sziasztok csak egy percre kukkantottam be, gyönyörűek a képek, gratula mindenkinek :) a mai vihar lefektette az egész veteményest, kaptunk egy kis jeget is, de inkább a szél meg az özönvíz okozott nagyobb kárt :( pont előtte palántáztam ki pár dinnyét...remélem, megmaradnak. amúgy már ettünk saját cukkinit, borsót, még mindig jönnek a másod-harmad retkek, újhagymák - salátából rengeteg van, a hagyományost szinte nem is esszük, csak a tépőféléket, spenótból is rengeteg ment főzeléknek - végül tegnap lesarlóztam, már kivirágzott :) ma a gyerek beásta a többi zöldtrágyással együtt, majd jön oda is valami hamarosan (pl. a nálam is törpenövésű paprikapalánták) tegnap két talicskányi védőnövényt (facélia, sarkantyúka, stb) szedtem ki a szegélyekről, igen intenzíven elterjedtek a sok eső-nap-eső-nap váltástól - ma már egész átlátható volt a kis zöldséges birodalom, a komposztáló meg köszöni szépen :) nagyon tetszik ez saját veteményes dolog - ha úgy alakul, hajnali kettőkor zseblámpával szedünk hagymát meg retket, aztán mehet a zsíroskenyér a társasjáték mellé :) amúgy most egy kicsit el van hanyagolva az egész kert-projekt, mert kiskutyázunk OFF: képek
Még akár virágozhat is. Nálunk folyamatosan csíráznak, és később is virágzik egy-egy. Viszont rövid életű, inkább kétéves, mint évelő, hagyni kell magot szórni.
Csináltam pár képet, és ráérek fölrakni, mert du. 2 óta szép egyenletesen esik az eső. Jókor jött, épp aktuális lett volna egy locsolás. Az első paradicsom kezd érni. Ezzel még nem lakunk jól, de talán nemsokára érnek a nagyobbak is.
Még valami: Ha tudod, mi a nevük, nézz utánna, nem kell-e hozzájuk porzó, mert nem minden gyümölcsfa öntermékeny. Van, amihez porzó is kell. Ilyen van az almák, körték, szilvák, megyek, cseresznyék között elég sok.
Borsóról volt szó, azt vetettem a hagyma helyére. :) Találtam még fél kilót a dobozban, úgyhogy elszórtam. Most már tudom öntözni, hátha lesz belőle valami. (Hagymát vetni legfeljebb dughagymának érdemes, de azt is csak öntözéssel nő meg.) A korai borsó szárát meg kiszedtem. Ha már benne voltam, vetettem vagy 20 méter céklát is, a korait erősen kiritkította a földibolha.
Levelét Pár másodpercre forró vízbe mártjuk, hogy hajlékony legyen, majd fele-fele arányban rizs-hús, fűszerek keverékével kis töltelékeket készítünk, egy tálba téve kevés vízen, inkább párolva megfőzzük. A lábasba beletesszük a maradék leveleket, szárakat, és vele főzzük. fokhagymával, sóval ízesítjük.
Készre párolás után a töltelékeket tálra szedjük. A maradék levet a levelekkel, szárral, kevés tejszínnel összeturmixoljuk, és a töltelékekre öntjük.
Tálalható.
A szárakat 5 cm darabokban vegyesen azzal, ami van (répa, cukkini, cékla) Sütőbe rétegezzük, fokhagymával, sóval, fehérborssal, kakukfűvel ízesítjük, tejszínnel meglocsolva átpároljuk. Magába is jó, de húshoz köretként is alkalmazható.
Kórokozó: Cladosporium cucumerinum Jelentőség: Magyarországon az 1940-es években már ismert betegség volt. Szabadföldön csapadékos, hűvös időjárásban okozhat nagyobb kárt Tünetek: levélen és az indán kezdetben apró, vizenyős, majd 3-4 mm, kerek vagy szögletes, barna színű foltok láthatók. A folton penészgyep csak magas páratartalom esetén jelentkezik. A termésen először apró, vizenyős, majd 4-5 mm, kráterszerűen besüppedt, szegély nélküli, kerek foltok jelentkeznek, amelyek a termés talaj felőli oldalán vagy a végén helyezkednek el. A foltokon dús szürkészöld penészgyep van. A foltok alatti terméshúsban üregek keletkeznek. Gyakori a mézgakiválás. Idősebb termésen csak enyhén bemélyedő parás foltok találhatóak. Telelés: fertőzött növényi maradványok és a hajtatóberendezések szaprofita módon, vetőmag Környezeti igény: hűvös (17 oC), ködös magas páratartalmú időjárást igényel Biológiája: először csirázáskor, majd epidermiszen és a sztómákon keresztül fertőz Terjedés: konídiummal szél és eső segítségével Előrejelzés: időjárás és a növényállomány figyelése Védekezés: - 4-5 éves vetésváltás - Csepegtető öntözés - Fertőzött növényi maradványok megsemmisítése - Egészséges vetőmag - Csávázás - Vegyszeres védekezés 2-3 leveles állapottól megelőzésszerűen 10 naponta besüppedő foltok. Foltokon dús, penészszerű bevonat. Védekezni az előzőhöz hasonlóan kell. Javasolt technológia: Csapadékosabb, párásabb mikroklímát kedveli. Ebben az időben preventíven, megelőző jelleggel kell a védekezést elvégezni. Virágzás környékén és a termésnövekedés idején védekezni. Szükség esetén ezt meg kell ismételni: Amistar (III.) 0,75-1,0 l/ha, Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha, Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha, Merpan 80 WDG (III.) 2,0 kg/ha
Kórokozó: Colleototrichum orbiculare Jelentőség: Magyarországon 1910-ben vált ismerté. Szabadföldön csapadékos időjárásban nagy jelentőségű. Tünetek: a csiranövény és a palánta szártöve enyhén befűződik, barna színű lesz, rostossá válik. Később a foltok nagyobbak (6-10 mm), vörösbarnák szegély nélküliek. Levélnyélen és a száron a foltok megnyúltak, enyhén besüppednek. Az edénynyalábok nem barnák. A termésen a foltok 6-10 mm, kerekek vagy oválisak, kráterszerűen besüppedők, szegély nélküliek. A foltokon rózsaszín konídiumokkal teli acervuluszok vannak. Telelés: elhalt növényi maradványok és a vetőmagon Környezeti igény: mérsékelt hőmérsékletet (22-27 oC) és sok csapadékot igényelnek Biológiája: a kórokozó a növény gyökerén át jut be Terjedés: levéltetvek útján Előrejelzés: nincs Védekezés: - 4-5 éves vetésváltás - Fertőzött növényi maradványok alászántása - Csávázás - Vegyszeres védekezés szabadföldön 3-5 alkalommal megelőzésszerűen 4-5 leveles kortól vagy az első tünetek megjelenésekor azonnal
Javasolt technológia: Preventíven, megelőző jelleggel kell a védekezést elvégezni. Virágzás környékén és a termésnövekedés idején védekezni. Szükség esetén ezt meg kell ismételni: Amistar (III.) 0,75-1,0 l/ha, Champion 50 WP (III.) 2,0-3,0 kg/ha, Cuproxat FW (III.) 4,0-5,0 l/ha, Merpan 80 WDG (III.) 2,0 kg/ha
Kórokozó: Cucumber Mosaic Virus (CMV) Jelentőség: a tök egyik legfontosabb betegsége. Nagy terméskiesést okoz, mert a tövek gyengén fejlettek, termést alig hoz, termések aprók, deformáltak Tünetek: levélen először sárga foltok jelennek meg, később tipikus mozaikfoltok és apró nekrózisok is láthatók. A levelek hullámosak, deformáltak, kisebbek. A levélnyél és az inda rövidebb, a tövek a fejlődésben visszamaradnak. A termés apró és márványozott, rajta dudorok vannak. Telelés: áttelelő gyom és kultúrnövényeken Környezeti igény: a levéltetveknek megfelelő párás, mérsékelten meleg időjárás kedvez a kórokozó terjedésének Biológiája: Terjedés: levéltetvek útján Előrejelzés: időjárás és a növényállomány vizsgálata Védekezés: - A vírusvektor levéltetvek elleni vegyszeres védekezés
Kórokozó: Erysiphe cichoracearum, Sphaerotheca fuliginea Jelentőség: a szabadföldön jelentős kárt okozó betegség Tünetek a levél színén és a fonákán először foltszerűen, aztán az egész levéllemezre kiterjedve fehér penészbevonat jelenik meg. Minél idősebbek a levelek annál érzékenyebbek. A penészben elszórtan fekete termőtestek (kleisztotéciumok) figyelhetők meg. Hajtáson és termésen a tünetek ritkán fordulnak elő. Telelés: elhalt növényi maradványok micéliummal és kleisztotéciummal Környezeti igény: mérsékelt hőmérsékletet (15-25 oC) és alacsonyabb páratartalmat igényel. Szabadföldön a nyár közepétől lehet rá számítani Biológiája: minél idősebbek a levelek, annál érzékenyebbek a lisztharmatra Terjedés: aszkospórával és konídiummal szél illetve eső segítségével Előrejelzés: nincs Védekezés: - 4-5 éves vetésváltás - Fertőzött növényi maradványok alászántása - Vegyszeres védekezés szabadföldön nyár közepétől vagy az első tünetek megjelenésekor azonnal és 1-2 alkalommal megismételni. Magas hőmérsékleten a kéntartalmú készítmények perzselnek.
Javasolt technológia: Szárazabb nyarakon hatalmasodhat el óriási mértékben. Ellene az indanövekedés után a kezdeti tünetek megjelenését követően kell védekezni. Ha szükséges, a védekezést meg kell ismételni 1-2 alkalommal: Systhane 12 E (III.) 0,3 l/ha, Topas 100 EC (III.) 0,35 l/ha Amistar (III.) 0,75-1,0 l/ha, Discus DF (II.) 0,2 kg/ha
Jelentőség: Magyarországon 1903-ban lépett fel először. A tök egyik legfontosabb betegsége.
Tünetek a levél színén 3-5 mm nagyságú, sárgászöld, szögletes foltok képződnek, amelyek aztán összeolvadnak. A fonákon lilásbarna penészgyep található. Aztán a foltok elhalnak, rongyolódik a levéllemez, később a levél elpusztul, viszont a levélnyél és az inda egészséges marad.
Telelés: elhalt növényi maradványokon
Környezeti igény: mérsékelt hőmérsékletet (15-20 oC) és magas páratartalmat igényel (min. 5 óra levélnedvesség). Ha a nedvesség tartósan jelen van (csapadék, harmat), és a páratartalom kellően magas (90 % fölötti), akkor akár egyik napról a másikra is kitörhet a járvány. A hőmérséklet 8-30 OC között bármennyi lehet, megfelel a gombának.
Biológiája: minél idősebbek a levelek, annál érzékenyebbek a lisztharmatra
Terjedés: aszkospórával és konídiummal szél illetve eső segítségével
Előrejelzés: nincs
Védekezés:
- 4-5 éves vetésváltás
- Fertőzött növényi maradványok alászántása
- Csepegtető öntözés
- Vegyszeres védekezések 4-5 naponta
Javasolt technológia:
Csapadékosabb, párásabb mikroklíma esetén preventíven, megelőző jelleggel kell a védekezést elvégezni. Virágzás környékén és a termésnövekedés idején védekezni. Szükség esetén ezt meg kell ismételni:
A kis töknél akkor fordul elő gombafertőzés, amikor a termés kialakul, de még a virágot nem dobja le. és a virágmaradvány a termésen van még. Ekkor párás, esetleg esős idő esetén gombák telepednek meg a virág és termés telálkozásánál.
Le kell szedni az ilyen termést, a többinek semmi baja.
megelőzésként, már terméskötés után gombaölő (akár bordóilé) szerrel heti permetezés javasolt. Lisztharmat veszélyes időben kén tartalmú szerrel kell permetezni.
Ajánlatos valamit szert (bio, vagy kémia) levéltetű fertőzés megelőzésére, mert ezek terjesztik egyes betegségeit.
Ide másolok pár leírást a tökfélék betegségeiről a következőkben.
Nálunk is ledob a tök mindig egy csomó termést, általában a szezon elején. Egyébként egészséges növények. Most már nem izgatom magam rajta, később meg szokott maradni elég sok, bár jobb lenne, ha a koraikat nem dobná le. Nálunk hamar jönnek a fagyok, nem érik be a késői termés. Sütőtöknél és spagetti töknél is előfordul. Kerítésre futtatom, így nálunk sem a földön vannak. Eleinte és is számolgattam, most már így nyár elején inkább nem, mert tudom, hogy úgysem végleges.
Ja még eszembe jutott, hogy nem hagyom hogy leérjen a földre, tehát nem attól rohadt el, mivel 2-3 bokorról van szó, mindig figyelem a terméseket, reggel az az első, hogy növényvizit:):)
Érdeklődve várom, hogy erre válaszol-e valaki, nekem is volt ilyen jelenség tavaly. Egyik nap még számolgattam hány tök van rajta, aztán kis idő múlva az egyik sárgult és rohadni kezdett, nem is tudtam mit kezdeni vele azonkívül, hogy leszedtem és kidobtam, de aztán lett rajta még egészséges termés.
Jövőre én is szeretnék, nekem is nagyon tetszik. Most csak sima mezei mángoldom van, annak a levelét spenót helyett főzöm, meg szendvicsbe salátalevél helyett esszük. A szára meg nagy kincs, kb 10 centisre összevágom, megpárolom, ill. vízben puhára főzöm és úgy mint a spárgát, kis besamellel sajtosan megsütve vagy 8-10 főtt szálat baconnal áttekerve megsütöm a sütőben köretnek.
Nálunk van a kertben mezei zsurló, nem javaslom a betelepítését. Erősen tarackol, a fűnyírást is elég jól bírja, meggyűlne vele a bajod. Nem alkot sűrű gyepet, viszonylag elvan vele a többi növény, ha néha kitéped, de ha szereted a rendet, bosszantani fog. Csak ha nagy a kert, és van valami félreeső rész, ahol mehet. Úgy tudom, a fatörzsek meszelése tél végén hasznos, mikor az erősödő nap fölmelegíti a törzset, aztán éjjel erősen lehűl, és a hőingadozástól megrepedhet a kéreg. Lehet, hogy másra is jó, azt nem tudom, de a hőingadozást csökkenti. Viszont elég ronda. Ha egy kolorádó bogár és kevéske tojás van, leszedem,és kész, nem permetezek. Paradicsomra jó a bordói lé, szappanos levet nem adnék neki, csak növényi ázalékot. Il többször leírta, hogy kell a növényi leveket használni, listázd ki a hozzászólásait, és biztos megtalálod közte.
Sziasztok! Jó régen jártam itt, (tavaj) de minden reggel olvasgatlak benneteket :) Az lenne a kérdésem, hogy van e olyan növényi permetszer,ami nem ajánlatos bizonyos növényekre? Tegnap tettem esővízbe kamillát, csalánt, fokhagymát, fehérürmöt, és arra gondoltam, hogy teszek ma hozzá bordói levet és egykis háziszappan reszeléket vagy mosóport, mit lehet ezzel permetezni? mindent?:) És fel kell e higítani? a víz nagyjából ellepi a növényeket. Igazából paradicsomra gondoltam bár azt másfél hete permeteztem bordói lével, a brokkoli levéltetves, a krumplin meg tegnap volt egy kolorádóbogár meg egy néhány tojás. Meg a kis facsemetéket is lepermetezném.
Facsemeték törzsét jó lemeszelni? Elriaszt az valamit?
Sajnos zsurlót nemtudom honnan szerezzek be, mindig lesem a mezőket, hátha lelek és betelepítem a kertbe, de nemsikerül találni, pedig nagyjából tudom, hogy néz ki.
Nekem is van epres kérdésem, tavasszal ültettem szép eperpalántákat, virágoztak, kicsi eprek is lettek rajtuk, aztán némelyik elszáradt úgyahogy van. Pedig mulcs is volt alatta, levágott fű. Kiszedtem egyet,ami így elszáradt, szép nagy gyökere volt, csak egészen sötétbarna, majdnem fekete, a "törzse" pedig olyan kemény hogy nemment bele a körmöm. És az kicsit rozsdabarna színű. A mulcs tövében látok lyukakat, de nagyobbak szerintem mint amit bogár csinálna, lehet hogy alátúrt valami ürge vagy pocok, és így a levegőben állnak a gyökerek, azárt pusztultak el? Egyébként a kert televan lyukakkal, ferdén lefelé állnak, és elég nagyok, dió belemegy simán. Pocok lenne? Mit lehet ellene tenni? Mindent kitúr :(
Nézegettem ma a tököket kinn, már vannak rajtuk 20-25 cm-es kis tökök. Viszont az egyiken egy ilyen kis tök megsárgult, és elkezdett rohadni a vége. A növény egészségesnek néz ki, a többi kis tök rajta nem mutat ilyesmit. Mi történhetett ezzel az eggyel? Lehet hogy valami gombát kapott el és meg kéne permetezni még mielőtt a többi is elkapja?
Az eper évelő növény, évről évre kihajt. Télire én betakartam a tövüket egy kis földdel, és a csúnya száraz leveleket lecsipkedtem róluk, de egyébként is kihajtanának. Nekem is van két csemete fám, mindkettő virágzott is, ám nekem sem hoztak termést. Utánaérdeklődtem ennek, nekem azt mondták, hogy csemete korban még nem nagyon szoktak teremni, majd ahogy egyre nagyobbak lesznek úgy kezdenek fokozatosan többet teremni.
Bocsánat mindenkitől, hogy ilyen bagatel kérdéssel jövök, mentségemre legyen szólva, hogy nem nagyon értek a növényekhez.
Naszóval van egy kb 40 nm-es rész a kertünkben ( fúvel, de inkább gyomokkal benőtt) amit konyhakertté akarunk átalakítani. Egy részét már beültettük paradicsompalántákkal, már épen érni kezdenek, ez rendben van. (Ezekről tudom, hogy minden évbe ujra kell telepíteni) A másik részét viszont most kezdjük betelepíteni. Ma véletlenszerűen kaptam a piacon egész évben érő eperpalántát. csak 3 tő maradt, azt hazahoztam. Tudom mennyire jó egy ilyen, mert a régi házunkban a szomszéd néni az ablakban nevelt ilyet, és tényleg minden héten volt legalább 10 szem eper amit meg leheett enni.
A kérdésem: mit csináljak ezekkel a palántákkal (hasamennyiben megerednek és nem száradnak/rohadnak el) télen? Ott lehet hagyni, vagy jövőre ujra kell venni?
Elnézést az elemi iskolás kérdésekért, de tényleg nem értek hozzá.
A másik kérdésem meg az, hogy van agy tavaly vett cseresznyefa és meg egy sárgabarckfa csemeténk. És egyszerűen nem értem... tavasszal mind a kettő virágba borult, és EGYETLEN SZEM GYÜMÖLCS NEM MUTATKOZIK EGYIKEN SEM. Annak ellenére, hogy a pár méterre odébb lévő szomszéd cseresznyefája roskadozik a cseresznyétől... ez mitől lehet???
