Na ja. Az emberek 90% nem kívánná vissza azt a közlekedést. Kelés 3-kor, vonat indul 3/4 4-kor, érkezés 1/2 5-kor, de a te műszakod csak 1/2 6-kor kezdődik, így egy órát unatkozol. Délután hazaindulásnál ugyanez van. Várhatsz egy órát, ha nem a fő műszakban vagy. A gőzmozdonyos vonat lassú, nyáron ha lehúzod az ablakot, akkor füdstölt hús leszel. Örülsz, ha állóühelyet kapsz. Stb... És hétvégén a rossz csatlakozások helyett szívesebben mennél autóval rokonlátogatóba, de csak vonattal tudsz.
Amúgy ha már régi vasút. Rum felé megszűnt a vasút. Délután buszkonvoj megy, délelőtt meg még ma is alig kapsz állóhelyet. A buszok hétvégén csak a faluk szélén mennek el, a vonat bent állt meg a faluban. Rumtól egy köpés Rábatőttös, ahová alig van busz, főleg hétvégén. Így sokan autóval járnak. Ha lenne vonat, sokan csak Rábattőtösre mennének, és ott átszállnának. Akár autóval vannak, akár biciklivel. Sőt akkor még ráhordó buszt is megérné üzemeltetni. De meg kellett szüntetni, pedig tömött MD ment csúcsidőben! :(
Jajj! Legalább te ne írj ilyet, legalább te ne játsz ezt a bevágom a durcisat. Időnként pedig egész jó dolgokat írsz. Nekem speciel nagyon tetszett, mikor talán az Kunsági Dízel topicban elmesélted, hogy hogyan is tetszett meg neked a vasút. Ha jól emlékszem, talán az útátjáróban álló szekérről szemlélt szuszogó gőzmozdonyról szólt... De amúgy teljesen igazad van. Mindíg van 2 tábor, 2 fajta megközelítés.
Az egyik ugye a gazdasági, pénzügyi oldal. Lényegileg elfogadhatjuk, hogy annó az ilyen indokok vezettek a sokak által olyan hőn áhított kisvasutak megépítéséhez. Mert ugye adott mennyiségű áru olcsó elszállításához kellett vmi, és így lettek ők. De ha felidézzük az ismert szöveget, miszerint porból lettél és porrá leszel, átértelmezhetjük ezt afféleképpen is, hogy ami egyszer létrehozott az is fog elpusztítani. És lám ez is történt, gazdasági indokból jöttek létre, és azok is okozták a vesztüket később. Tehát ez az egyik oldal, ez az az oldal, az az érvrendszer/szempontrendszer ami a folyamatot mozgatja/mozgatta.
És ugye van a másik, a vasútbaráti oldal, akit -mindezt figyelmen kívül hagyva- inkább a dolog szépsége, varázsa, bennsőséges világa fog meg. Ez is normális dolog, nagyon sok ilyen ember van. Ők ebben találják meg a szépséget, a dolog "értelmét". Csak ugye ezek szubjektív dolgok, nem meghatározhatók kiszámolhatók, és nem is mindenkinél, hanem csak a vasútbarátok kicsiny csoportjánál számítanak.
Az összetűzések pedig ott kezdődnek, amikor pl a két fajta érvrendszert megpróbáljuk összemosni, és az egyik oldalt megpróbáljuk a másik érveivel, szempontrendszerével meggyőzni. Mint tapasztalhatjuk ez nemigazán megy.
Nem mondanám azt, hogy rossz helyen jár itt az, aki érzelmi alapon közelíti a dolgokat, csak számolnia kell azzal, hogy mások másfajta megközelítést alkalmaznak, és sajnos a számokat nem lehet érzelmekkel felülírni...
Az az életérzés, azzal a vasúttal teljesen más volt!
Az emberek egy részének ilyen jellegű elképzelései hatására létrejött a nosztalgiaipar. Miután a vasút sem mentes a nosztalgiázási lehetőségektől, a nosztalgiaipar részeként kialakult a vasúti nosztalgiaipar több ága. Az egyiket ismerjük is. :)
>De azok a vonatok-vasutak 1959-1980 között. Az élet volt.
A Mendén ütközött vonat kalauzkocsijába sokan fel akartak szállni, mert a vonatra egyáltalán nem fértek fel. A vonatvezető szigorú volt, nem engedett fel senkit. Így ezek az emberek életben maradtak. Az élet volt.
Ma már nincs olyan, hogy vonat az állomáson hagyjon embereket (eltekintve évi kb. 1 különleges esettől). Ez is élet.
Akkor az élet másképp föstött a mozdony vezetőállásáról.
>Így van! Kár,hogy aki fizeti nem veszi észre,hogy kevés a húr a hegedűn,csak egy dobverő van stb....
Szerinted nem szól egy "kissé" hamisan? :-)
Aki odaadja a pénzt (kicsit zavarja a kép tisztaságát, hogy az országban dolgozók pénzét, nem a magáét), azt a nótát rendeli, hogy "jobb zsebedből a bal zsebembe".
És amíg ez a nóta értelme, az sem zavarja, hogy egyáltalán nincs húr a hegedűn, és a vonó a puszta fát nyöszörgeti. Ez van.
De azok a vonatok-vasutak 1959-1980 között. Az élet volt.
Teljesen egyetértek! Az az életérzés, azzal a vasúttal teljesen más volt! Nem volt IC, meg EC, csak gőzös, meg kiskocsi (ABy mot), meg szeneskályhás kocsik, meg gőzfűtéses 19-17-es A kocsik...hát igen, akkor volt valami élményt nyújtó.
Nem, ezen nem gondolkodik senki, mert egyszerű rá a válasz: az anyagi fedezet hiányzik. Így pedig két eset lehetséges: 1. A meglévő műszaki és morális romhalmaz továbbgörgetése, egyre romosabb állapotban. 2. A finanszírozhatatlan, feltámaszthatatlan egységek leépítése, értékesítése, más kezekbe adása. Az utóbbi években valami olyasmi történik, ami a két pont közé esik. Az 1. ponttól kezd elszakadni, de még messze nem éri el a 2. pontot. Márpedig az 1. pont sehova se vezet.
Egyáltalán ki zsarol ezzel kit?!
Szerintem nyilvánvaló.
Hallottál valami mellékvonali bezárásokról? Állítólag jelentősen csökkentette a MÁV veszteségét.
Én 6 milliárdról olvastam, aminek 28 vonal teljes forgalomszüneteltetése lett volna a feltétele. A teljes veszteséghez képest nem sok, azonban abszolút értékben nézve nem kevés, illetve ha valaki lépéskényszerbe kerül, ez is valami, amit fel tud mutatni. Mivel a program jelentősen felpuhult, a 6 milliárdnak is csak egy töredéke realizálódott. Sírás-rívások árán. Visszanézve tényleg nem volt így sok értelme.
És ez szerinted nyírás? Akkor mi lenne, ha csak a tranzit teherforgalmat, valamint az elővárosi forgalmat bonyolító vonalak maradnának, a többi szigorúan menne a levesbe? Cunami? Csak aztán a kibontakozó gazdasági válság nehogy pont ebbe torkolljon vasútilag...
Viszont akkor olyat is kérdezzünk meg aki 18 (vagy több) éve dolgozik a vasúton,hogyan látja a jelenlegi helyzetet......
Ez számos esetben megtörténik önmagától (nem kell megkérdezni se) akár ezen, akár más vasúti topicokon.
Na ja. Akkor megcsinálták, és nagyjából úgy is van azóta. Évről évre csak romlik az állapota sok útnak. Pedig egyre több az autó, egyre több a bevétel az üzemanyagárból.
Viszont akkor olyat is kérdezzünk meg aki 18 (vagy több) éve dolgozik a vasúton,hogyan látja a jelenlegi helyzetet...... Az itteni ész osztásnál az csak egy zavaró körülmény lenne.
Ki adjon ehhez annyi pénzt, hogy a műszaki berendezések műszaki szintje, valamint a dolgozók szakmai és motiváltsági szintje a fenti követelményeket kielégíthesse? És ami legalább ennyire fontos: ki és miből teremtse meg annak a feltételeit, hogy itt és most a MÁV csoport tényleges alaptevékenysége a vasútüzem biztosítása legyen?
Ja,ezen most kell gondolkodni?!
Zsaroló siklásról nem szeretnék hallani.
Ez teljesen szakmai. De ebbe nem megyek bele. Egyáltalán ki zsarol ezzel kit?!
Konkrétan miben nyilvánult meg a "nyírás"?
Hallottál valami mellékvonali bezárásokról? Állítólag jelentősen csökkentette a MÁV veszteségét.
Színháza és díszlete válogatja. De kérdezzünk meg inkább olyasvalakit, aki a színházi életben töltött el 18 (vagy több) évet.
Jogos,ezt csak a Kultúrház című m1-en futó műsorban hallottam.
Viszont akkor olyat is kérdezzünk meg aki 18 (vagy több) éve dolgozik a vasúton,hogyan látja a jelenlegi helyzetet......
Erre vajon az idetévedő közútfan hogy reagálna? Azt mondaná: ma Magyarországon a közútra hárul a szállítások nagyja, ugyanakkor jelentősek a közúthálózattal szembeni, minőségi és áteresztőképességi kifogások. Tehát nem jut annyi a közútra, amennyinek úgymond "jutnia kellene". A közútfan ebből logikusan azt a következtetést vonja majd le, hogy akkor minden vasúti pénzt tessék csak átirányítani közútfejlesztésre, és ha a közutak már tökéletest közelítő állapotúak, akkor _esetleg_ lehet vasúttal is foglalkozni... :)
Akkoriban még jóval kevesebb kamion volt, és sok utat tényleg akkor csináltak meg. Földút helyett lett zúzottköves vagy makadámút vagy valami hasonló. Nem vaygok útszakértő. Szerencsésebb helyeken aszfaltos.
Ez igaz, itt nálunk olyan is volt mikor sokadrangú 4 számjegyű útból csinálnak másodrendű főutat mindössze a tábla kicserélésével. Az út persze ettől nem jobb és azóta sem csinálnak vele semmit, de most ráengedték a kamionforgalmat és így egyre rosszabb lesz. Arra azért kíváncsi lennék ,h miután a koncepció végrehajtása után bezártak sok vasutat és átterelték közútra a forgalmukat hány közutat újítottak fel és erősítettek meg? Vagy ott is csak úgy ráengedték a kamionforgalmat a közútra és pár év múlva tönkre is ment úgy, ahogy kell?
Annó ezen a kisvasúton vezették be talán először hazánkban a motorkocsis üzemet,
Lehetséges, mindenesetre az elsők között voltak, ez tény. De az akkor volt, a megszüntetés meg később. Ha valaki(k) fontosnak tartották volna a motorkocsik beszerzését, akkor lettek volna kisvasúti motorkocsik. De nem tartotta senki sem fontosnak, azért nem, mert eleve esélytelen volt. Vagy kapacitást kötött volna le, vagy konvertibilis pénzt. Pedig volt egy viszonylag használható/továbbfejleszthető motorvonat, de még így is reménytelen volt, hogy valami korszerű járművet összehozzanak. De, ha sikerült volna, akkor is még ott van a pálya, mert lehet, hogy felújították, csak kérdés, hogy hogyan. Mert az i sinrendszer, sinszeges leerősítés, bányakavics ágyazat felújítás után sem jobb.
a napi 3500 utas elszállításához a megszüntetés után hány buszjáratot indítottak.
Ha az egész hálózaton akkor elég sok, ha nem járnak már buszok a környéken. Ha járnak, akkor 10 - 15 maximum, de ez csak tipp.
Nézd meg a dolog más vonatkozását. Amikor a kisvasutak a fénykorukat élték, hogy éltek az emberek mellettük?
Akkoriban jártam elemi iskolába, az osztályfőnök néni elmesélte, hogy míg a rossz ötvenes években a legtöbb gyereknek csak egy pár cipője volt, a hatvanas évekre a legtöbbnek már legalább két pár volt! Neked ma hány pár cipőd van? Ha van gyereked, annak mennyi?
Emléxel a jégszekrényre? Tudsz ma olyat, akinek az van?
Emléxel arra, hogy faluhelyen az apám Szokol rádiójára úgy néztek, mint én ma a Cray szuperszámítógépre néznék? Hogy akkor a fényképezőgép státusszimbólum volt, de meg (nem is kicsit) gyanús is?? Nem beszélve a külföldi útról! Egy idő után már nem politikai okból, hanem anyagilag.
Narancs? Banán? Kicsit korábban hús?
A technológia fejlődött, és ezzel mindnyájunknak jobb lett. A technológia fejlődésének lettek áldozatai. Az élet kegyetlen, de arra megy, amerre a többségnek jobb. Ilyen vonatkozásban azoknak is jobb, akik a dolog másik szegmensét nagyon sajnálják.
OFF Én szerettem volna utazni a Titanic nevű szerkezeten. Ellopta valami szemét jéghegy. És szerettem volna látni a Római Birodalom utolsó egy-két évszázadát, mert tudom, hogy rengeteget tanulhattam volna belőle. Azt ellopta valami népvándorlás - amit szintén nem láthattam, pedig a kettőből együtt aztán végképp hatalmas tapasztalatot nyerhettem volna (mindkét folyamat tökéletes modellje mai folyamatoknak is). És nem. De ez van. ON
...korszerű kisv megszűnt, korszerű közút lett helyette. A megmaradt kisvasutak semmit sem fejlődtek, míg a közút megfelelően fejlesztve a mindenkori kormányok és gazdaságpolitika által. Ez a vasút nyírása...
Legyen. Csakhogy hasonlókra került sor szerte Európában, azzal a különbséggel, hogy a történelmileg szerencsésebb országokban a közúti infrastruktúrába és eszközökbe történő befektetés mellett így-úgy jutott a vasútra is. A kevésbé szerencséseknél kevesebb jutott. Végeredményben a szerencsések és a kevésbé szerencsések vasútjai egyaránt jelentős piaci szegmenseket vesztettek el. Ezt nevezhetjük a vasút hanyatlásának, de nevezhetjük specializálódásnak is.
Ha az utóbbi kifejezés mellett maradunk, akkor azt is tegyük hozzá, hogy a specializálódás azoknak a vasutaknak kedvezett jobban, ahol a vasút versenyképes(ebb) területeire nagyobb szükség volt és van a gazdaságban (pl. koncentrált nyersanyagszállítások), és azok a vasutak szívták meg jobban, ahol ilyesmire kevesebb szükség volt/van.
Amennyiben viszont emögött a hanyatlási avagy specializálódási folyamat mögött nem gazdasági folyamatokat látunk, hanem "tudatos nyírást" akarunk látni, akkor egyetlen következtetésünk lehet: Európa valamennyi országának valamennyi kormánya évtizedek óta tudatosan nyírja a vasutat. Márpedig egy ilyen kijelentés ... nos, nehezen tartható (de jellemezhetem erősebben is).
Igen. Úgy érzem, itt négerek vitatkoznak fehérekkel, mindenki azt érzi, hogy annak jó lenni aminek született. A kisvasutak és mellékvonalak szerelmesei (négerek) egy vesztett ügyért harcolva próbálják elérni, hogy legalább a sírra ne köpködjenek a közút és pénz (Biblikusan Mammon) szerelmesei. De hát ezek a fehérek, ezek már csak ilyen megáltalkodott gonoszak, a betegnek doki helyett hóhér jár, a betegségben elhunytról meg kiderül, hogy öngyilkos lett... Akármilyen jó, vagy rossz volt, korszerű volt, vagy ócska, nagyforgalmú vagy gazdaságtalan, de csak el lett valami pusztítva, valami, amit én látni, hallani, szagolni, érezni és élni akartam volna. És fröcsöghet itt bárki okosan, vagy rosszindulatból, mi, négerek meg lettünk lopva, elloptak valamit az életünkből. És már eggyáltalán nem fáj, hogy itt kinek hány kilóméter/óra, meg ennyi-annyi millió Forint. Bepittyegett betűk egy élettelen monitoron. De azok a vonatok-vasutak 1959-1980 között. Az élet volt.
Pusztán érdekesség... Annó ezen a kisvasúton vezették be talán először hazánkban a motorkocsis üzemet, sőt még azt is meg merném kockáztatni, hogy akkoriban még nagyvasúton sem volt ilyen.
Hogy korszerű volt-e a 60-as években, arról azt hiszem ítéletnapig el lehetne vitázni, de hogy ebben az időben igen jelentős forgalmat bonyolított, az tény.
Érdekes lenne tudni, hogy a napi 3500 utas elszállításához a megszüntetés után hány buszjáratot indítottak.
