A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
És hol mutatkozik meg a természetben a kölönbség az atomisztikus fizika és a téves modern fizika közott?
A testek szabadesese ezreléknyi nagyságrendü eltereseben es abban, hogy a hidrogen atom át tud alakulni stabil neutronná ,2.04 MeV energia kisugárzása mellett!
Én nem estem a fejemre, abbol kiindulva, hogy a kölcsonhatasok c-vel terjednek, csak a véges Minkowsi térben írom let az universumunk idöbeli fejlödését. A megfogalmazásnál vigyáztam arra, hogy az minden körülmény között, minden sebességnél érvenyes legyen.
Az elemi töltesek, az elemi tömegek és a c is, megmaradnak az idobeli fejlödes alatt. Ezért néz ki a.hatásintegrrálom a véges Minkowski térben, úgy, ahogy kinéz.7042.
Nem tételezek fel határ-, vagy peremfeltételekkel, de mellékfeltételeket igen.
Más mellékfelteleket a mezökre,.a Lorenz feltételeket,, és mást a részecskékre. A töltesek megmaradása miatt, integrális mellékfeltételeket a részecske valószinüség sürüségeket megadó áramsurusegekre, amik a Lagrange multiplikátorokhoz vezettek a részecskék mozgásegyenleteiben. Persze át kellett térmi a spinorokhoz, a részecsék mozgâsegyenlete a spinorokra érve yes, és ezekböl kell a ársurusegeket megszerkeszteni, amik vegsö soron bele kerülnek a Maxwell egyenletbe
NEM tételeztem fel, hogy a kôlcsonhatások konzervativak, mert mind a két mezō okot ad hullám kisugárzásra.
A statikus Newtoni gravitáciòs erö torvény és a Coulomb törveny határesetek,.ha az ember NEM akar számol a mezök c-vel törtenö kiterjedesével. De a mezók alapvetöen négyes vektor mezok
Ez a leírás beépítette a gravitáciòt is a részecskefizikába és egyesitette az e.m.-mezö leírásaval.ami végtelen elönyt jelent a modern fizikával szemben, amI csak egy tákolmány!
Ez alatt azt kell érteni, hogy az idő egydimenziós, a tér meg több (x n)?
Azonban ha az egyenértékűséget keressük bennük, azt a dinamikában, mozgásban találjuk meg. Az idő sosem áll meg, a tér mindig terjed. (gyorsulva tágul) Mi adja nekik a dinamikát, hát az erő, vagyis az energia. Az meg nem keletkezik, és nem semmisül meg. Az energia átalakulása „kovariáns”, mivel bármilyen formát vesz fel, (idő, tér, anyag, tömeg) a lényege az marad, hogy sosem áll meg, vagyis mindig mozgásban van.
„ Sokat vizsgálódok ebben a kérdésben, mert igen érdekes és lényeges, de nekem az a véleményem, hogy mivel a kovarincia probléma nem tüntethető el belőle, hiba relativisztikusnak nevezni.”
Azért relativisztikus, mert hatás és szemlélő függő dolog alanya, létalapja a téridő. :-)
A Coulomb-törvény nem veszi figyelembe a hatásterjedés sebességkorlátját, mert azonnali távolhatást feltételez. A Maxwell-egyenletek a vákuumban a homogén hullámegyenletekkel ekvivalensek, ez pedig a vektor- és skalárpotenciálra is retardáltságot mond. Tehát az elektromos töltések között is maximum c-vel terjed a kölcsönhatás. Mivel a töltések értékei a megmaradás miatt nem tudnak változni, hullámzani, ez némi elfedésbe kerül a klasszikus elméletben. A kvantumelmélet itt virtuális fotonokat gondol el, bár azok kanonikusan nem kvantálhatók, nincs hullámfüggvényük sem, de mégis ott vannak az elméletben. Ez is nagyon érdekes dolog. Sőt, a virtuális foton negatív (vagyis hátra)impulzust is tud előrefele közvetíteni. Ez történik az ellentétes előjelű elektromos töltések között (tehát vonzáskor). Erre valódi foton, illetve kisugárzott elektromágneses hullám nem képes.
Szóval nem álmodozok arról, hanem mély vizsgálódásban vagyok e kérdésben. És egy ideje pont ez az egyik dolog, ami a legjobban érdekel. Aki ezt jól átlátja, az nagy tudás birtokában van.
A kvantumelmélet nem igazán relativisztikus. A tér és az idő nem egyenértékű benne. Sokat vizsgálódok ebben a kérdésben, mert igen érdekes és lényeges, de nekem az a véleményem, hogy mivel a kovarincia probléma nem tüntethető el belőle, hiba relativisztikusnak nevezni. Elfedni úgyahogy ellehet, de az sérti az alapelveit.
Az atomisztikus fizika szemben áll a modern tákolmányos fizikàval.
A modern fizika a nem létezö kvantumokra alapított kvantumelméletböl, a fiizikailag érvénytelen relativitás elméletekböl és a kvark kitalációból áll. Ez egy energétikus fizika, nem ér semmit.
Az ATOMISZTIKUS fizika négyféle fiizikailag létezö elemi részecskére van épitve,.amiket protonoknak elektronoknak, pozitronoknak és eltonoknak hivjak, ezek.mind ki vannak mutatta ês ezekböl állnak az atomok, és a többi részecskék.
Ezekböl.indulnak.ki az ismert c-vel terjedö, nem-konzervativ kölcsönhatások. Több nem is kell.. csak egy kicsit.jozan ész.
