" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
ez nem elsotermes, hanem masod, hogy milyen fajta azt talan csak akkor lehetne jo kozelitessel beazonositani, ha latnank a levelrol, beert termesrol tobb kepet.
Köszönöm, akkor várok még türelmesen.... remélem egyre többet fog teremni.
Igen, ilyen az emberi természet , ha sok van az a baj , ha kevés, akkor az.... a gránátalmatermést keveslem, a datolyaszilvánál meg épp az a bajom, hogy szerintem túl sok termést vállalt és már kegy kicsi ág le is tört 3 méretes gyümölccsel. eddig ilyen probléma nem volt ez a harmadik éve hogy terem. Úgy tudtam csak annyi marad meg amit el is bír, de most nem úgy látom.
nekem két gránátalma bokrom van mindkettő kb öt éve van a kertemben, egyik kb 1,6m , a másik 2,5 m magas, nem mlnden évben van rajta termés , a vlrág sem olyan rengeteg mint a szomszéd díszgránátalmáján, szerintetek érdemes még tartani? most a kisebbiknek a csúcsán maradt két szem a nagyobbiknak a belsejében.
Az én hatalmas hegyi fám felvet néhány növényélettani kérdést. Többször leírtam, hogy igen gyéren terem (köt), mindig csak a legeslegutolsó, pár szórványos virágból, miután több tízezer virág megtermékenyülés nélkül lehullott róla. Még érdekesebb a jelenség annak tükrében, hogy a néhány, termést eredményező virág a növényen belül teljesen fényhiányos pozícióban van. Olyan helyeken, ahol az ágak megvilágítottság hiányában már kezdenek lekopaszodni/leszáradni. Szélsőségesen ellentmondva egy olyan (téves) feltételezésnek, amely szerint a "mi klímánk" nem elégítené ki a gránátalma hő/fényigényét. Tehát egészen másról van szó! Mindenesetre érdekes...
És a fügék 14-16 gr-osak. Tehát elég kicsik, az általad mutatott oldalon pedig közepes méretűnek írják. Jövőre már biztos teremni fog neked, ha idén nem mutatott semmit. nekem bezzeg hozzák a fügéket az idén dugványozott fügék is, de a legnagyobb szemek is kisebb cseresznye méretű. Szerintem nem tud beérni.
bocsáss meg, nem láttam a bejegyzésed. Nem olyan mint amit mutattál. Mikor lilára érik matt, nem fényes, és némelyik repedezett. Ezért a lila színen a repedések fehér csíkként jelennek meg.
