A különböző időben végzendő telepítésekre tervszerűen készüljünk. Még az őszi és tavaszi telepítési időpontok között sem választhatunk vagylagosan a legtöbb esetben, mert fontosabbak a szakmai szempontok. Vagyis a telepítés ideje nemcsak a beszerzési lehetőségekhez igazodik. A gyümölcsfajok egy részénél (alma, körte, meggy, szilva, mogyoró) az ősz és a kora tavasz egyaránt alkalmas lehet a telepítésre, ha megfelelő időben és jól előkészített területre kerülnek növényeink. A korán fakadó ribiszkét jobb ősszel telepíteni, mert a gyökerek regenerálódása és fejlődése tökéletesebb, s a tél sem tesz kárt a kiültetett növényekben (Porpáczy, 1987). A diót lehet ősszel és tavasszal is telepíteni, de mindkét alkalommal a jól időzített korai ültetés vezet eredményre (Szentiványi, 1976). A dió telepítését novemberig be kell fejezni. Megkésett telepítésnél a gyökérzet nagyobb metszlapjain a forradás elmarad, a begyökeresedés gyenge lesz, s mindez téli kipusztuláshoz vezethet. Amennyiben tehát a diót nem tudjuk ősszel időben eltelepíteni, a telepítést feltétlenül tavaszra kell halasztani, mégha akkor sem áll sok idő rendelkezésre a korai fakadás miatt.
A mogyoró időben végzett őszi telepítése szintén megfelelő eredést ad. A berkenyét és a bodzát is célszerűbb ősszel telepíteni (Porpáczy, 1987). A málnát hazánkban általában ősszel telepítik, ritkábban kora tavasszal. Az időben végzett őszi telepítés azért jobb, mert a növények a fagyok beálltáig jobban begyökeresednek (Kollányi, 1965), és legalább egy évvel korábban termőre fordulnak. Hideg telű termőhelyeken, hideg talajon célszerű a telepítést tavaszra halasztani. A szedernél Dénes (1985) szerint legjobb az ősszel gondosan előkészített területre a konténeres szaporítóanyag tavaszi telepítése, elsősorban a korábbi termőre fordulás érdekében. A konténeres ültetvényanyag nyári kiültetését csak öntözött körülmények között lehet javasolni.
Furcsa ellentmondás, hogy néhány gyümölcsfajnál (mandula, őszibarack, kajszi, japánszilva, cseresznye) korai fakadásuk miatt szintén az őszi telepítés lenne logikus, de hazánk termőhelyi körülményei között mégis a tavaszi telepítés javasolható. A felsorolt fajok szabadgyökeres oltványai a legtökéletesebb őszi telepítés után is igen érzékenyek a téli lehűlésre és a kiszáradásra. A téli kiszáradás (vagyis az őszi ültetés) a kockázata száraz nyarak után különösen nő. Nem téveszthet meg bennünket, hogy melegebb éghajlatú országokban az őszibarack és kajszi esetében az őszi telepítést kockázat nélkül ajánlják (Gautier, 1982), ami azért is szükséges, mert ott a kihajtás nehezebben indul a tavaszi telepítés után.
A barackok, a japánszilva és a cseresznye is jobban elviselik az őszi ültetést, ha konténeres oltványokat használunk, amelyeknél egyrészt kedvezőbb a vízellátás, másrészt a gyökérzet még ősszel kinő a földlabdából, s hamarabb megerősödve javulhat a télre való felkészülés. De kerüljük a több évig konténerben tartott oltványokat, mert ezek is nehezebben viselik el az átültetést, s téltűrésük alig lesz jobb, mint a szabadgyökerűeké. Tavaszi telepítést javasolunk a birs esetében is (Nyéki, 1990)."
Forrás: Soltész Miklós Integrált gyümölcstermesztés
Tapasztalataid nem származhatnak-e a változó Világ megváltozott körülményeiből?
Az őszi ültetés utáni növekedés nem a meleghullámok következménye ? Számos fát ültettem át tavasszal, én is láttam ilyet, mint te. Számos fát ültettem át 2-5 év múlva...Sosem tapasztaltam, hogy a gyökerek a trágyát keresték volna.
Én is olyan helyen nőttem fel.Állattartásban is. A parasztok a trágyát hordták a földekre fél télen. Ősszel más dolguk volt? Tavaszra eltűnt a trágya egy része (N) ? Te egy intenzív termelésben élsz ,lehet, hogy minden más ? De lehet, hogy rosszul észleltem.
Őszi ültetésnél tényleg gyökeresedik a csemete télen. Télen a nedvkeringés nem áll le, csak lelassul, és tél elején a meleg talajban fejlődik a gyökér. Mivel ellopás és nyúlrágás miatt én csak tavasszal szoktam külterületi telkeimre fát ültetni (bár ősszel jobb lenne), de ősszel megveszem a fákat, mert olyankor van választék, és itthon leásom őket. Mikor tavasszal kiszedem, azt látom mindig, hogy már vannak hajszálgyökerek.
Olyan faluban gyerekeskedtem (és azóta is részben ott termelek piacra), ahol a nép hagyományosan mezőgazdaságból élt, és én még nem láttam olyat, hogy valaki tavasszal trágyázott volna. Ősszel kell beszántani/beásni, hogy érjen, meg elkezdje átadni tápanyagait a környező talajnak.
Az őszi szabadgyökerű ültetéséről a személyes véleményem, hogy ekkor van ideje megfelelően összetömörödni a talajnak a gyökerek körül és tavasszal akár 1-2-3... héttel korábban is megindulhat a vegetáció a föld alatt, mint a klasszikus fagyott föld felengedése utáni tavaszi ültetésben, ami laza ( még mozgó, és a hajszálgyökereket esetleg károsítható ) talajba, sérült gyökerekkel hátrányból indul.
Az idézet nem látszik kimondottan tudományos értekezésnek. Persze mindegy. Minden esetre tényleg jobb ősszel ültetni a szabad gyökerű növényeket, akkor meg különösen, ha olyan helyre kerülnek, ahol nem lakik ott az ember és nem tudja rendszeresen locsolni. Tél közepén lehet, hogy tényleg nem nő a gyökérzet, de ültetés után ősszel és kora tavasszal biztos. Trágyázni pedig nyilvánvaló, hogy érdemes, vissza kell pótolni, amit elhasználnak a növények. A természetben ez nem gond, mert senki nem hordja el az elszáradt növények maradványait, de a kertben, ahol gyomlálunk és betakarítunk, szükséges. De szerintem ezt Te is tudod.
Kimásoltam egyet a sok közül. Rögtön az elején egy butaság: ...ilyenkor ugyanis télen gyökeresedik... Csak nem? Ezt meg hogy találtad ki?
Én egy műszaki vagyok, nem kertész. Mit gondolsz a tömeges faültetésről ?
Hogyan és mikor ültessünk ?
A faültetés ideje ősszel levélhullástól a fagyok beáltáig, illetve tavasszal a fagyok elmúltától rügyfakadásig van. Szabadgyökerű fáknál az őszi ültetés a legkedvezőbb, miután a facsemete eldobva leveleit téli álomba merült, akkor ültethetjük el legnagyobb megeredési valószínűséggel. Ilyenkor ugyanis télen gyökeresedik és tavaszra már újult erővel növekedhet, míg a tavaszi ültetésű fáknak nemcsak a gyökeresedésre, de a kihajtásra is rögtön energiát kell fordítaniuk. Ez olykor azt eredményezi, hogy a tavasszal ültetett szabadgyökeres fa kihajt, szépen megindul, majd váratlanul elpusztul. Ennek az az oka, hogy a begyökeresedés még nem történt meg viszont a levelek vízigényét a meglévő gyökérzet nem tudja biztosítani. Manapság azonban a kertészetekben árusított fák többsége konténeres, vagy földlabdás, ezeket biztonsággal ültethetjük tavasszal is. Akár szabadgyökerű, akár konténeres fákat ültetünk, az első év mindenképpen a gyökeresedéssel zajlik, ezért érdemes a fát megmetszeni, hogy túl sok lombja ne lehessen, ellenkező esetben nagyobb a veszélye, hogy nem képes megeredni.
Nem tudom, én így tanultam fát ültetni (a dédapám is így ültetett fát), lehet hogy hülyeség, de akkor mért kerülnek forgalomba bizonyos kertész áruházakban a faültetéshez ajánlott tápanyag tabletták? Ilyen szempontból akkor lényegében tök fölösleges az is. Felénk a "parasztok" nem feltétlen tavasszal trágyáznak. Akinek tavasszal van érett trágyája, valóban tavasszal szórja szét, de nem egy embert ismerek aki ősszel trágyázik. Aztán azt is írják/mondják a trágyáról, hogy javítja a talaj víztartó képességét, termékenységét, tartósan tápanyagot tárol és emelett lazítja is a talajt. Szintén itt írják, ahol a felsőbbet is olvastam, hogy valóban, a túltrágyázás árt a gyümölcsfák gyökérzetének, de a megfelelő trágyamennyiség nem. Aki nem hiszi: http://xenon.bibl.u-szeged.hu/~vidaa/holi/03/biokert/biokert.pdf (4. oldal 4. pont: Mi a jelentősége az istállótrágyának a biotermesztésben)
Van erről valami tudományos értekezés is, amit hihető?
Érdekes módon a falusi ember tapasztalata, ami évszázadok alatt bizonyított és számos referenciával beigazolt ezek szerint hülyeség?
Szerintem nem hiába trágyázzák be az ültetőgödröt, lazítják a talajt, használnak komposztot immár több ezer éve kelettől nyugatig az északi és déli féltekén egyaránt...
Vannak a világban kialakult szokások... Egy részük jó, másik meg nem. A faültetés körül van kis homály azért.Az emberek úgy gondolkoznak mint az emberek, nem úgy , mint a fák.Egy fának a gyökere általában másfél-kétszer annyi térfogatot ölel, mint a koronája, de a szőlő lehet százszoros is.Egy jóindulatú kertész odatenné a kutyaól elé a főzeléket, mert azt ő szereti...Betrágyáz a gödörbe, egyen az a szegény fa. Tisztára fölösleges ! ! ! Ha a talaj nem tartalmaz a növény növekedéséhez elegendő oldott tápanyagot, akkor alkalmatlan, ha meg igen, akkor a frissen nőtt gyökér eléri azt a gödörben, sőt gyorsabban nő, ha viszonylag tápigénye van, ám a sűrítménybe belefullad, ezért kinő belőle. Az almafa szereti, ha 80-100 cm termőréteg van alatta. A csonthéjasok szeretik a meszes talajt. Milyen az a fekete agyag? Hol van? A parasztok a trágyát tavasszal szórják. Ilyen módon nem lehet feljavítani egy földet,ha az a fekete humusz, akkor sem biztos, hogy jó , de ha agyag...
Betakarítottam mindent a kertből, az utolsó dolgok is bekerültek. Megjöttek az új bokraim, fáim a Sieberztől, szép növényeket küldtek ismét. Van 2 kék áfonyám, 1 vörös, vettem ilyen oszlopos almafát, meg egy körtét. Kíváncsi leszek erre az oszlopos almára, a hely szűke miatt vettem ilyet, azt mondják kicsi és relatívan sokat terem. A körte tulajdonképpen két fajta egy alanyon, erre is kíváncsi leszek. Még jó hogy már megjöttek, így még a fagyok előtt el tudom ültetni őket.
Szerintem a jó trágyával (mondjuk marhatrágyával) ártani így ősszel nem nagyon lehet, csak jól szét kell szórni, nehogy tavasszal kiégessen valamit. A barna homokot én nem ismerem, homokból csak sárgát láttam meg szürkét. Ha gyümölcsfát akarsz, azt szerintem ősszel érdemes ültetni, még a fagyok előtt, de ha esetleg tavaszra maradna, akkor szabad gyökerűt tavasszal ne ültess. Ahova gyümölcsfa kerül ott jól trágyázd meg a földet, vagy tegyél félre trágyát, hogyha ülteted tudj a gyökeréhez rakni földdel kevert trágyát. (Én mindenképp érett trágyát használnék, a fa gyökereihez ill. gödrében). Én úgy tudom (javítsatok ki ha nem így van) hogy a gyökeres zöldségek (répa petrezselyem) nem szereti a frissen trágyázott talajt. A bio módszerekről én nem beszélek, ebben a témában nem vagyok otthon. A trágya mindenképp javítani fog a talajszerkezeten, kicsit fellazítja, tápanyagutánpótol stb. Az átjáró tehergépkocsik nem szennyezték be a földet? Teszem azt némelyikből folyhat az olaj, vagy ilyesmire gondolok.
Szeretném a leendő kertemet (1000 nm) rendbetenni, amihez kérném a tanácsotokat. Gyümölcsfákat szeretnék bele, meg egy nagy rész zöldségest, hogy ellássa a családot. Mindezt bio módszerekkel, így fontos a jó talaj!
Ezen a területen kb. két évig teherautók jártak, mert itt volt a közművesítés gépparkja. Nem ezen a telken álltak, csak átjártak rajta, de így kellőképpen letaposták.
A talaj nagyrésze fekete agyag, néhol sárga is van benne. Ja és 60 cm-vel kellene tölteni a területet, hogy a 0 szinten legyen. Erre nem lesz pénzünk, de valamivel javítani kellene a talajszerkezetet.
Én arra gondoltam, hogy most ez a jó kis eső után megforgattatjuk a talajt és arra hozatnék bőven trágyát meg barna homokot, amit ismét meg kellene forgatni.
Szia! Ne haragudj, már nem néztem vissza a fórumra, aztán meg nem volt időm netezni. Azóta már biztos meg is rendelted. Érdekelne kipróbálásra a Pannónia, hogy mennyire szeretné az általam nyújtott körülményeket, de kis mennyiségben nem érné meg az utánajárást, meg most egyébként is bizonytalan vagyok még a jövő évben. Úgyhogy megköszönve a lehetőséget, visszamondom.
Hú, ez a csokis tekercs nagyon jó ötlet! Eláll ez is, mint a sajt? Boltban már néztem ezeket a puha szilikon formákat. Sütéshez valahogy nem volt szimpatikus, de sajtnak lehet, hogy veszek. Most nagyon kedvet kaptam. Nekünk idén az egyik fán szép a birs. 3 rekesszel leszedtem le róla, ezek hatalmas körte alakúak. A másik fához nem nagyon férek hozzá, benőtte a lopótök. Valamennyit levadásztam róla, de most még elég bonyolult. Az alma alakú és apróbb, ezek közül elég sok moníliás, de sok ép is van, csak győzzem főzni. Az egyik szomszéd is főzi, így se győzzük. Most azokat használom föl, amiket nem értem el, lepotyogott és megnyomódott, ilyen is van két púpos rekesszel, meg még a fa tetején is maradt. A leszedett se fog sokáig elállni, mind kukacos, de talán még pár hétig kibírják.
A főzővizet mi is üdítőként szoktuk elfogyasztani. :-)
ezek a kis formáim szilikonosak, tehát se kenni, se bélelni nem kell őket, szinte kiugranak belőlük :-DDD a birsalmasajtok. Őzgerincformában is szoktam csinálni - dióval, mandulával keverve a masszát - azt én is folpackkal bélelem ki. Aztán egy-két nap után kiborítom sütőpapírra, és még vagy egy-két hétig forgatom egyik oldaláról a másikra, elég sok vizet kiizzad még magából. Aztán mikor már viszonylag száraz marad a felülete, akkor celofánzacskóba teszem őket, és jól eldugom. :-D
Néha túl jól is, nemrég találtam egy hároméveset. :-DDDDDDD Szinte kisbaltával kellett darabolni.
Ezeket a díszesebb darabokat egyébként karácsonyi ajándéknak (is) csináltam.
Van még egy jópofa csokis ötlet: egy lapos tálcára (sütőpapírra) öntöd a masszát, pár órát vársz, hogy valamelyest megszilárduljon. Utána ráöntesz olvasztott csokit, és az egészet feltekered, mint a piskótatekercset. Így hagyod megszilárdulni. Aztán lehet kb. fél cm vastagra szeletelni, ez is nagyon mutatós gasztro-ajándék.
Nálunk idén is elég moníliás lett a birs :-((((((, kb. a kétharmadát dobáltam ki, ahogy hullott le, totál átbarnulva-bepenészedve. A maradék meg elég apró, kéne vele valamit kezdeni... ATtól tartok, hogy ha most pár napig nem lesz időm rá, azokat is ellepi a barnás penész. :-(
Szépek! A rudacskák úgy néznek ki, mint a Merci csokik. Szép színe lett a mikróban főzöttnek is. Persze még nem borítottam ki, de úgy tűnik, olyan, mint a Tied. Annyira feldaraboltam, hogy a kukacos részeket ki tudjam vágni, megfőztem kuktában, kihalásztam a léből a nagyjából egyben maradt darabokat, és a paradicsom befőzés kapcsán már mutatott nagyszerű kerek tekerős készülékkel átpasszíroztam. Így 2 kiló lett, ehhez adtam másfél kiló cukrot, és két részletben jénaiban beraktam a mikróba. Miután felforrt, 5 percenként megkevertem, ahogy írják, mikor már jó szirupszaga lett, formába töltöttem. Egy jénaiból lett egy püspökkenyér formányi. Mivel béleled vagy kened a formákat? Tavaly csak beleöntöttem, nem nagyon jött ki. Most folpackot raktam bele, de nem igazán hőálló, az elején nagyon apránként mertem csak kenegetni. A főzővizet iszogatjuk, szörpnek is jó lesz. Legközelebb kevesebbet öntök rá, bár most sem lepte el a gyümölcsöt. Most lett két pohárral + egy félliteres üvegben betettem a hűtőbe.
Igen, a lótrágya is nagyon jó, lehetőleg ne frisset hozzál, hanem már ami jól összeérett. Terítsd szét a földön egyenletes vastagságban, és utána bele kell ásni. Erre a területre csak egy pár furikkal kell. Aztán májusban a palánták alá is lehet tenni egy kislapáttal...
Attól tartok, hogy a szép színt csak a paszírozás / Turmixolás utáni hosszas főzéssel lehet elérni. Persze lehet, hogy másnak nem fontos a bíborvörös szín birsalmasajtban, nálam igen! :-)
Épp a napokban tettem be pár képet a konyha-trükkök topikba:
A kérdés a komposztálással kapcsolatban merült fel, és a talaj kapcsán. Az általad említett termesztési módokat, beleértve a talajnélküli termesztést is (ha nem is mélységében) ismerem. Ezek elsősorban a megfelelő tápoldatozáson alapulnak.
Így természetesen a steril homokon is lehet termeszteni, csak megfelelő technológia kérdése.
(mint érdekességet jegyzem meg, hogy egyes biotermesztési módok a paradicsom termesztését éveken át ugynazon a helyen javasolják, mert a paradicsom szereti a saját "kigőzölését" . Magam 3 éve termesztek pradicsomot ugyanazon a helyen, probléma nélkül, másková ültettett kontrollnövényekhez képest semmivel több megbetegedéssel.)
A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző speciális szervesanyag-forma, a humusz.
A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat képez.
Sokat tudsz.A talajról többet, mint én. Én meg arra vigyázok, hogy amit írok, az megálljon. Nem részleteztem, mert nem is lennék benne jó. A kolloid értelmét rosszul használod.(ly) A fahamu 40-45% kalciumkarbonátot tartalmaz.
Svédországban,Hollandiában, Franciaországban,Spanyolországban olyan paradicsomtelepeken termelnek,melyek élettartamát 7-10 évre tervezik. Steril környezet,vízből szerzett tápanyag...nincs új növény...tíz évig ugyanaz terem. A növényi élethez víz,sók,elemek,fény kellenek.
Már Magyarországon is van egy hathektáros saláta...Elől beúszik a mag, hátul kiúszik a saláta.
A növények természetes élőhelye a talaj.A talaj minőségét javítja a komposzt és főleg a trágya, nagyrészt úgy, ahogy írod.De a steril homok is termékeny, ha megfelelő az összetétele.
Sziasztok Mióta itthon vagyok nyáróta csak ólasok. Lenne pár kérdésem articsóka teltetése ügyben . Vágtam ma ki a csemege kurucából szárat a szárzúzó előtt kb. 30 cm magasan fedi s földtől ez elég?? A rebarbával van valami teenddő?? 1-ső éves Előre is köszi üdv tarasgo
A növény a talajt hasznosítja.Sókat, elemeket.Valamennyi keletkezik a komposzt és a trágya bomlásakor, azt persze hasznosítja, de az istállótrágya fő értéke a nitrogéntartalma és talajbontó hatása.
Ennek és a többinek azért fussál neki még egyszer. Mert ez amiket írsz akkora állításhalmaz, hogy még értelmezni is nehéz. Talán a legnagyobb baki a következő: A komposzt talajlazításnak a legkiválóbb, nem pótolja a műtrágyát. Én úgy tudom, hogy a műtrágya próbálja pótolni a talajban lévő tápanyagot. De csak azt. Ez a kemikáliák legnagyobb hátránya, hogy csak célzottan azt nyujtják amire szánják, de a talaj humusztartalmát, és a talajéletet biztosító baktériumokat,és más élőlényeketnem pótolja. A talaj humusztartalom nélkül nem más, mint különböző állagban lévő kőzetpor. A humusz azért fontos, mert tartalmazza és fenntartja a talajban lévő mikroszkopikus nagyságú szervezetek hatalmas tömegét. A talaj termékenységének alapját a baktériumok jelentik, amelyek elhalásuk előtt és után is nagy hatást fejtenek ki. Az élő baktériumok hőt termelnek, és az összetett szerves anyagokból a gyökérzet számára hozzáférhető szervetlen vegyületeket hoznak létre. Pusztulásukkor ezeket a növényi tápanyagokat, a kolloid kötőanyagokkal együtt leadják, és ez a kötőanyag összecementálja a talaj morzsáit. Az így kapott anyag a humusz, nem pedig növényi maradvány.
A humuszt pótolhatjuk istállótrágyával, komposzttal, zöldtrágyával. A komposztálás folyamata készülhet külön komposztáló helyen, vagy felületi komposztálással, amikor a talajfelszínen terítjük el az anyagot. Ilyen felületikomposztálási mód a mulcsozás is. Nem gyomosító növények zöld maradványainak földbe forgatása a zöldtrágyázás, amit akár erre a célra vetett növényekkel is végezhetünk (mustár, fehérhere, facélia stb)
Természetes körülmények között a talaj humuszmennyisége csaknem állandó. A művelésbe vont talajok humusztartalma viszont csökkenni kezd, ezért szükség van ennek rendszeres pótlására. Ehhez az előző évi növényi illetve állati maradványok nem elegendőek, ezért a humuszképző anyagokat nekünk kell a talajba kevernünk. Amikor a talaj termőképességét vizsgáljuk, akkor annak a humusztartalma határozza meg annak minőségét. A humuszképző anyagoknak több típusa is van. A nyers humuszképzők elegendő mennyiségű tápanyagot tartalmaznak ahhoz, hogy megélénkítsék a baktériumok tevékenységét. Ennek során hőfejlődés indul meg, és javul a talaj szerkezete. Ilyen anyag a fűnyesedék, a friss trágya, illetve a beásott gyomok. Ezek elősegítik a baktériumok hirtelen felszaporodását, ezzel együtt viszont csökken a talaj nitrogénkészlete. Ennek kiküszöbölése érdekében nitrogén hatóanyagot is kell a talajba adni.
A rostos humuszképzők cellulózban gazdagok, de hiányzik belőlük a cukor és az egyszerű keményítő, ezért kevéssé serkentik a baktériumok tevékenységét. Ilyen rostos humuszképző a fakéreg, a tőzeg, a fűrészpor, ezek a talaj fizikai jellegű javítására alkalmasak. Jellemzőjük, hogy nagyon nehezen bomlanak, és alig keletkezik belőlük a talajt morzsalékossá tevő anyag.
Az érett humuszképzők: a jól érett istállótrágya, a megfelelően elkészített komposzt és a biohumusz. Ezek az anyagok nem okoznak károsodást a hajszálgyökereken, a talaj nitrogénkészlete is hozzáférhető marad, mert nem kötik le a baktériumtenyészetek. A komposztálásuk során a baktériumokból származó kolloid kötőanyagok képződnek, amelyek apró rögök kialakításával javítják a talaj morzsalékosságát, szellőzöttségét és a víztartó képességét.
A szerves anyagok mikrobiológiai lebontásához oxigén, nedvesség, energiaforrás (szerves anyag) szükséges. A mikroorganizmusok a levegőből és a szerves vegyületek oxigénjéből nyerik az oxigénszükségletüket. A kétféle forrást más-más fajok tudják igénybe venni, ezért a lebomlásnak is két formája ismeretes. Az aerob fajoknak a levegő oxigénjére van szükségük, az ilyenkor lejátszódó korhadás során oxidációs folyamat megy végbe. A mikroorganizmusok a szerves anyagok széntartalmát oxidálják, és miközben a szén CO2 formájában felszabadul, ( Ahogyan Nóra is írta) jelentős hő keletkezik. A komposztálódó anyag 65--70 °C-ra felmelegszik. A szerves anyaagok lebomlásakor pentozán hatással kell számolni abban az esetben, ha a befogatásra kerülő szerves anyag C/N aránya tágabb , mint 30/1. Ilyen nagy C tartalmú anyagok a kukoricaszár, szalma, faforgács stb. Itt a nagy nitrogéntartalmú növények keverésével kell a N arányt javítani. De ezt elsősorban felületi komposztáláskor kell figyelembevenni, azaz gabona és kukorica szalma talajba dolgozásakor adagolnak N tartalmú műtrágyát.
Ha a levegő oxigénje nem áll rendelkezésre, akkor anaerob fajok szaporodnak el, és fermentáció, illetve redukciós folyamat megy végbe (rothadás). Az anaerob folyamat során a szénből csak kis rész szabadul fel, a szén nagyobb részét metángáz formájában szabadítják fel az anaerob mikrobafajok. Az anaerob bomlás bűzös. A felszabaduló metán és a kénhidrogén okozza a komposzthalom jellegzetes szagát. Az ilyen bomlás a rothadás. Ilyenkor a növények számára káros anyagok keletkeznek, a növényi tápanyagok redukálódnak, felvehetetlenné válnak. A komposzthalomban lévő föld és a szerves anyagok kékesszürke színűvé válnak. A bomlás rothadás esetén lassú, nincs elegendő mész, az egész halom elsavanyodik, bűzlik. Megemlítem, hogy a komposzthoz kevert fahamu jelentős káliumforrás.
A végén hansújozom, hogy a komposztálással történő talajjavítás, és talajerőpótlás nem a nagyüzemi termelés módszere, de kiválóan alkalmazható a mi termelési formáink között. Én magam évek óta nagyrészt ezzel a módszerrel pótolom a tápanyagot, és a humuszt, és meg is vagyok elégedve az eredménnyel.
Én leginkább istállótrágyát ajánlanék. Nem mondtam,. hogy nem ér semmit !Biztos nem. Azért működik, mert a tápanyagot magát nem a trágyából, hanem a földből nyered.
Most egy időre távozom. Tele vagyunk birsalmával. Találtam ezt a birsalmasajt receptet, kipróbálom. Hátha tényleg meg lehet úszni a több órás kevergetést és a fröcsköléssel járó égési sérüléseket. http://chiliesvanilia.blogspot.com/2005/11/birsalmasajt-21szzad-konyhjban.html
