Már nem emlékeztem, de megtaláltam a korábbi hozzászólást, ahol leírtam. Innen kimásoltam a megfelelő részleteket. "Kísérletképpen a legöregebb padlizsánt megszurkálva betettem a mikróba, pár perc alatt megpuhult. ... Aztán elég sok vajban dinszteltem hagymát kis fokhagymával, később tettem bele 2 kis hámozott paradicsomot és 4 libatojás méretű mikróban puhított padlizsánt belekevertem, megsóztam, megborsoztam. Nekem ízlik, bár azt hiszem, hagyma nélkül jobb lenne, túlságosan dominál benne. Így kicsit a lecsós tökre emlékeztet. Állítólag kell a padlizsánkrémbe a sütőben égetett padlizsán füst íze, de így is jó, csak másmilyen és sokkal egyszerűbb. És a lustaság fél egészség." Na, hát így készült. Nem szeretem a füstízű kajákat, úgyhogy valószínűleg idén is így fogom csinálni, ha lesz miből. Azért írd le Te is, a Tied hogy készül! Napról-napra egyre nagyobbak, de még mindig nem nyílnak. Minden nap jól lespriccelek mindent az üvegházban. Eddig még ártani nem ártott. Hogy használ-e, ki fog derülni.
De jó megtaláltam ezt a fórumot, miközben azt keresgéltem, hogy hogyan tudnám hasznosítani a cékla gyönyörű levelét. Tegnap elkezdtem ritkítani és sajnálom kidobni a leveleket.
Azt szeretném csak kérdezni, hogy a mi lehet a tökömmel, mert eldobálja a virágait, tavaly is ezt csinálta és csak egy nyamvadt kis termés lett a sok-sok bokron. A nagymamim azt modta, hogy biztos baktökök. Na de mindegyik, lánytök nincs is közte?:)
Igaz, ahogy láttam tegnap a cukkinit, már az is dobálja a virágait. Lehet, hogy csak elverte az eső?
Én virágzás közben ill. utána nem sokkal szoktam felszedni, ha kis krumplikat akarok. Arról én még nem hallottam, hogy a krumpli gumója nem ehető egy bizonyos korig, arról viszont annál inkább hogy a föld feletti részei nem. Egyébként, ha óvatosan lekaparod a töltést 1 bokorról, meglátod mi van alatta, és maximum visszarakod a földet ha túl kicsinek találod.
Köszönöm, majd megnézem hátha itt is kapható ez a szer. Láttam az előző képeiden, hogy szalma van a paradicsom alatt, gondoltam, hogy ilyen megfontolásból. Én az idén az eper köré raktam, ami maradt lehet elég lenne a paradicsomtövekhez. Nekem most kezd érni a manóparadicsom, bevallom ez vett palánta nem saját nevelés.
A kertünk körül körben sövény van, a férjem ma fedezett fel egy termő málnatövet a sövénybe belenőve, volt rajta vagy 10 érett szem. El nem tudom képzelni hogy került oda, a férj a sövényt rendszeresen nyírja. Tavaly akartam málnát, de beláttam sehova nem tudom beszorítani, hát nőtt magától:):)
Padlizsánpalántám 3 db maradt meg, még cserépben vannak, egyszer kintmaradt esőben és elverte a jég, most indultak újra a levelek, az is csoda lesz ha teremni fog, tavaly meg olyan hosszú fajta sikeredett de az legalább termett.
Én tavaly vmikor aug. elején szedtem fel. Ha jól emlékszem.... :-)
Addigra már elég rendes méretűek voltak. Lehet, hogy vissza lehetne itt keresni, biztos megírtam. A profik jól ki is cikiztek, hogy azt az egy bokornyit majd teherautó platóról fogom árulni? :-))))))))))))))))))))))
Buta kérdés biztosan: Még sosem ültettem krumplit, csak idén pár szemet, úgy kíváncsiságból. :-)))
Most virágzik. Mikor lehet először felszedni belőle? Apró újkrumplinak megennénk, de hallottam hogy valameddig nem ehető. Azt sem tudom persze van-e már gumója...:-)
Én a növényeket szoktam permetezni Cuproxáttal, gondosan, a levelek fonákát is. Azt nem szokta lemosni az eső. Szerintem nem elég a földet permetezni, a levegőben is lehetnek gombaspórák. A mi paradicsomaink alatt szalma van, így azok sem érintkeznek fertőzött talajjal, de ha sokáig nedvesek, tönkre tudja tenni őket a burgonyavész. Igaz, így meg kell mosni a bogyókat, de inkább mosom a sajátomat, mint ki tudja, milyen és sokkal kevésbé finom boltit eszem. Én szombat reggel fújtam le a paradicsomokat és a krumplit, még éppen az esők előtt. Még szépek, de egy-két alsó levélen láttam gyanús foltokat, azokat gyorsan letéptem és kidobtam. Egyébként megettük az első bogyókat az apró koktélparadicsomokról, a korai determináltak, a körték és a szilvák is pirosodnak már. Jövő héten valószínűleg a paprikákról is eszünk, van már több fejlett termés. A nyavalyás padlizsán viszont egyre csak nő, terebélyesedik, de még mindig csak bimbós. Ráérne, ha nem lennék állandó versenyben az atkákkal, de így kissé türelmetlen vagyok. A férjem vágyik a padlizsánkrémre.
Voldüngert is szórtam köréjük a permetezés után, szerintetetek ebben a nagy esőben tudja a növény hasznosítani vagy kimosta az eső és mélyebb rétegekbe távozott?
Sziasztok! SOS!!! Tegnap kis napsütés után a paradicsomok és az uborkák tövénél lepermeteztem a földet bordóilé+kénnel, ezt csináltam hetente 1x az idén. Kb. egy óra múlva újra esett az eső, azóta is esik. Használt a permet így? Ha eláll az eső ismételjem meg? A kései vetés ellenére szépek a paradicsompalántáim, nagyot nőttek, erősek, egészségesek, virágoznak, nagyon féltem őket:(
Elvileg van 10 brokkolim, de gyakorlatilag bejött egy nyúl a házak közé, és tövig lelegelte, csak egy mellékvirágzat maradt. A karalábéleveleknek is annyi, de mivel már nagyjából szedhető méretűek voltak, kiszedtük, abból van utánpótlás.
Nálam is produkálja a padlizsán a lentebb írt virágledobást, de még nem jöttem rá miért. Reggel locsolom, délután ha esetleg kiszárad meglocsolom, este szintén, és egész nap a tűző napon áll. Lehet, hogy nem szereti az itteni homokos talajt. Minden más növény stimmel most, bár a paprikáknak kicsit fodros volt a levele, de elmúlt. Tegnap gazoltam, és a gaz közt, találtam valami futó tököt, de nem tudok róla semmit. Teszek fel róla képet, hátha tud valaki támpontot adni, miféle tök lehet ez. Nekem gyanús hogy dísztök, mert ilyen kis gömböket hoz, amennyire látom, de lehet akár sütőtök is... Az is gömbölyű. A spárgatököt kizártam. Teszek fel még pár friss képet is.
Ilyenek a padlizsánjaim. Végül egy kép az üvegházi gombáimról. Úgy tűnik, tényleg elegendő szerves anyag van még a talajban, annak ellenére, hogy idén az uborkák oldalán nem ástam be komposztot.
Nem ugyanaz a károkozó. A retek lévén keresztesvirágzatú növény, a gumóbjába járatokat rágó kis fehér lárva a káposztalégy nyüve. -Megelőző lépésként a lehető legkorábbi vetésidőt, az erős illatú növényekkel (pl. paradicsom, kerti zsázsa, sárgarépa, tagates) való vegyes vetést lehet alkalmazni. -A riasztó virágok jobban alkalmazhatók a kései vetésű őszi, és téli retekfajták esetében. -De jó lehet az áztatott növényi lé hígításával öntözni. Ennnek penetráns szaga szintén megtéveszti a károkozót.
A sárgarépa ernyősvirágzatú, így ennek fő rovarkártevője a répalégy, ami megtámadhatja a paszternákot, zellert és petrezselymet is. Ernyős virágú növények, mint az ánizskapor, kapor és angyalgyökér szintén befogadhatja a fertőzést. A lárvák közvetlenül a sárgarépa felszíne alatt alakítják ki a járataikat, rozsdabarna elszíneződést okozva, és a sárgarépa kellemetlen ízét előidézve. A fiatal növények a táblában ekkor elhervadnak, majd elpusztulhatnak. Gyakrabban az fordul elő, hogy a növények átmenetileg elsatnyulnak, és a sárgarépa gyökere duzzadt, hagymaszerű, villásan elágazó és így piacképtelen lesz. Hervadás és elszíneződött ("rozsdás") levélzet, különösen száraz időjárás esetén; ez valószínűleg a gyökérrendszerben okozott károsodás és a vízellátásban lévő problémák szerencsétlen egybeesésének a következménye. A kevésbé súlyosan károsodott növények elsatnyulnak. Ráadásul gombák és baktériumok támadhatják meg a roncsolt szöveteket, és rothadást okozhatnak a növény koronájánál. a nyűvek két generációja fejlődik ki, a károkozás júniustól júliusig és augusztustól októberig fordul elő. A kifejlett egyedek fényesek és sötét színűek, sárga fejjel. Petéiket a növény közelében, a talajban rakják le. Ez a légy-generáció bábként telel át, és május közepén kel ki. Petéit a növény közelében, a talajban rakja le, május végén, és a fiatal nyűvek lehatolnak a gyökér mentén a gyökér csúcsáig, és abból kezdenek táplálkozni. Az idősebb lárvák a fő gyökér alsó harmadában fúrnak járatokat. Alapvető fontosságú a vetésforgó alkalmazása, különben a légy kifejlett egyedei éppen a megvédeni akart növényben kelnek ki, a talajban áttelelt bábokból. - A kivénhedt, kiselejtezett és fertőzött növények eltávolítása a táblából segít elkerülni a további fertőzéseket. - Lehetőség szerint a sárgarépa légyre kevésbé fogékony fajtákat termsszünk. - A magokat vessük ritkásan, hogy ne kelljen a palántákat ritkítani, mert a nőstény legyeket a kihúzott palántáktól származó sárgarépa illat vonzza. A későn vetett sárgarépa elkerüli a rovarkártevő első generációját. - Használjunk itt is riasztó, erős illatú növényeket, riasztó hatású a sorokba, vyga az ágyásba ültetett vörös, metélő és póréhagyma is.
Tavaszi káposztalégy és nyári káposztalégy
A - tavaszi káposztalégy (=gyökérlégy) – Delia radicum (= Phorbia brassicae) imágó; B – lárva; C – lárva hátulsó testvége hátulról és D – felülről nézve; E – nyári káposztalégy – D. (=Ph.) floralis és F – tavaszi káposztalégy lárva
Répalégy (= cukorrépa-légy) – Pegomyia betae
A – imágó; B – tojások; C – lárva; D – tojáscsomók a fiatal répanövényen; D – hólyagos aknák a répa levelén.
Az a bolha miatt van. Állandóan nedves talajon nincs bolha. Reggel este szintén rózsával locsolni kell. A salátával vegyes ültetés is risztó a földibolhára.
Nem értettem félre, vagy csak nem dolgoztam ki jobban a választ:) Úgy értettem, hogy mivel sokáig állt, felhasználható-e még. Tehát: ..... több, mint egy hetes áztatás után hígítva 1:10 arányban trágyának jó. Innen: A magoknak a keléshez, és a szíkleveles állapoig nincs szükségük tápanyagra, csak a fejlődésük folyamán később. Addig ezt a levet kiönteni pazarlás lenne, mert ennek a hatóanyaga nem tárolódik hosszabb ideig a talajban, lévén folyadék, a talajszerkezetet pedig nem javítja, mint a kompodszt. Ezért lenne jobb a későbbi táplálásra felhasználni, mert eláll sokáig. Akkor viszon t már szüksége lehet rá a növénynek. De ugyanígy felhasználható dísznövények táplálására is.
De ügyes vagy! :-) Enyém kert is tök bio. A retkeim meg tök kukacosak voltak....de érdekes módon _csak_ a retek. Ott is hagytam kukacfogónak, nehogy kaja híján átvándoroljanak a dögök a sárgarépámra:-)
Igen, emlékszem, ezt már így nekem is leírtad és meg is fogadtam a tanácsaidat, a rendeltetés szerinti használat stimmel, szerintem félreértetted a kérdést:-) A kérdésem lényege, hogy csináltam ilyen löttyöt, használtam is, de maradt a hordóban és ott is van már vagy két hónapja. Szóval van készen ilyen túlerjedt löttyöm, meg egy felásott kertrészem, ahová magokat szeretnék ültetni, érett komposztom viszont nincs, amivel megturbózhatnám. A kérdésem lényege az lett volna, hogy segít-e valamit a helyzeten, ha valahogy magszórás előtt beledolgozom ezt a túlerjedt izét, komposzt helyett?
(anno azt olvastam, hogy hónapos retket kukac nélkül bio módon nem lehet nevelni... nálam az 1 sornyi retekben 1 db kukac nem volt :D erre olyan büszke vagyok :D)
