik őket, nagyon köszönik, most egy hétig lesz mit hallgatniuk.
Reggel István elhozza a kisboltban személyre szólóan félretett kifliket, be volt biztosítva a reggelink. Mai program laza csavargás a környéken. Őriszentpéter, Magyarszombatfa, Velemér. Az itteni korabeli kistemplomot nem szabad kihagyni, mind a környezet mind pedig a templom (és annak története) megfogja az embert. Beülünk, csendben nézelődünk. Szakmai érdeklődésből a toronyba is felmennék, de nem lehet. Érdekes…Erdélyben sem engedtek fel sehol
J. A környező erdőben rövid sétát teszünk, bár elég meleg van. Inkább gurulunk tovább, pontos cél nincs, csak a táj és a környék felfedezése. Zalaegerszegig kanyargunk, aztán vissza. Megkeressük a Vadása tavat is, szintén rövid ejtőzés, majd a Pankasz-i szoknyás harangláb megkeresése. Ezt mondjuk jobban is kitáblázhatnák, meg egy-két parkoló sem ártana a környékre!
Hazafelé az illendőség kedvéért más éttermet is kipróbálunk, ne legyünk túl elfogultak. A szép környezetben, kis tóparti étterem (vad és hal specialitás) végül is nem rossz, de a régi jobban bevált. Lehet, hogy a specialitásokat kellett volna kipróbálni?
Estére elég pilledt a társaság. István elmegy Alsószerre meghallgatni egy beszámolót, de mi alig térünk magunkhoz a melegtől. Kb este nyolckor vagyunk hajlandóak a környéken sétát tenni. Aztán a környéken felpörögnek az események. A helyi tehéncsorda a Boris vezényletével összevont csapatmozgásba kezd és kitör a villanypásztor kereteiből (lehet áramszünet volt?) A szomszéd kutyája először a horizontig kergeti a lázadókat, majd visszatér mert távolétében az irmos-cirmos vadászni kezdett a felségterületén.
Ennek egy beérkező kondenzcsík (az eb) és két távolodó kondenzcsík (az eb és a cirmos) jelenti a végét.
Közben Borisékat még kétszer elkergetik a látóhatárig aztán lenyugszanak a kedélyek.
Este még összerakunk egy kis vacsorát, az utolsó virslit a szomszéd kutya kunyerálja el. Szinte háton úszik a boldogságtól mikor megkapja. Hogy sirathatott ez minket, mikor eljöttünk!
Másnap összepakolás, kitakarítás, majd a motorok felmálházása után kényelmes indulás.
Nagyon kényelmesen kanyargunk, a szép táj inkább nézelődésre csábít.
Jákon megállunk, régi terv megnézni a Jáki Szent György templomot.
Az 1211-ből származó (illetve ekkor említik először oklevelek) 1256-ban felszentelt apátsági templom 42 évig épült. Lenyűgöző épület, masszív tömege igen látványos.
A toronyba vezető ajtó zárva.
A szomszédos múzeumban sok érdekes dolog olvasható a történetéről, átépítéseiről, romos állapotáról és restaurálásról. A többiek már rég kint várnak mire észreveszem, hogy egyedül olvasgatok benn. A parkolónál leülünk egy kapucinóra, olyan jól elvagyunk, mintha ez lenne a napi cél. Igaz nem is sietünk sehova. Meg aztán nem is megyünk nagy távolságokat.
Aztán csak elindulunk a Bozsokon lévő új szállásunkra. Egyenlőre csak elfoglaljuk a szobákat és egy könnyű ebédet eszünk, aztán indulunk tovább. Kőszegen csavargunk, az egész belváros fel van bontva. Meglátunk egy szabadtéri színházi estet hirdető plakátot, egyből el is határozzuk, hogy szombat este színházazunk, a jegyeket is megvettük.
Még kicsit nézelődünk, bemegyünk a nagytemplomba (nem tudom mi a hivatalos titulusa), szép, de nekem kicsit túl rikító a festése. Toronyajtót nem találok.
Hazafelé még megállunk Cákon a borospincéknél, valamint elfordulunk Velem felé megnézni az
„épített falut”.
Este vacsora a szálláson majd elsétálunk a kastélykertbe.
Reggel irány Ausztria, a határátlépő pár méterre van a szállástól. A határőr meg is jegyzi, hogy eléggé az ország másik feléből érkeztünk.
A cél Mariazell. A lehető legkanyargósabb úton megyünk, megéri, nagyon szép tájakon visz az út. Megérkezve megcsodáljuk a Bazilikát, na ez aztán lenyűgöző. Kívülről már sokszor láttam, de nem sejteti a belső értékeit. A toronnyal itt meg sem probálkoztam. Rövid séta a városban, majd megyünk a tópartra fürödni. Az Erlaufsee-nél ennyi embert én még nem láttam. A víz szerintem pont jó, Gabriella szerint jéghideg. Viszont napozni tökéletes, mi Istvánnal akkor is megyünk úszni. Nem sietünk, az idő is eltelt, a kanyargós utakon nem lehet gyorsan haladni, ezért Wildalpent már kihagyjuk.
Hazafele gyorsabb utat választok, de az eleje így is kanyargós. Egy útlezárás lámpánál pár motoros összegyűlik. Legelöl egy idősebb úr áll nagy BMW-vel, mögötte két Ducattis meglehetősen velőrázó kidörrentőkkel.
Azt várjuk, hogy majd a zőld-nél a két Duc elhúz, ehelyett az öregúr olyan startot produkál, hogy csak pislogunk. Ilyennel a sztratoszférát szokták elhagyni.
A két Duc később kezd is az idegeimre menni, egy kamion előzésnél, kanyarba érkezve a hátsó mint aki jólvégezte dolgát befékez, egy centit sem hagyva a mögötte érkezőknek (azaz nekünk) Két személlyel azért elég szépen nyögött a szervófék mikor beékelődtem a Duc és a kamion közé. Inkább le is előztem amint lehetett. Estére elég szépen kitikkadtunk, ezért ez a nap közel 400 km volt hőségben és szinte végig kanyarogva.
Másnapra nem is terveztünk sokat, csak el Sopronig. Annyi csavar azért került a dologba, hogy a Bozsok-Sopron 60km távot kicsit feltornáztuk 120 km-re. Ugyanis Mariazellből hazafele az Írotkő ausztriai szakaszán jöttünk, amiről kiderült, hogy egy kb 15-km-es fantasztikus hegyi út. A Michelin térkép meg pont jó irányban jelölt még két „zöld” utat, szóval ezt a hármat összefűztem. Mondtam Istvánnak, hogyha kérdi a határőr, hogy hova megyünk, akkor nyugodtan mondja, hogy Sopronba!
Ezt az utat csak ajánlani tudom. Este hazafele kiderült, hogy a hazai szakaszon sok érdekes nincs, a Burgenlandi rész viszont végig fantasztikus, helyenként panorámás út!
Sopronban a szokásos városnézés, majd Fertőrákos, a kőfejtés megtekintése.
Ahogy bementünk zuhogni kezdett, de hamar elállt.
Innen hazaindultunk, kissé szeles időben. Siettem, mert végig látszott a viharfelhő, de megúsztuk. Este vissza Kőszegre és egy fergeteges vígjátékot néztünk meg Eperjes Károllyal a Gyulai Várszínház, a Kisvárdai Várszínház és a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színház színészeivel. ( http://www.koszeg.hu/kultura/varszinhaz/content.php?id=2806 ) Nagyon jó volt! Azt most ne forszírozzuk, hogy Kisvárdai létemre miért Kőszegen nézem meg a szülőföldem színészeinek előadását!
Reggel összepakolás, lejárt a szabi. Kicsit még gondolkodtam, hogy is lehetne Ausztrián keresztül hazajönni (már csak a határőr miatt is megérte volna..hova-hova? Nyíregyháza!) , de aztán még arról is letettünk, hogy Szlovákián keresztül jöjjünk, inkább itthon csavarogtunk. Komárom, Esztergom, Visegrád, Vác, B.gyarmat, Salgótarján, Miskolc, Tokaj. A Lebújnál még megálltunk, hogy Gabriella ehessen végre egy kis hazai halászlevet, aztán szépen hazagurultunk. Fogalmam sincs, hogy összességében mennyit mentünk (bár a hátsó gumim csereéretté lett), de épp eleget hogy sokat lássunk és épp keveset hogy sokat pihenjünk, összeségében nézve ilyen jó nyaralásom régen volt már!
Hát erről lekéstél! Nem is gondoltam, hogy ilyen kapós lesz, rendezhettem volna árverést! :)
A légvédelmi refik már Körte motorján pislognak!
De ajánlom hogy szerezz be te is, nagyon kellenek!
Nemrég én is találkoztam lovakkal Erdélyben. Éjjel kettőkör vágtázutak le egy hegyi szerpentinen, szembe velem, csak egy pillanatra láttam őket, a frász kétszer megkerült.
Nem túl gyakori, de ritkán azért előfordul. Gyakorlati előnye szerintem nincs, csak az esztétikai élmény más. Viszont lőttek a súlymegtakarításnak. Nekem tetszik.
Van másféle "okosság" is:
Gondolom, unalmas téli estéken elfoglalják magukat az ügyesebbek.
MGP! Nem fogok ezen osszeveszni Kortevel, de ha neki nem kell, en is palyaznek a kiegeszito fenyszorokra. Lehet hogy el voltam eddig kenyeztetve a jarmuveim vilagitasatol /beleertve a trabantot is/, de sokszor olyan erzesem volt, hogy a gyari tompitott fenyt akar 2 szentjanosbogarral is eszrevehetoen fel lehetne turbozni.. :-)
Valoszinuleg en vagyok a bena, de sokaig nem esett kezre a GS reflektorkapcsoloja, ugyhogy volt par erdekes esetunk erdelyben. Pontosabban ketfele tipus, az egyiknel amikor eltunt az elottunk halado hatsolampaja es csak totoztam hogy merre kell kanyarodni es mikor, a masik, amikor vegre elhaladt mellettunk a szembol jovo reflektoros, es csak egy rovid fohaszt tudtam mormolni arra a ket masodpercre amig gyakorlatilag semmit nem lattam az utbol.
Egyebkent most jottunk vissza erdelybol, 2900km, vegig ragyogo 30 fok, gyonyoru volt. Eleinte meg meglepett a nemzetkozi foutvonalon /E30/ egyiranyu ketsavos reszen szembejovo lovaskocsi, hazafele setalo marhacsorda, kivilagitatlan reszeg biciklis, ut kozepen alldogallo gazdatlan lo, de hozza lehet szokni. :-)
Ami meg erdekes, hogy egy kicsit arrafele mashogyan hasznaljak a reflektort /hosszufeny/. Sokaig toprengtem rajta miert nem kapcsoljak le amikor meglatjak, hogy jovunk szembe, aztan mas magyarazat hijan arra jutottam, hogy sokkal fontosabb az ut szelen kivilagitatlanul hagyott vagy eppen kozlekedo dolgok eszrevetele, mint hogy elvakitjak egy kicsit a szembejovot.
Ket het mulva az Alpokba megyunk, kivancsi vagyok a kontrasztra... Attol felek nem lesz minden benzinkuton 100Ft-os asvanyviz, es minden kocsmaban 100Ft-os sor... :-)
Én viszont mióta hazatértem Erdélyből (ott készültek a képek a Transzfogarason), nem is ültem motoron, mert a hőguta kerülget. A 30 fok feletti hőmérsékletet még motoron sem nagyon bírom.
De ha eljön a csodás ősz... Az lesz ám az igazi. Színek kavalkádja az erdőben, még elegendő hőfokú aszfalt, kellemes, friss levegő... Oh, de várom már!
