ÜDVÖZLET MINDENKINEK!!!! Egy meglehetösen uj fórumozó vagyok Szeretnék különleges saláta és káposzta félék magjaira szert tenni ha van valakinek akár pénzért akár cserébe,kérem szóljon,biztosan találunk valami megoldást. előre is kösznöm!!!
Jól gondolod. A palánta előállításnak a két fő módszere, hogy az elvetett magokat kikelésük után hagyjuk a helyükön fejlődni, és úgy ültetjük ki (esetleg direkt így vetjük, de ritkán a magokat 1-3 cm távolságra), vagy két-négy szíkleveles korban átültwetjük őket rittkább térállásra (Tűzdelt palánt) vagy tápkockába/pohárba (tűzdelt, tápkockás palánt), és így ültetjük ki a végleges helyére.
Tehát a kiültetésre az időpont ugyanaz, mert a növény fejlődéséhez szükséges kinti körülményeknek azonosnak kell lenni. A tűzdelt, tápkockás palánt azonban erősebb, könnyebben fakad, hamarabb alkalmazkodik a környezethez, így hamarabb fordul termőre.
Én a káposztafélék, saláta, zeller palántjait szálasan szoktam kiültetni, ezeknél nem fontos a korai termés. Szoktam szálasan kése, savanyítani való paprikákat is így kiültetni.
Még új vagyok itt a fórumon és a kertészkedésben is kezdő, ez lesz az első évem amikor kertészkedek. Látom vannak itt tapasztalt kertészek, hozzájuk szólna kérdésem. Több helyen olvastam, hogy saláta, zeller, karalábé, káposzta sikeresen kiültethető szálas palántaként is. Kérdésem az lenne, hogy a szálas palántákat ugyanakkor kell kiültetni mint a földlabdásokat, vagy ezeket később? Tehát a szálas palántákat ugyanúgy kezeljük mint a földlabdásokat. Pl. földlabdás saláta palántát március végén ültetünk ki, akkor amit a palántanevelő tálcából kiveszek szálas palántát is akkor? Ez a része még nem tiszta számomra a palántanevelésben.
Szóval azt találtam ki, hogy kialakítok 4 db 4*5m-es "ágyást". Ezeknek a szélső soraiba paradicsom, paprika vagy uborka megy, ezeket gyakran kell gondozni, jó ha az út mellett vannak. Közte dupla sorokat alakítok ki a könyv szimpla soraival szemben. Vagyis közvetlenül egymás mellé ültetek párokat, mondjuk saláta-retek, srépa-vhagyma. Ezek lennének a C sorok a könyv szerint. A B sorokba menne korai karalábé, brokkoli, borsó, majd a borsó helyére késői karalábé, brokkoli. Egyébb káposztafélék nekünk nem jönnek be. Ja most jut eszembe, hogy a saláta-retek párosítást a palánták előveteményének gondoltam, közbe csak jégsaláta-jégcsap retek, majd utána cékla, feketeretek menne.
A kerítés melletti 1m-es sávban továbbra is tökfélék, zöldbab mehetne, az ágyások végébe pedig egy-egy sor fűszernövény, büdöske.
Sziasztok! Nagy itt a pangás. Sajnos én is nagyon rég jártam erre, de mostanában már hiányzik akert. Mondjuk az ásózás még folyamatban van, de nem is ez a része a felemelő. Úgy egy éve szóba került az Öngyógyító kiskert és akkol Il azt mondtad, hogy néhány dolgot használsz belőle. Másoknak is ismerős volt a könyv. Azon gondolkodom, hogy a kertemet 4 nagy ágyásra osztom és azokon belül megpróbálok valami hasonlót kiaalakítani, mint a könyvben. Sok minden nem tetszik a könyvben, de a minden sorban más szimpatikus nekem. Ha nem gond vitára bocsátanám amit kigondoltam, hátha leírja valaki a véleményét. :)
Harang csendül, Ének zendül, Messze zsong a hálaének Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borul földre imádkozni, Az én kedves kis falumban A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba' Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének.
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer négy gyertya. Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni, amit egymással beszélgettek. Azt mondta az első: - ÉN VAGYOK A BÉKE! De az emberek nem képesek életben tartani. Azt hiszem, el fogok aludni. - Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra. A második azt mondta: - ÉN VAGYOK A HIT! - Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak. Nincs értelme tovább égnem. - A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot. Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - ÉN A SZERETET VAGYOK! Nincs már erőm tovább égni. Az emberek nem törődnek velem, semmibe veszik, hogy milyen nagy szükségük van rám. - Ezzel ki is aludt. Hirtelen belépett egy gyermek. Mikor meglátta a három kialudt gyertyát, felkiáltott: - De hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne mindörökké! - Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt. Ekkor megszólalt a negyedik gyertya: - Ne félj! Amíg nekem van lángom, újra meg tudjuk gyújtani a többi gyertyát. ÉN VAGYOK A REMÉNY! A gyermek szeme felragyogott. Megragadta a még égő gyertyát, s lángjával új életre keltette a többit. - Add, Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény! Hadd legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében a hit, remény, szeretet és béke lángját! Ámen. (név nélküli profi fotóstól kölcsönözve)
A levélpetrezselyem is úgy bírja a fagyot, mint a gyökeres? És tavasszal ugyanolyan korán kihajt? Mi más években szoktunk gyökereset bennehagyni (még eladásra is), idén nem maradt. Olyan ritkán kelt a tavaszi aszályban, hogy mindet ki kellett szedni.
Ha több napos enyhe idő jön, a galabbegy salátákról félrehúzom az egészet, a retkekről meg leveszem a fölső 2-3 réteget. Nem tart tovább 5 percnél le-föl húzkodni a fóliát, míg nappal nem fagyott, a retkeken is csak az az egy réteg volt napközben, ami rajtuk volt, mióta az első lomblevelük megjelent. Nekünk is jobban bevált a levélpetrezselyem, mint a gyökér. Ha elszaporodnak a pockok, a gyökérből nem marad semmi. A levélpetrezselymet is kiritkították, de az össze-vissza van a kertben, ahová épp szóródott a magja, így nem esik mind útba nekik, a vékonyabb gyökere is valamivel kevésbé csábító.
Ezután csak szedéskor nyitod fel a fátyolfóliát? Nagyon szépek a saláták!
Nekem a petrezselymem most határozottan szép. Levélpetrezselyem. Ez sokkal jobb mint a gyökeres. Kiváncsi vagyok, hogy a fagyoknál meddig birja. Mi nem takarjuk, ill. egy kis száraz füvet tettem köréje tegnapelőtt.
Már tettem föl képet a retkekről, de ezeket ma húztam ki, és roppantul elégedett vagyok velük. A középső lilás kövéret most ettem vacsorára, és kifogott rajtam, pedig sokat meg tudok egyszerre enni. Ráadásul nem volt pudvás, ami ilyenkor már nem jellemző. Szerencsére a pudvásak is élvezhetőek. A méretkülönbség a sárga (Jánosnapi) és rózsaszín retkek között általában is jellemző. A sárgák mind kifogástalan állagúak. Pénteken a kelbimbó kivételével mindent betakartam, a retkeken 4 réteg fátyolfólia van dupla vázon. Reménykedek, hogy egy darabig még nem fagy meg. A galabbegy salátára csak azért kell, hogy télen jobban hozzáférjek. Mostanra szépen megnőtt. Gyorsan lefotóztam, mielőtt eltűnt a fólia alatt.
Barátom apja (nagy tekintélyű körzetiorvos volt + ) sokat nézte a szomszéd brutálisan erős paradicsomát június elején, az meg dicsekedett is vele rendesen... Történt egyszer, mikor közösen mentek a kertbe , gyalog bandukolva, hogy a paradicsomok nagy hirtelen beértek, számosan közülük már piroslottak a tövön, a szomszéd vágtában rohant a csoda helyére. Tibi bácsi előző délután másfélkilónyit felvarrt abból, amit a boltban vett.
Ha nincs nagyon meleg, egy jelképes mennyiség talán. Esetleg megpróbálhatnál kint fóliaalagútba galabbegy salátát vetni, hátha még kikel, vagy tavasszal, tél végén jó korán. Jövő ősszel meg mindenképpen, arról tudsz télen is szedni, többet, mint a vézna szobai salátapalántákról. Egyébként januárban szoktam vetni ládába korai salátának valót, azokat fűtetlen szobában tartom. A Kobak elég szépen fejlődik. Ilyenkor szerintem mindegy, hogy tépő vagy sem, befejesedni bent úgysem fog.
A széncinkék nálunk olyan harciasak, hogy még a verebeket is elüldözik attól az etetőtől, amire rákapnak.. Úgy vettem észre, ha több etető van kint, többnyire fajonként osztoznak rajtuk, illetve bizonyos fajták bizonyos időpontokban járnak.. :)
Sziasztok! Régen jártam erre, most egy eléggé elméleti kérdéssel jövök. A férjem (nagy örömömre) rákapott a salátákra- szerintetek konyhaablakban folyamatos vetéssel lehet télen is saját tépősalim?
Feltételezem, hogy az elszaporodottságuktól függ. Ezt a idén a kosztos madaraimnál tapasztaltam. A múlt évben alig voltak cinkéim, az idén viszont 10-12 is jön az etetőre, viszont a többi madárfajból alig látok 1-2-t.
A vakondokok elköltöztek a szomszéd műveletlen földjébe.
Azt hiszem, jó a riasztó a pocokra is, legalább is egyik évben úgy tűnt. De következő évben nem raktam ki, és akkor se volt. Úgyhogy fene tudja, magától is hol van pocok, hol nincs.
Mi a vakondokkal küzdöttünk eleinte. De aztán vettünk egy vakondriasztót s azóta semmi gondunk. A pockok ellen nem tudom mit lehetne bevetni. Hozzánk nem járnak. Lehet, hogy a vakondriasztó rájuk is hatással volt.
Szépek a kelbimbóid! Én is ültettem. A szüleim kertjében soha nem volt, de az étrendjükben sem, én viszont imádom. Jövőre is ültetni fogok, de valamit tennem kell a bogarak ellen. A nyáron szinte csontig rágták szegény növényt.
A nyáron levélpetrezselymet ültettem. Őszre gyönyörűen megerősödött, folyamatosan szedem róla a friss leveleket. A babkordon tövébe ültettem. Nagyon jó helye volt.
Sajnos a cseresznyefánk az idén nagyon csúnyán néz ki. Tanácstalan vagyok, hogy helyette milyen fajtát volna érdemes ültetni. A talajvíz kb. 6 méterre van és mi a 6B-7A zónában vagyunk egy eléggé fagyzugos helyen. Volna valami jó javaslatotok?
Egész szépen megnőttek a kelbimbók. Szeptemberben még aggódtam, hogy csak a gyönyörű levelei lesznek dísznek, de aztán elkezdett bimbósodni. Érdemes Jánosnapi retket is vetni őszre. Nem lettek olyan nagyok, mint a húsvéti rózsák, de ropogósabb, édesebb, ízletesebb. Még esszük a salátát, ha elfogy, ehetjük a galabbegy salátát, szép nagy már. Ma szedtem föl a júliusben vetett vetőgumónak való krumplit. Elég szép lett, pont annyi, amennyire ebből a fajtából szükségünk lesz.
Ha szántóföld volt, akkor nem teljesen reménytelen. Ha van rá módod a letaposás és az eketalp betegség miatt egy mélyszántás+altalajlazítás 1 m-ig az nem volna rossz kezdés! De az a kerítés előtt egyszerűbb lett volna. Komposztal és trágyával a kötött és a homokos talajok is javíthatók. Biztos hogy szép kert lehet a területből, legfeljebb néhány dolog nem terem benne úgy ahogy szeretnéd. Cserébe más viszont lehet szebb lesz.
Nekem van egy kertem olyan helyen, ahol magas a talajvíz. Nincs is senkinek pl. cseresznyéje a környéken. Viszont van mindenhol szilva és dió.
Nincs szomszéd a környékben sem. Ez kb. 10 évvel ezelőtt egy szántóföld volt, azt most közművesítették (200 telek lett), ráhordtak minden szutyok földet és ezt még jól le is taposták a teherautókkal.
Tegnap a drótkerításnek fúrattunk lyukakat. Hát mit mondjak, igen változatos a talaj. 70 cm-re fúrt le a gép. Volt, ahol 10-15 cm fekete agyag után homokréteg következett. Volt ahol alig tudtak lefúrni (felnyomta a fúrófej a gépet két kerékre), mert végig kemény sárga és fekete agyag talaj van.
Most majd a ház köré hozatunk fövenyt,amire fű lesz telepítve, ahol pedig a zöldséges gyümölcsös rész lett, ott majd valamikor jövőre töltögetjük trágyával meg termő talajjal.
Azt leírtad, hogy mkb mi a helyzet a földeddel, de azt nem, hogy a szomszédnál mi terem! Lehet, hogy (ha van aszomszéd) ő többet tudna segíteni, mint mi itt mindannyian.
