A mustár alacsony hőmérsékleten csírázik, így elvileg el lehet vetni még ilyenkor is. Azonban a fagy bekövetkeztekor vége is lesz. Attól függ, mekkorára nő meg. és mennyi magod van. HA van bőven és meg tud nőni 10-15 cm-magasra, már érdemes volt elvetni, Nagy tönmegben mintegy fátyolt képez a felszínen fagyottan is.
Régebben a nagy kertben az üres helyen termeltem, mindíg volt néhány kg magom, így nem kellett spórolni vele. Tenyészidőszakban bármikor vethető, bárhova, kivétel, ahol keresztes virágúak voltak. (tapasztalat szerint még ez sem teljesen igaz, mert utána vetettem retket, sőt karfiolt is ültettem, és nem jelentkezett rossz hatása)
Visszaolvastam a régi írásaidat, az jutott eszembe, hogy ha most megforgattaom a korábban leírt (letaposott, kemény) talajt, akkor még be lehet-e vetni mustárral, vagy az már majd csak tavasszal lesz aktuális? Talajlazításra is nagyon jó volna, a tápanyag is kellene meg a takarás is jó volna.
"Vetés esetén a sorközöket érdemes takarni." Csak ha nincsenek a kertben rigók. Nálunk szenvedélyesen kotorják a leterített fűnyesedéket, szalmát, így csak nagyobb növények és palánták között tudok takarni. Egyébként ráhajigálják a sorra, és a vetés ugyanúgy nem tud megnőni, mint a gyom. Annyira kotornak, hogy néha már kapálás helyett is elmegy. Elriasztani meg sehogy se lehet őket, szemtelenül bátrak.
Méltányos, hogy az alábbi mondatot meghagytad a ..14-ben : >>- A talaj termőerejének javítására lehetőségeink korlátozottak, de a talaj-előkészítés nyújtotta előnyökkel mindenképpen élni kell.<<
Én az agyagokat ismerem...mérettartomány.szemcsejelleg,vízzáróság,szín, előfordulás...Van fekete is. Ha egy talaj korlátozottan tartalmaz oldott ,szükséges sókat,akkor a növény csak a megfelelő konzisztenciában él meg, azt pedig állandóan kell pótolni, mert nem jó a túltelítettség és az alultelítettség sem.Ezért a meszes talaj gyakran akadálya a növekedésnek, az arányeltolódás a szükséges sók jelenléte esetén is gátolja azok arányos felvételét. Szerintem nem könnyű egy talajt termővé, művelhetővé tenni.
A felületi komposztálás, és talajjavítás egyik módszere, amikor a növényekkel beültetett talj felszínét, főleg a sorok között letakarjuk néhány centiméter vastagságban. A takarás vastagsága függ az alkalmazott anyagtól.
A takarásra szóba jöhet levágott fű, szalma, faforgács, bármilyen növény zöld maradványai. A zöld növényeket, és a frossen vágott füvet ha nem tudjuk előbb megszárítani, csak végkonyabb, max 5 cm vastagságban terítsük le, mert rothadásnak indulhat. Fűrészport és forgácsot csak 1-2 cm vastagságban alkalmazzunk, mert nagy a széntartalma. Ha van csalán lelőhely, a lekaszált csalán kiváló talajtakaró, nagy nitrogéntartalmánál fogva,
Lehet előre is vetni trágyanövényeket (mustár, facélia, borsó) ha a talajba beforgatod 20-30 cm magasságot elérve, akkor zöldtrágya, ha levágva a talajon elteríted, talajtakaró.
A fedett talaj felszíneét nem engedi olyan hamar kiszáradni, a talajéletet alkotó élőlényeket táplálja.
A takaráskor arra érdemes vigyázni, hogy közvetlen a védett növény szárához ne érjen a takaró anyag, legyen egy kis szabad kör, mert kisebb a gombafertőzés veszélye.
Nagyon is fontos a talajtakatrás. Én két éve alkalmazom, itt tanultam Tőletek!
Sokkal kevesebbet kell gazolni, a locsolás is gyorsabb és a növényeknek egyenletesebb a talaj hőmérséklete, sőt a talajélet is aktívabb a takart talaj alatt.
Én mindenkinek csak ajánlani tudom, nekem nagyon bevált!
Ha az ember maga termel, ki tudja választani a legjobb fajtákat. A krumplin lehet, hogy nem sokat spórolunk, de jó érzés lemenni a pincébe, és kiválasztani a 3-4 fajtából a tervezett kajához legjobban illőt. A piacon meg sokszor nem is lehet tudni, mi az, amit árulnak. Rózsa, és kész. A bolti pulton tartható paradicsom se közelíti meg saját tövön érettet. Salátát meg nem is mernénk venni, mióta a Kertészet és Szőlészetben olvastunk a növényvédelméről. Mi két évente szoktunk venni egy ifányi, 50 mázsa marhatrágyát. A köztes évben komposztot terítünk. Sose az egész veteményesre, valamennyit a dísznövények is kapnak. A széthordás nekem mindig több wellness-hétvégét jelent. Addig ott van a kocsibeállón a konyhaablak előtt. Nálunk mindig tavaszra marad, mert elég sok minden bent marad télre a veteményesben, ilyenkor még nem lehet ásni. Úgy is jó szokott lenni, eddig mindig érett trágyát kaptunk.
Én 2 évente trágyázok, illetve minden ősszel az az előtti évben keletkezett komposztot beforgatom a talajba. Ahová gyökérzöldséget szeretnék tenni ott nem kap trágyát a föld, max. komposztot. Mikor belekezdtem a kertbe, abban az évben nem kapott trágyát a föld, komposztot sem, mert nem volt. Az a termés nekem első évben szépnek is tűnt, mert nem volt mihez viszonyítanom. A mostani, trágyázással, komposztbeforgatással termő növények sokkal szebbek mint a műtrágyás korszakban termők. Valóban nehéz a kerti munka, és csak az csinálja "aki be van lőve" eziránt, de belátható hogy megéri. Biztos forrásból származó terméket kap kézhez, tudja esetlegesen milyen vegyszerrel volt kezelve vagy mikor került ki a földből és stb és stb. Mindezek mellett csak zárójelben jegyzem meg, hogy a saját magad által megtermelt ízlik a legjobban.
Az biztos, engem se tudnál lebeszélni! Mi a krumplit mindig trágyázott földbe (marhatrágyával vagy komposzttal) ültetjük. Öntözni is szoktuk. Utána jönnek ugyanoda a hagymák, srépa, pasztinák, borsó, cékla, ősszel saláta, ezek nem kapnak plusz trágyát. Az ezek utáni zöldségek már szoktak kapni. Egy évet még valószínűleg ki lehet hagyni, de három évenként szerintem kell trágyázni. Paprika, paradicsom, káposztafélék is szoktak kapni valamennyit ültetés előtt. Kitartás tényleg kell, nem lehet a trágyázást egyszer s mindenkorra letudni.
Lehet, hogy nem kísérletezni kellene, csak alkalmazni az öregek fogásait...
A komposztálás lényege, hogy ne rothadás induljon be, ami elpusztítja a hasznos talajlakókat, hanem egy úgynevezett korhadás, amikor a hasznos baktériumok/gombák bontják le kedvezően a növényi részeket.
20-30 m3 egymásra halmozott gaz csak rothadni tud... és kiöli az alatta lévő talajból is ezeket a hasznos mikroorganizmusokat, mert elzárja a levegőt.
A kert alsó részében jó a föld, olyan, mintha az idők során a fölső termőrétege az alsóra került volna, enyhe a lejtés, biztos lecsúszott mint kötés fejről bokára... Lenn tehát fekete, fönn sárga, homokos. Gondoltam kell nekem az a terület, hozattam két kocsi termőföldet,egy kocsi tőzeget, nosza! Első évben vetettem bele krumplit, zellert .A krumpli 25x10x8 cmes darabokban lett,soha ilyet nem láttam ilyen mennyiségben, apróbb nem is volt alatta.A zeller 20cmes átmérővel ,mint egy kézilabda... Második évben petrezselyem,répa,karalábé.Mintha nem sikerült volna, de azért termett. Harmadik évben krumpli...nagyon gyatra. Negyedikben már trágyáztam, végre lett sok lótetű is, de a föld mostanra teljesen felhígult az alapban,a tőzeg és a trágya eltűnt,nincs mit dicsekedni. Volt egy nagy élményem.
A kerti munka a kitartókat érdekli.Mindenáron.Aligha tudnám lebeszélni azt, aki be van lőve vele.
Vasárnap reggelre -2,6 fok lett, úgyhogy megvolt a tökszüret. Íme a termés, a luffák a Luffa topikban. Kíváncsi vagyok, mennyi fog kiszáradni a rengeteg lopótökből, és hogy fogom tudni elhelyezni. Egy része még kint van az asztalon, a többi az előszobában a kövön. Fel kellene akasztgatni. Az első képen látható sütőtökök mind egyetlen termés magjából lettek. Mikor az termett, volt több fajta, jól összekeveredtek.
Hatalmas kupac (20-30m3) gazt, füvet gyűjtöttem össze egy évben egy telken egy helyen, úgy maradt nyolc évig, ekkor már 10-15 cm vastag volt csak,alatta kifejezetten gyenge föld,na gondoltam azért,hogy bele is ázott,a növényi részek szétestek, beásom a földbe és krumplit bele! Laza szerkezetű,jó állagú föld lett.Nem kevertem bele műtrágyát. Vetettem párhuzamosan másik helyen ebben a kertben kontrollnak... Átlag 6cm krumpli termett,az is kevés,a növény pedig a három hónap alatt végig tápanyaghiányosnak látszott. Lehetne túlzott tápanyagellátás az oka..., de ez nem az volt.
A zöldségtermesztési linkel oldalakon keresztül tárgyalja a talajművelés, és trágyázás különféle módjait.
Még a letaposott, járműjárta keréknyomokat is említi.
"
A talajművelésen a talajnak különféle eszközökkel való mechanikai alakítását, megmunkálását értjük.
A talajművelés elsődleges feladata a talaj levegő- és vízgazdálkodásának javítása. Az eső és az öntözővíz által eliszapolt talajt talajműveléssel tesszük levegőssé. Hatására a tenyészidőben jobb lesz az oxigénellátás, a téli időszakban lehetővé válik a hólé befogadása. A nedves, tömött talaj kapilláris vízvesztesége a felső réteg porhanyításával szüntethető meg, a félig kiszáradt, rögös talaj párolgással, vízgőzdiffúzióval való kiszáradása tömörítéssel akadályozható meg.
A levegő- és víztartalom szabályozása közvetve a hő- és tápanyag-gazdálkodásra is kihat. A túlzottan nedves talaj mérsékli a talaj fölmelegedését és a szerves trágyák lebontását, akadályozva ezzel a növények növekedését is. A gyakori talajművelés azonban tápanyagveszteséget is okozhat, gyorsul a szervesanyag-lebomlás, növekszik a tápanyag-kimosódás veszélye, továbbá rontja a talaj szerkezetét, és károsan befolyásolja a talaj életét.
A mély talajművelés elősegíti a gyökerek könnyebb és mélyebb lehatolását. Nagyobb gyökérzet nagyobb föld feletti szárat nevel, amely nagyobb termésre képes.
A talaj felszíne – a tenyészidő alatti mechanikai hatások következtében (főként a gépek kerekei nyomán) – összetömődik, elveszti morzsalékos szerkezetét. Forgató talajműveléssel a leromlott szerkezetű feltalaj felcserélhető a jó szerkezetű alsó szinttel.
A talajművelésnek kimagasló szerepe van a gyomnövények irtásában. Szakszerű talajműveléssel a szántóföld gyomossága a minimumra csökkenthető. Segítséget nyújt a talajművelés a talajlakó állati kártevők ritkításában is. A szántással felszínre kerülő rovarok jelentős része a madarak martalékává lesz.
A talajművelés szolgál a trágyaanyagok talajba juttatására, a tarló- és szármaradványok beművelésére és a kiöregedő évelő pillangós növények feltörésére is.
A talajművelés tehát sokoldalúan befolyásolja a talaj termékenységét, a növények növekedését és fejlődését."
A 8791 ben részletesen leírta a kertjének talajviszonyait. Gyenge talajon nem érdemes termelni, nem lehet trágyával gyorsan feljavítani. Különösen nem zöldségtermesztésre.
Nincs olyan gyenge talaj, amiben megfelelő kezeléssel ne lehetne termelni. Hisz te írtad, korábban, hogy a termesztéshez még talajra sincs szükség.
Ha már van aki nem hajlandó elolvasni a belinkelt részeket, ideteszem:
( Ha itt nincs megfelelően leírva, akkor mondhatja akár a ÍJóisten is, az sem lesz jó)
"Talaj-előkészítés
A gyümölcsös helyének kijelölése után a leendő ültetvény talajának szakszerű előkészítése kiemelt feladata a gyümölcstermesztőnek. A talaj előkészítésének gondossága és minősége az ültetvény egész élettartamára kihat. A gyümölcsös talajadottsága szakszerű beavatkozásokkal jelentős mértékben javítható, művelésre alkalmasabbá tehető.
A talaj-előkészítéshez tartozik a telepítésre kijelölt terület vízrendezése. A szomszédos területekről érkező és felgyülemlő nagy mennyiségű víz vagy a mélyedésekben megálló csapadék vagy talajvíz károsítása utólag alig akadályozható meg. A belvízrendezés az egyik legfontosabb figyelembe veendő szempont legyen a gyümölcsösök helyének megválasztásánál. A nagyarányú fapusztulás és fahiány, a gyümölcsfák gyenge fejlődése és klorózisa az esetek jelentős részében a kedvezőtlen talajvíz következménye. A ,,vízállásos” foltok egyszerű feltöltése csak tüneti kezelésnek bizonyul, műszaki belvízrendezés nélkül az ilyen területek telepítésre alkalmatlanok. 8–12%-os lejtésnél már komolyabb vízelvezető rendszer kiépítése is szükséges.
Az elmúlt évtizedekben gyakori eljárás volt a leendő gyümölcsösök helyének ún. ,,műszaki” alkalmassá tétele, a felszíni egyenetlenségek elmunkálása. Ennek célja a művelésnél használt gépek munkájának könnyebbé tétele volt, de a természetes talajtakaró megbontása miatt helyrehozhatatlan károk is keletkeztek. Az esetek többségében a termékeny felső talajréteget lehordva a terméketlen altalajba került gyümölcsfák alig fejlődnek, sínylődni fognak. Különösen a Nyírségben és a Duna–Tisza közén a homoktalajú, rónázott ültetvényekben találkozhatunk a hibás szemlélet szomorú következményeivel. Az integrált gyümölcstermesztésben nem engedhető meg a talajfelszín megbontása és a felső, termékeny talajréteg elhordása. Csak kisebb felszíni egyenetlenségek megszüntetése ajánlatos, az is csak máshonnan odaszállított termékeny feltalajjal.
A domboldalak 10% feletti lejtésviszonyai esetén rendszerint teraszírozás szükséges, mert nélküle a csapadék elfolyik, az erózió a termékenyebb feltalajt elhordja, és a terület vízgazdálkodása nagymértékben leromlik. A teraszok távolsága egymástól, a lejtés nagyságától, a művelőgépek tulajdonságaitól és a talaj víznyelőképességétől függ. Elkészítésük és a későbbi művelés többletköltséget igényel, amelyet a gazdaságossági számításoknál figyelembe kell venni. A teraszírozáshoz műszaki kiviteli tervet célszerű készíteni, mert a teraszoknak a rétegvonalakat kell követni.
A gyümölcsösök talaj-előkészítésének feladata a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak javítása, az integrált gyümölcstermesztésben megengedett anyagok felhasználásával. Az intenzív gyümölcstermesztésben rendszerint sekélyen gyökerező alanyokat alkalmazunk, a területegységre jutó gyümölcsfák számát jelentősen növeljük, és a termőre fordulást siettetjük. Mindezek a törekvések növelik a talajjal szemben támasztott követelményeket, amelyek egy részének megteremtésére csak a talaj előkészítése nyújt biztonsággal lehetőséget. A talaj termőerejének javítására lehetőségeink korlátozottak, de a talaj-előkészítés nyújtotta előnyökkel mindenképpen élni kell. Tágabb értelemben a gyümölcsösök talaj-előkészítéséhez tartozik a talajfertőtlenítés is, amennyiben a növényvédelmi vizsgálatok annak elvégzését indokolják.
A jó talaj-előkészítés ideális esetben 2-3 éves időszakot igényel. Kedvező, ha évekkel az ültetés előtt figyelemmel tudunk lenni az elővetemények megválasztására. A mélyen gyökerező, sok gyökérmaradványt visszahagyó pillangós vagy egyéb takarmánynövények, gabonafélék a legkedvezőbb elővetemények. Ezek megválasztásánál azt is vegyük figyelembe, hogy minél kevesebb évelő gyom maradjon a talajban, esetleg ezek zöld jelzésű gyomirtó szerekkel könnyen megsemmisíthetők legyenek. Ez utóbbi szempont a bogyós ültetvények esetében különösen fontos. Amennyiben régi gyümölcsös után új gyümölcsös számára készítjük elő a talajt, feltétlenül célszerű előzetesen szántóföldi vagy zöldtrágya növényeket termelni, így pihentetve a talajt 2-3 évig. Ez fontos szempont lehet, ha a gyümölcsfákra káros gyomirtó szerek halmozódtak fel a talajban.
Talajlazítás. A gyümölcsösök talaj-előkészítésénél a legfontosabb célkitűzés, amelyet összekötünk a tápanyag-gazdálkodási feltételek kedvező befolyásolásával. A gyümölcstermő növények gyökérzetének több mint 90%-a a későbbiekben is a talaj-előkészítés során meglazított talajban marad. A gyümölcsfák gyökérzetének gyors regenerálódásában és fejlődésében is kiemelkedő szerepe van a jól előkészített talajnak. A talaj levegőzöttségének, kémhatásának és az alsóbb rétegek foszfor- és káliumellátottsága javításának (az ültetvény életében vissza nem térő) lehetőségét kell kihasználni. A telepítés előtti zöldtrágyázással és szervestrágyázással megalapozhatjuk az ültetvény talajának biológiai aktivitását, kedvező egyensúlyát. A talajjavítás és a tápanyagkészlet növelésének szükségességét talajvizsgálatok döntik el.
Forgatás. A leendő gyümölcsös területének gépi forgatása a legelterjedtebb és legtökéletesebb talaj-előkészítési eljárás. Napjainkban az ültetvény teljes területének forgatása indokolt, fel sem merülhet a nagy térállású ültetvényekben korábban alkalmazott, ún. sávos forgatás, amikor a leendő fasoroknak csupán 2,0–2,5 m-es sávját forgatták meg. A sűrű térállásos intenzív gyümölcstermesztés követelményeinek csak a teljes forgatás felel meg.
A forgatás ideje legalább 2–6 hónappal előzze meg az ültetést, de az egy évvel korábban végzett forgatás a tápanyag-gazdálkodás feltételének javítása szempontjából még kedvezőbb. A telepítési munkák megkezdéséhez a mélyebb forgatás után minimálisan 2–4 hónap ülepedés szükséges.
Törzses gyümölcsfajoknál középkötött-kötött talajon a forgatás mélysége 60–70 cm. A mélyebben gyökerező csonthéjas gyümölcsfajoknál célszerű 100 cm mélységig altalajlazítóval további lazítást végezni. A forgatóekére szerelt altalajlazító test használatára abban az esetben van szükség, ha az altalaj rossz minőségű, vagy köves, kavicsos. A vízzáró agyagpadok és mészlerakódásos rétegek fellazítása nagyon fontos ugyan, de nem indokolt a felszínre hozni azokat, összekeverve a jobb minőségű, humuszos feltalajjal.
A forgatóekére szerelt előhántó alkalmazásával javul a forgatás minősége: csak így biztosítható a felső és alsó talajrétegek megfelelő cseréje. A forgatásnak egyenletes mélységűnek kell lennie. Kielégítő minőségű forgatás csak a talaj kedvező nedvességállapota mellett lehetséges. Kötött talajokon szárazság esetén a forgatóeke nagy tömböket szakít fel, amelyeket alig lehet kellően feldarabolni. Túl nedves talajon viszont a sárosan kenődő barázdák tömbökké szilárdulnak, megfelelő eldolgozásuk nem lehetséges. Ezért nem kedvező a késő ősszel és kora tavasszal végzett forgatás. Az időjárás általában nyár elején és kora ősszel a legmegfelelőbb e munkafázis szempontjából.
A forgatás irányának megválasztásánál általában a műszaki-gazdaságossági szempontok az irányadók. Ez alól kivételt képeznek a lankás domboldalak, amelyeknél a forgatás iránya lehetőleg ellenkező legyen az erózió várható irányával.
A talajvizsgálatok alapján szükségessé válhat az alacsony pH-érték emelése, a hiányos foszfor- és káliumkészletek feltöltése. A savanyú talajok melioratív jellegű meszezését célszerű forgatás előtt középmély szántással összekötni. Mindenképpen így kell eljárni, ha a kijuttatandó CaCO3 mennyisége a meghaladja 8–10 t/ha adagot.
Az általános szakmai vélemény szerint a talaj-előkészítés során nagy mennyiségű szerves anyagot célszerű a talajba juttatni. A szerves anyagot helyben is megtermelhetjük zöldtrágyanövények vetésével, vagy – ha lehetséges – 100 t/ha mennyiségű, jó minőségű szerves trágyát juttassunk ki a területre.
Intenzív ültetvények esetében a talajvizsgálati adatok alapján indokolt lehet a forgatott réteg foszfor- és káliumtartalékainak növelése. Foszforból minden talajon, káliumból a középkötött-kötött talajokon csak a forgatáskor tudjuk a teljes gyökérzónába juttatni a tápanyagokat, tekintettel azok gyenge vándorlóképességére. A mész- és műtrágyaadagokra vonatkozó javaslatokat a talajvizsgáló laboratóriumok adják meg a talaj tápanyagtartalma és kötöttsége alapján. A telepítés előtti tartalékoló trágyázásra vonatkozó útmutatást a 6.2. Tápanyaggazdálkodás c. fejezetben adunk. A műtrágyák megválasztásánál célszerű előnyben részesíteni az egy hatóanyagot tartalmazókat, mert a komplex műtrágyák összetétele rendszerint nem felel meg az igényeknek. Integrált gyümölcstermesztésnél részesítsük előnyben a kénsavas kálisó használatát. Csak csomómentes, lehetőleg nem hosszú ideig raktározott műtrágyát használjunk.
A tápanyag-tartalékolásra szánt műtrágyamennyiséget műtrágya-féleségenként külön-külön menetben, egyenletesen szórjuk a talaj felszínére. A különböző műtrágyák megfelelő üzemi keverése alig lehetséges, de agrokémiai szempontból sem indokolt. A műtrágyaszórók fogásszélességére ügyeljünk, hogy azok megfelelő átfedésekkel csatlakozzanak egymáshoz. Az ültetvény területén még átmenetileg se tároljunk műtrágyát, sőt a rakodásra is máshol kerüljön sor. Ha műszaki okokból a területen műtrágya-túladagolás történi, azt azonnal meg kell szüntetni, mert később a gyümölcsfák gyökérzetének sómérgezése következhet be.
A mészkőport és a műtrágyát a megforgatott talajba egyenletesen kell bekeverni. Ezt közvetlen beforgatással nem lehet biztosítani. A gyakorlatban jól bevált módszer, hogy a mészkőport és a műtrágyát 20–25 cm-es, középmély szántással egyenletesen a feltalajba juttatjuk, majd forgatással a további rétegekhez keverjük. A szántás után legkorábban 4–6 hét múlva kerülhet sor a mélyforgatásra.
A forgatóeke beállításánál olyan fogásszélességet kell alkalmazni, amely biztosítja a talaj megfordítását. Az 50–60 cm-nél nagyobb fogásszélességnél rendszerint tökéletlen lesz a forgatás és a trágyák bedolgozása. A könnyű, laza talajon (30 alatti vagy a körüli Arany-féle kötöttségi szám esetén) gyakran vitatják a 60–70 cm-es forgatás előnyeit. De ebben az esetben is szükséges a 30–40 cm-es mélyszántás és a 60–80 cm-es talajlazítás.
A bogyós ültetvények talaj-előkészítésénél – tekintettel a sekélyen elhelyezkedő gyökérrendszerükre – minden talajon elégséges a 30–40 cm-es mélyszántás. A szükséges trágyafélék bedolgozását ebben az esetben is egy előzetes, sekélyebb szántással oldjuk meg.
A terület talaj-előkészítése során célszerű a forgatóekéhez oldalazó simítót és gyűrűs hengert kapcsolni. E műveletekkel megóvjuk a talajt a kiszáradástól: nélkülük a talaj elmunkálása hosszú ideig lehetetlen lenne; vagy csak jóval nagyobb munkaráfordítással. A forgatott terület egyenletes elmunkálását, mihelyt a területre rá lehet menni, el kell végezni. Ez különösen a forgatás után maradt barázdákra és az összeszántott bakhátakra vonatkozik. Ezek elsimításához legtöbbször igénybe kell vennünk a traktoros tolólapátot vagy a terepegyengető talajgyalut. A talajfelszínt kötöttebb talajon többszöri, homoktalajon egyszeri tárcsázással, a tárcsához kapcsolt fogassal és simítóval tesszük egyenletesebbé. Ha a telepítést jóval megelőzi az előkészítő munka, akkor a fák helyének kitűzése előtt még újabb tárcsázásra és simítózásra is szükség lehet."
Apró kiigazításként. Ősszel, ha kellett éretlen trágyát is hordani, azt nem terítették szét, csak a föld végén összerakták. Annyit még a paraszt is tudott, hogy az éretlen trágya a földet kiégeti. Legtöbbször az előző évi, érett trágyát szórták szét.
Dehogynem. Először is egyáltalán nem biztos, hogy gyenge az a talaj. Kötött, és le van taposva. Ettől még amúgy lehet termékeny. Ha kellő mélységben fellazítja, ráadásul tovább lazítja télen a fagy, alkalmas lehet jövőre a művelésre. Ha kever bele trágyát, az tovább javítja a talaj szerkezetét, táplálja a talajban lévő élőlényeket, segíti szaporodásukat. A homok bedolgozása is lehet hasznos, a kert erősen kötött talajú részén mi is csináltuk, mikor a szomszédban megmaradt egy kupac építkezési homok. Azóta valamivel morzsalékosabb. Ne vedd el a kedvét, inkább próbáld ki Te is! Ha nem hiszel a dologban, akkor először egy kisebb részen, látni fogod a különbséget a nem trágyázott részekhez képest. Már az első évben. És valahol el kell kezdeni, ha első évben mégsem lesz annyira jó, következő évben folytatni kell, és fel fog javulni. A talajtakarás is hasznos lehet.
Szerintem a saját ügyedben semmit sem tudtál meg. (Nem is árultál el semmit.) Gyenge talajon nem érdemes termelni, nem lehet trágyával gyorsan feljavítani. Különösen nem zöldségtermesztésre.
Kérdezősködtem. Télen volt idő trágyát hordani. Ősszel inkább éretlen trágyát hordtak,azt beszántották, a télen széthordott érett trágyát tavasszal szórták szét, csak a felszíni művelésbe véve. Nyilván tervezetten...Ez így egybeesik a hozzászólásaitokkal.
A trágyázási időpont meghatározásakor a termesztett növény szaporítási időpontjához igazodunk.
Annak alapján, hogy a trágya milyen időszakban (a vetés előtt vagy a tenyészidő folyamán) kerül a talajban, megkülönböztetünk:
– alaptrágyázást,
– indító (starter) trágyázást és
– fejtrágyázást.
• Az alaptrágyázás célja hosszabb ideig ható, nagy mennyiségű tápanyag beforgatása a művelt talajréteg teljes mélységébe. A mélyebb, ezért tartósan nedves talajrétegbe dolgozott alaptrágyát a növények öntözés nélküli termesztésben és szárazság idején is jól hasznosítják. Az alaptrágyázást a tenyészidőszakon kívül végzik, ideje az alapvető talajművelési munkákkal esik egybe. A legtöbb zöldségnövény esetében az alaptrágyázás időszaka az ősz, de a nyári és az őszi vetésű növények tavaszi és nyári alaptrágyázása is indokolt lehet. Alaptrágyázásra a szerves és a műtrágyák egyaránt használatosak. A szerves trágyák közül az istállótrágyát, a zöldtrágyát és a tőzeges trágyákat, a műtrágyák közül elsősorban a talajban jobban kötődő foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat kell alaptrágyaként beművelni. A kimosódásra hajlamos nitrogénműtrágyák alaptrágyaként való részleges kijuttatása csak kötött talajokon és a korai vetésű növények termesztésekor indokolt. Az alaptrágyák általában mélyszántással, az évelő zöldségnövények számára pedig mélyforgatással művelhetők a talajba.
• Az indító (starter) trágyázás célja – mint a nevéből is kitűnik – a kelés utáni kezdeti fejlődés segítése, palánták ültetése esetén ezenkívül a begyökerezés gyorsítása. Ajánlott időpontja közvetlenül a vetés előtt vagy a vetéssel egy időben van. A trágyabeművelés mélysége a vetés, illetve az ültetés mélységével egyezik vagy azt alig haladja meg.
• A fejtrágyázás fogalomkörébe a termesztett növények tenyészideje alatt végzett trágyázási eljárásokat soroljuk."
