A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Naponta azt ismételgeted, hogy te kijavítottad a Galilei, Newton, Einstein, stb., stb. által "elcseszett" fizikát. Mi ez, ha nem nevetséges öndicséret?
A magfizikusok reputációinak utána nézhetsz a publikációik, impakt faktoraik, tudományos díjaik, egyetemi akkreditációik, akadémiai tagságaik adatai között.
A te reputációd egyedül az öndícséreteidben, a magadnak vindikált 10 Nobel-díjadban, és az útszéli beszédedben mérhető.
Tudom miböl áll az univerzum anyaga, tudom hogyan bocsátja ki az anyag az e.m.-mezöt és a gravitáciòs mezöt, tudom hogyan mozognak a a mezók, tudom hogyan mozognak a részecskék a mezökben, ezek elég reputáciok arra, miért vesznek engem komolyan.
Nem kell egy szedett-vetett újfizikus pohos éleménye, aki csak személyeskedni tud, fizikai indokok.helyett.
Te nagyon sok mindenről nem tudsz a fizikában, aminek oka részben, hogy a magyaron kívül semmilyen nyelven nem értesz. Ezért neked most egy magyar forrást adok:
Egyébként egyfoton forrást épített már a te kedvenc fizikusod Jánossy Lajos is az ötvenes években az ELTE Puskin utcai épületének alagsorában. Persze az akkori kezdetleges intenzitáscsökkentéses eljárással, ami a fotonstatisztikák poisson eloszlása (csoportosulási hajlama) miatt elég megbízhatatlan volt, és az egyes fotonok keltése nem is volt vezérelhető, hanem véletlenszerű.
De az 1980-as évektől (P. Mandel kísérleteitől) kezdve a nemlineáris optika eszközeivel már lehetővé vált az egyes fotonok előre bejelentett módon való keltése, pl. a parametrikus lekonvertálással. Amikor kristály gerjesztésével létrejövő páros spontán emisszióban keletkező fotonpárok egyik felét detektálva tudjuk, hogy az optika másik ágán ezzel koincidenciában tapasztalt jelenséget a másik foton okozta.
Manapság pedig már nem is csak ilyen "előre bejelentett" módon, hanem "rendelésre" is tudnak egyfotonokat kelteni, például csapdázott atomokkal vagy kvantumpöttyökkel, amiket egy kívánt időpontban rezonanciába hoznak a köré épített optikai rezonátorral, s abban a pillanatban bekövetkezik az egyfoton emisszió.
Persze mindezek drága, nanotechnológiákat alkalmazó mélyen hűtött laborberendezések. Ezért az anyagilag kevésbé jól eleresztett egyetemeken még ma is széltében használják a régi intenzitáscsökkentéses eljárásokat.
Másrészt az elmúlt évtizedben megjelentek már a szobahőmérsékleten is működő gyémánt alapú félvezetődióda alapú egyfoton források is:
Amikor valaki azt írja, hogy "több száz mérés bizonyítja", az valójában azt jelenti, hogy egyetlen egy sem bizonyítja. Mert aki tud bizonyító erejű kísérletet, az leírja a kísérletet.
Eklatáns példa erre, amikor leírják, hogy több száz kísérlet bizonyítja, hogy a fény sebessége minden rendszerben ugyanannyi. De amikor kérem, hogy legalább egyet írjanak le, akkor mély csend. Ugyanis erre sincsen egyetlen mérés sem.
A fotonokkal is ugyanez a helyzet.
Egyetlen kísérlet sincs, amely a fotonok létezését bizonyítaná.
De azt sem tudják, hogy mit kellene bizonyítani, mert senki sem tudja, hogy mi is lenne az a foton.
Einstein: "Ötven és tűnődés sem hozott közelebb ahhoz, hogy mi a foton. Minden tökfilkó azt hiszi, hogy ő tudja, de tévednek."
