A növény a talajt hasznosítja.Sókat, elemeket.Valamennyi keletkezik a komposzt és a trágya bomlásakor, azt persze hasznosítja, de az istállótrágya fő értéke a nitrogéntartalma és talajbontó hatása.
Ennek és a többinek azért fussál neki még egyszer. Mert ez amiket írsz akkora állításhalmaz, hogy még értelmezni is nehéz. Talán a legnagyobb baki a következő: A komposzt talajlazításnak a legkiválóbb, nem pótolja a műtrágyát. Én úgy tudom, hogy a műtrágya próbálja pótolni a talajban lévő tápanyagot. De csak azt. Ez a kemikáliák legnagyobb hátránya, hogy csak célzottan azt nyujtják amire szánják, de a talaj humusztartalmát, és a talajéletet biztosító baktériumokat,és más élőlényeketnem pótolja. A talaj humusztartalom nélkül nem más, mint különböző állagban lévő kőzetpor. A humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét. A talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik, amelyek elhalásuk előtt és után is nagy hatást fejtenek ki. Az élő baktériumok hőt termelnek, és az összetett szerves anyagokból a gyökérzet számára hozzáférhető szervetlen vegyületeket hoznak létre. Pusztulásukkor ezeket a növényi tápanyagokat, a kolloid kötőanyagokkal együtt leadják, és ez a kötőanyag összecementálja a talaj morzsáit. Az így kapott anyag a humusz, nem pedig növényi maradvány.
A humuszt pótolhatjuk istállótrágyával, komposzttal, zöldtrágyával. A komposztálás folyamata készülhet külön komposztáló helyen, vagy felületi komposztálással, amikor a talajfelszínen terítjük el az anyagot. Ilyen felületikomposztálási mód a mulcsozás is. Nem gyomosító növények zöld maradványainak földbe forgatása a zöldtrágyázás, amit akár erre a célra vetett növényekkel is végezhetünk (mustár, fehérhere, facélia stb)
Természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó. A művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására. Ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk. Amikor a talaj termőképességét vizsgáljuk, akkor annak a humusztartalma határozza meg annak minőségét. A humuszképző anyagoknak több típusa is van. A nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét. Ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete. Ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok. Ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete. Ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni.
A rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét. Ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag.
Az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz. Ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek. A komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét.
A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle forrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes. Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, ( Ahogyan Nóra is írta) jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65--70 °C-ra felmelegszik. A szerves anyaagok lebomlásakor pentozán hatással kell számolni abban az esetben, ha a befogatásra kerülő szerves anyag C/N aránya tágabb , mint 30/1. Ilyen nagy C tartalmú anyagok a kukoricaszár, szalma, faforgács stb. Itt a nagy nitrogéntartalmú növények keverésével kell a N arányt javítani. De ezt elsősorban felületi komposztáláskor kell figyelembevenni, azaz gabona és kukorica szalma talajba dolgozásakor adagolnak N tartalmú műtrágyát.
Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob fajok szaporodnak el, és fermentáció, illetve redukciós folyamat megy végbe (rothadás). Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikrobafajok. Az anaerob bomlás bűzös. A felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát. Az ilyen bomlás a rothadás. Ilyenkor a növények számára káros anyagok keletkeznek, a növényi tápanyagok redukálódnak, felvehetetlenné válnak. A komposzthalomban lévő föld és a szerves anyagok kékesszürke színűvé válnak. A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. Megemlítem, hogy a komposzthoz kevert fahamu jelentős káliumforrás.
A végén hansújozom, hogy a komposztálással történő talajjavítás, és talajerőpótlás nem a nagyüzemi termelés módszere, de kiválóan alkalmazható a mi termelési formáink között. Én magam évek óta nagyrészt ezzel a módszerrel pótolom a tápanyagot, és a humuszt, és meg is vagyok elégedve az eredménnyel.
Én leginkább istállótrágyát ajánlanék. Nem mondtam,. hogy nem ér semmit !Biztos nem. Azért működik, mert a tápanyagot magát nem a trágyából, hanem a földből nyered.
Most egy időre távozom. Tele vagyunk birsalmával. Találtam ezt a birsalmasajt receptet, kipróbálom. Hátha tényleg meg lehet úszni a több órás kevergetést és a fröcsköléssel járó égési sérüléseket. http://chiliesvanilia.blogspot.com/2005/11/birsalmasajt-21szzad-konyhjban.html
Bajunk nem hiszem, hogy lenne tőle. Csak hát a látvány, ahogy elképzelem... Valahogy tényleg nem illik egy biokertbe. És ha már eddig nem volt a kertünkben autógumi, ezután sem viszek oda egyet se.
Részletesen: -a hamu és a lassú bomlás ua. -a komposzt lassú bomlása kevés tápanyagot eredményez,a növények hatalmas gyökere elfut máshova tápanyagért. -a visszatett sok kalcium koncentráltan jelentkezik,nem elegendő más építőanyaggal keverve,ha a növény meg nem fullad,akkor távolról válogat.
Minden esetre az tény, hogy kizárólag marhatrágya és komposzt használatával bőségesen terem jóízű zöldségünk. Más a hamu, és más a mikroorganizmusok által lebontott anyag. Ami sókat, elemeket kivett a talajból a termelt növényt, azt a komposzttal visszapótoljuk. A komposzt lassú lebomlása előnyös, mert hosszú ideig állak rendelkezésre a tápanyagok, nem lökésszerűen, mint műtrágya kiszórásakor. Vannak persze lassú lebomlású műtrágyák is, de ésszerűbb, és a talajélet szempontjából kedvezőbb az egyébként is keletkező szerves hulladék felhasználása. A növény felvesz sok kalciumot, a komposzt lebomlásakor keletkezik kalcium - akkor hol itt a probléma?
A növény a talajt hasznosítja.Sókat, elemeket.Valamennyi keletkezik a komposzt és a trágya bomlásakor, azt persze hasznosítja, de az istállótrágya fő értéke a nitrogéntartalma és talajbontó hatása. A növényi részek hamuja inkább gátolja a növekedést. A komposzt a természetes folyamatban lassan ég el,metán és széndioxid is keletkezik. A hamuval és a komposzttal is az arányeltolódás a gond.A növény a vázképzéshez aránytalanul sok kalciumot vesz fel.
Autógumi? Ajjaja! Ennyire figyelmetlen vagyok? Erre egyáltalán nem emlékszem.
Idén először krumplit ültettem, csak mivel megilyesztettek alaposan gondoltam megnézem mennyi teremne a családnak a hátsókertben.
Szóval, semmi vetőkrumpli, hanem 3 szem kicsírázott, összeaszott krumplival álltam a kezemben és nem bírtam bedobni a szemétbe. "Elkapartam"(semmi faxni) a zöldségesben egy üres helyre. Csak úgy kíváncsiságból...
Egyszer szedtem alóla újkrumplit, aprót kettőnknek. A múlt héten kiástam még 2kg krumplit.
Télen mikor lesz időm extrapolálok. Kiszámítok mindent belőle.
Szénhidrátokból kalcium karbonát? Nem széndioxid? Azért a növényekben meglévő többi ásványi összetevő sem párolog el, lebomlás után felvehető a növények számára.
Vannak benne használható dolgok, de kissé túl macerásnak tűnik. Jó játék, de nem tudom elképzelni, hogy egy család éves krumpliszüklégletét így termeljem meg. Az árokba ültetés, apránként takargatás, mulcsozás jó és megoldható. Ahhoz viszont biztos nem lenne türelmem, hogy csíránként dugványozgassak több száz krumplit tojástartókba (mi kb. 350 szem vetőkrumplit ültetünk el, ez kettőnknek bőséges). Szemrebbenés nélkül beássuk az érett marhatrágyát (nem zsákos komposztált, ifás), jó. De csak komposztot használva is gyönyörűen fejlődnek. 2001 óta műveljük a kertet, műtrágyát sose szórtunk ki, a trágya és a komposzt tökéletesen fedezi a tápanyagszükségletet. Az azért túlzás, hogy szép egészséges krumpliba nem fog tudni berleharapni a bogár. Bele tud. A nyamvadtat tényleg jobban eszi, de épp elég jön az egészségesre is. A bogárhullásk trágyaként való felhasználása... Alig hasznosabb, mint ha minden körömvágás után a levágot anyagot szaruforgácsként hasznosítanám. És elképzeltem az emeletnyi magas autógumitornyot....
Ezt én most olvastam, nem próbáltam, de megteszem.
Azt hiszem nem is az benne a lényeg hogy soha semmikor ne...
Nekem semmiképp, mivel nem vagyok a szélsőségek embere, de talán segítség lehet szegény embereknek akik valóban nem tudják megvenni a drága szereket, de inkább munkából szeretnének megélni, mint a sarki koldulásból.
Őket megtanítani sokmindenre(természetesen nem itt a neten) épp olyan fontos, mint tartós élelmiszert gyüjteni vagy más egyéb.
Több hasznát is veszi aki akarja és van rá lehetősége, mert a tudás "elhúzódó hatású" nem egyszeri.
Itt csak ismeretbővítésként hoztam fel.
Az én szememnek még nagyon sok a parlagon levő terület Magyarországon.
Amúgy az első mondatodat nem értem, de bizonyára nem is ara szántad.
Na tényleg...Ha van itt egy szakmérnök,a komposztról szóljon pár szót kérem. Mert az nem úgy van, hogy a komposzt tartalmazza a növény fejlődéséhez szükséges összetevőket,a növényi rostok végül kalciumkarbonátra bomlanak nagyrészt, az pedig jelentős eltolódás a szükséges építőelemekhez képest.
Nagyon szépen köszönöm a választ,megpróbálok nagyobb területet hagyni,ahhoz hasonlót amit javasoltál. Szemben velünk lovakat tartanak,annak nem jó a trágyája? Válaszodat előre is köszönöm Kati
Több helyről. Az idei nekem is a Rédei Kertimagtól van, arra már nem emlékszem, hol vettem. A csomagolásán fajtanév nem szerepel, a kép se ugyanolyan, mint ami lett belőle. Meglepetés volt, hogy ilyen szépek lettek. De vettem már innen is: http://www.kuerbis-info.de/Jansen-Details.htm meg innen (ezt a céget jobban szeretem): http://www.kcb-samen.ch/
