Nagyon jó ez a blog! Már jó ideje nézegetem s segítségével egy csomó új és hasznos helyet fedeztem fel.
Johnny's katalógusában rendkívül sok hasznos tudnivalót fedeztem fel. Jól be lehet azonosítani azokat a növényeket, melyeket a szokásos növényeken kívül az ember kíváncsiságból beszerez, aztán nem igazán tudja, hogy mit is kezdjen vele.
Így jártam a nyáron az **édesköménnyel**. Az itthoni kézikönyveimben javasolt salátafélékre sajnáltam kiirtani a növényt, a virágzás pedig nagyon későn kezdődött. Viszont a leveleit rágcsálva rájöttem, hogy kapor helyett burgonyasütésnél meg kellene próbálni. Nagyon finoma ha nagylyukú reszelőn lereszelt burgonyával egy bő adag apróra vágott levélcsokrot összeforgatunk némi sóval ízesítve és serpenyőben két kanállal vagy favillával, mint a salátát folyamatosan forgat enyhén megsütjük. Hétvégi gyors villásreggelinek kiváló.
Most nézegetve ezt a katalógust, az édesburgonyánál (94-95. old.) a videó fóliás palántázást mutat. Érdekelne, hogy kinek milyen tapasztalata van ennél. Az eső hogyan hasznosul? A lefolytott talajnál nem károsul a talajháztartást?
Sikerült kiszedni a céklát és a téli retket. Semmi sincs megrágva! A retek eszméletlenül tetves volt. Jól jött, hogy korábban vettünk egy gumitenyerű kesztyűt, és nem puszta kézzel kellett lecsavarnom a tetűkrémes reteklombot. Ettől függetlenül a retkek elég szépen megnőttek. Némelyik retken és köztük a talajon találtam nyálkagombákat, ugyanolyat, mint tavaly. Le is fényképeztem, a talajon látszanak a hontalanná vált tetvek is. És ha már kivittem a gépet, lefotóztam a termést is.
Kösz, én is örülök! És ezek átlagos méretek. Az állaguk változó, van finom ropogós és enyhén pudvás. Összességében elégedett vagyok. Viszont versenyt kell enni a pockokkal. Két dáliámat teljesen csonkra rágták, és ezekből a rózsaszín retkekből is fölzabáltak már párat. Tegnap gyorsan kiszedtem a sárgarépát. Két sorból a zöme megmaradt, a harmadiknak a 2/3-át megették. A petrezselymek levélrózsái kezdenek függetlenné válni a gyökerüktől. Szerencse, hogy idén rengeteg lett, és helyenként talajtakarónak meghagytam, így talán marad valamennyi tavaszra is. Holnap remélem, nem fog esni, kiszedem a téli retket is. Ma akartam, de nagyon vizes volt kint minden. A céklát kevésbé féltem, csak egy bizonyos mélység alatt rágtak, az talán fölötte van. De azért kimenekítem azt is minél előbb. Most a pasztinákot sem hagyom bent november végéig. Tulajdonképpen ezért ültetek mindenből olyan sokat, hogy ha minden jól megy, a baráti körünket is ellátjuk. Így ilyenkor is marad legalább nekünk elég. Egyszerűbb, mint állandóan irtani valamit.
A magas talajvízszint semilyen összefüggésben nincs a talaj kémhatásával. Legjobb tudomásom szerint.
Ha biztosra akarsz menni, tőzegezd.
Az sem mindegy milyen áfonyát ültetnél, mert a tőzegáfonya (é-amerikai faj) szereti a vizet, de az európai kék áfonya kétlem, hogy állandó lábvízben megmaradna. A természetben is a nedves, de nem pangós helyeken nő...
Sziasztok Áfonyát szeretnék ültetni (tavaly is tervben volt de elmaradt). Ahova ültetni szeretném magas talajvíz (tavasz ősz 20-30 cm, de nyáron is 1m) ebből gondolom elég savanyú a számára. A kérdésem az lenne menyire szereti a magas talajvizet , 0,5-1 m-rel följebb is tudnám ültetni (lejtő), gondolom ott is még elég savanyú a talaj. Köszi üdv trasgo
Azokon a helyeken alkalmazzák főleg, (pl homokon) ahol rendszeres taljjavításra van szükség a felszínen, nem mosódik az útra a föld. Meg esztétikai szempontból van jelentősége. No nem nagyüzemi termelésnél.
Kihúztam az első három őszre vetett Húsvéti rózsa retket. Lehetett volna éppen hamarabb is, de amíg volt paradicsom is, nem kívántuk. Most viszont szorgalmasan kell majd enni, sok van. A Jánosnapit elfelejtettem megnézni, mekkora. Az lassabban szokott nőni. Elég bonyolult megnézni, föl kellene rendesen hajtani a fátyolfóliát, most meg már siettem. Majd legközelebb.
Csak kútnak nevezhető csövem van lefúrva a földbe alig pár méter mélyre. Egyszerre 4-5 vödörnyi jön ki belőle, így be kell osztani. 3 db hordót veszek tele, az elég pár napig. Nem kell a növényeket elkényeztetni. itt ismeretlen dolog nálam, hohy hosszú ideig megy a szivattyú.
A mi veteményesünk olyan, mint alulról a 2. és 3. képen. Pallóval körülkerítve 1,2x2 vagy 1,2x4 méteres ágyások, ált. 4-5 sorban vetett zöldségekkel. Továbbá kb. 25 méternyi keskeny ágyás a kerítések mellett. A régi, nagyszüleim által gondozott veteményesünkhöz képes miniatür, összesen nincs 40 nm, mégis kettőnket (néha hármunkat) egész szezonban ellát minden jóval és van amiből még télire is tudtunk eltenni. Május óta csak krumplit és hagymát vettem a zöldségesben.
Kicsit gondolkoztam rajta, amit kérdeztél, hohgy mit lehetkezdeni 2*2 m területen.
Komolyan semmit. Aztán rájöttem, hogy biztosan ennyi a lehetőséged, és nem tudsz többet beművelni, de szeretnél valami saját termést. A növények felnevelésének öröme, a saját termés elfogyasztásaának íze fontos mindenkinek. Lajtántúliában létező fogalom a Square Foot gardening, azaz négyzetláb kertészet. Az pedig igen kis terület:)
Most belegondolva igen ideális lehetőségei vannak homokon is. Elmondom hogyan csinálnám.
Most ősszelezt aterületet előkészíteném a következőképpen. Kiszedném a homokot kb 30 cm mélyen mellé, a keletkezett gödörbe 20 cm vastagon a rendelkezésedre álló lótrágyát betölteném, jól letaposva. Erre ha van falevél réteg, és erre vissza egy réteg homokot. A területet körbekeríteném 10 cm magsan deszkával, amibe 1 zsák kapható érett marhatrágyát dolgoznék bele (kb 1000 Ft) De ha van érett lótrágya, az is jó. Ezt le lehet fedni fóliával. Ennek az az értelme, hogy ebbe nagyon kora tavasszal, akár februárban, lehet vetni salátát, retket, zöldhagymát. A zöldhagymát maár most el lehet dugdosni, mert hamar ki fog hajtani tavasszal. Lehet valamennyi fokhagymát is dugni.
Kora tavasszal lehet petrezselymet és répát is vetni, mert a trágya alulról fűti. Kicsit később karalábé vetése is mehet.
tehát 1 sor retek, 1 sor saláta, 1-3 sor zöldhagyma, fokhagyma. 1 sor karalábé. A sorok távolsága 20 cm legyen.
Majd a retkek,saláta, karalábé lekerülése után néhány tő paprika, a szélére pár tő paradicsom. A jó idő beköszöntével ezek mehetnek ki április elejétől, mert a trágya még fűti, fólia meg védi. A retket lehet folyamatosan. Akár karóra felfuttatva 1 tő salátauborka is elfér, jó időben lekerülve a fólia.
Tehát van lehetőség. A sarkokra cserépbe, ládába bazsalikom, rozmaring, citromfű, majoranna.
Nálunk úgy látszik, különösen bátrak és szemtelenek. Akkor is ugyanígy garázdálkodtak, míg volt a kertben saját macskánk. Most is gyakran jön egy, de nem számít, kotornak. Én hülye meg most is hagytam némi almát a fán a nyavalyásoknak.
Én 15 m hosszú sorokba vetettem, ebbe kellett egy zacskó (a fűszeresből, azt hiszem 50 gram?) 50cm sortávra vetettem, mert magtermelésnek volt vetve. Utána meg talajtakarónak csak kézzel szórtam marékkal, de bőven volt.
Egyébként kiváló talajtakaró ilyenkor elvetve a búza, és árpa is. Abból is lehet néhány kg-ot könnyen szerezni, venni. Tavasszal meg bele kell rotálni/talajmarózni a földbe.
Mióta kijárós cicánk van, elkerülnek a rigók. Csak a kerítésen, bokrokon látom őket. Hiányoznak. Régebben a csapnál hatalmas fürdést rendeztek minden reggel.
A legolcsóbb, és legegyszerűbb valmelyik élelmiszer boltban, vagy hiperben a fűszereknél. Sokkal olcsóbb fűszernek, mint vetőmagnak megvenni. 20-30 ft-tól már lehet venni egy zacskóval.
Nem is könnyű rendesen termővé tenni a talajt. De a legtöbb helyen nincs is meg a lehetőség (anyagi, fizika) a talajcserére, bár az is csak időleges hatású, a kertünk talaja adott. Most vagy eladjuk, és költözünk, vagy azzal dolgozunk, amink van. Próbálkozik az ember mindenféle praktikákkal, módszerekkel, és lesi az eredményét.
Ilyen mélyen meg én nem is igazán foglalkozom a talajkémiával. Mindíg az adott talaj a kiindulás, és abban kell termelni.
