Salátamaggal már többször jártam úgy, hogy egy egész zacskó magból alig pár növény lett. Ezek mind bolti magok voltak még a lejárati időn belül. A saját gyűjtésűek eddig még mindig jól csíráztak egy-két év tárolás után is.
(némely fajta növényből ennyi magból nekem kijön az éves mennyiség is:)
Ha vetek, 25%-al többet vetek, és az esetleges pótolja a kelési hiányt, vagy az elpusztult palántot.
kevés mag van, ami csak egy évig használható. Ilyen a paszternák és hagymafélék. A répa, ptrezselyem 2 év, legtöbb káposztaféle 3 év, paprika, paradicsom 4 év, uborka 5-6, tökfélék 8 év csírázási képessége. Természetesen idősebb magnál kicsivel többet kell vetni. Új magnál felesleges elvégezni.
Azt hiszem a sortávolság nem volt elegendő a paprikánál. A múlt év májusa pedig tragikusan száraz volt. Hiába öntöztem, az nem pótolta az esőt.
Jó tanácsaidat megszivlelem és elmentem. Nagyon köszönöm. Az idén több időm lesz s jobban tudok a kerttel foglalkozni.
A paradicsompaprikát sűritett paradicsommal szoktam befőzni. Ezt nagyon sokoldalúan fel tudom a főzésekkor használni, de savanyúság, befőtt helyett is nagyon finom egyszerúen bekanalazgatni.
Fontos a fajtaválasztás. Kis helyen is lehet szép nagy növényeket nevelni.
A cseresznye és fűszerpaprika fajták igénytelenebbek, jobban tűrik a szárazságot, tápanyaghiányt.
Az étkezési paprikáknak jobban kell biztosítani a feltételeket.
A paprikánk, és paradicsomnak vannak törpe, kisebb,(determinált) közepes, és folytonnövő fajtái.
Fehér paprikából ajánlom korainak a fehérözön, és tizenegyes fajtákat. ezek intenzíven, egyszerre sok termést hoznak. Majd szabadföldbe a cecei, és ciklon nevűeket. ezek hosszabbtávon teremnek, és nagyobb bokrúak. Finom savanyítani és ennivaló az enyhén csípős bogyiszlói. Tompa végű fehér a töltenivaló táltos.
Tudok zöldet is ajánlani, ha érdekel.
Pardicsomnál a korai törpék a zömök és manó nevűek. A nagyobb folytonnövő fajták a lugas f1, szép fürtös a koral,jó leves a marmande. Kitűnő aszalni és befőzni való a san marzanó nagy vátozata.
A paprikák nálam 30*40-es tő és sor távolságban vannak. A paradicsom egy sorban van, és a tövek 40-60 cm-re vannak egymástól. A sortávolság 60-80 cm legyen.
A zelleren gondolkodom, hogy ideje lenne már elvetni, de valszeg még korai lenne.
Jó, hogy mondod. Már akartam szólni, hogy lehet vetni a zeller palántának a magot.
Hosszú a vetéstől számítva a palánta előállítási ideje. A kelésig is lehet 2-3 hét. Ígyis májusra lesz kész kiültethető növény. Én tűzdelni nem szoktam, ládába ritkásan elvetem. A magot nagyon nem kell takarni földdel, kelésig nedvesen kell tartani, hogy ki ne száradjon. Esetleg nedves papírral a vetést takarni egy hétig. Ez más növénynél is segíthet. Én holnap vetem.
Január második felében lehet vetni fólia alá, üvegházba szánt paprikát, paradicsomot. Lehet ablakba vetni bazsalikomot, majorannát.
Csomós vetéssel lehet vetni sárgarépát, petrezselymet, paszternákot. Ez úgy történik, hogy 5-8-as cserépbe, pohárba 5-6 szem magot teszönk. Ablakban neveljük, majd, amint jó idő lesz februárban ki lehet az így kifejlődött növényeket cserepenként, egymástól 10 -15 cm távolságban ültetni. Márciusban pedig szabadba is.
A palántanevelés során már sok minden eldől. A cél erős, zömök, megfelelő egyensúlyban lévő gyökérrel és föld feletti résszel rendelkező növény nevelése.
Ha valamilyen feltétel nincs me, vagy esetleg túlzottan van meg, akkor ez az egyensúly felborul, és a fejlődés későbbi szakaszában visszaveti a növényt.
Így lehett nálad is ami erőteljes zöld tömeget nevelt sok fény, vagy sok víz hatására, de nem fejlődött vele a gyökérzete. Esetleg nem tűzdelt, hanem szálas palánt volt.
A nevelés során nem kell a palántákat elkényeztetni, nem kell nekik sok víz sem.
Tényleg létezik az a módszer amelyiknél kiültetés előtti héten csökkentik a vízadagolást.
Azok a linkek, blogok jó gondolatfuttatók, ötletadók. Jó olvasgatni a kezdő, haladó kertészkedők gondolatait s nézegetni a képeket. Lényegében véve ma már mindenféle növényt/magot be lehet szinte szerezni.
Édes burgonyát akarok jövőre vetni egy kis helyre. Csupán megnézni,hogy teljes tenyészidő alatt milyen termés lesz. A férjem a burgonyával kitiltott a kertből. Most egy másikat ásogatok. A város másik végében. Amig ez a kertünk nem volt addig, egy kis ideig ott hobbyzgattunk.
Itt a topicban is rengeteg kép van róla pár év alatt. De a képtáramban még több. Ami fel van ásva 100 nm, a maradék 150 meg szőlő, fák, cserjék, bogyósok, virág, növényház.
Szerintem a bukfencezéshez elég nagy, de a komolyabb fásitáshoz már kevés lesz. :))
600 m2, kb 400-on kertészkedünk vegyesen. 4 kis fán gondolkodom, hová ültethetnénk úgy, hogy a zöldségeknek szánt kedvenc helyet ne árnyékolják.
Az idén kipróbáljuk a takarásos módszert, mert a kopaszra kapálás ebben a kötött földben nem szerencsés. Jelenleg tufakövet morzsolunk, hogy a trágya mellé azt is bedolgozzuk a földbe. Eltüntetjük a felesleges romköveket és a földnek is javitunk az állagán.
A kis kert az kis kert. A növényeknek tér kell a teljes élethez. Nem lehet a sor/tőtávolságot csökkenteni a termés/eredményesség megtartásával. Vannak kombinációk...az uborka nem kér annyi fényt pl A paprika között megnő a karalábé, le is lehet szüretelni, mire a paprika még mindig nem terem.
Nézegetem ezeket a dinnyéket, tököket..... Tulajdonképpen nem akadály a kis méretű kert. A tököt, dinnyét a hobby vagy kiváncsiság kedéért hálóban felfogatva is nevelgetni lehet http://highdesertgarden.blogspot.com/
Megyek ásni, hogy ezt a sok izgalmas látványt kellőképpen feldolgozhassam :))
Jó ötlet ez a csiráztatás. Mi most ott tartunk, hogy annyiféle és annyi magot vettünk, hogy most már a határidőket is nézegetni kell. Viszont a próbacsiráztatás semmiképpen sem árt.
A készülődésem másik formája mások megtapasztalásainak olvasgatása. Határozottan jók ezek a kertészkedő blogok.
A leirások és nagy kalandok az egyes növényekhez a jobb oldali felsorolásokból indithatók.
Bár azt gondolom, hogy Flanell, Il tájékozottabb (, mint én ) ezen a téren... de Üsd be a keresőbe "gyökerek növekedése műtrágya" szavakat, meg fogod találni, hogy miért szuperfoszfát majd...
Egyszer taglaltam, hogy a komposzt nem serkenti a növekedést. A gilisztás esetleg az istállótrágyás föld enzimeket tartalmaz, lebontja az alapösszetevőket a talajból, így hat intenzíven.
Nem lehet, hogy fajtafüggő volt a dolog? Fater palántája valami rossz fajta volt?
Amúgy, a korai ültetést (ill. eredést) nem pótolja semmi, ez tény. Szárazabb, rosszabb körülmények között a gyökér elmegy messzebbre, hogy a szükséges dolgokat összeszedje. Jó gyökér/levél arány esetén természetesen jobb az eredés.
A profik öregíteni szokták kiültetés előtt a palántákat. Pl. dinnyés ismerőseim rézzel permetezik, ettől kicsit leáll a növekedés, de a sejtfalak vastaxanak, a sejtek %-os víztartalma ezzel lecsökken, így jobban bírják a palántázás utáni sejten belüli vízhiányt. Tehát ha a paradicsomaid öregebbek voltak, akkor ez is mellettük szólt.
Arra tapasztalatból nem tudok mit mondani, hogy a talaj tápanyag tartalmának van-e ilyen hatása, mert minden évben azonos földben van az összes palánta. Azt viszont tapasztaltam, hogy a szárazabban tartott palántáknak erősebb a gyökere, a kicsit túlöntözötteknek meg nagyon nyamvadt.
Eszembe jutott valami, amit rég szerettem volna megírni, csak elsikkadt. Tavaly gondom volt a virágfölddel, amibe a palántákat ültettem. Egy idő után nem fejlődtek, halványodott a színük, nem volt nagy öröm velük foglalkozni, miközben a gilisztatrágyába ültetett palánták szépen fejlődtek. Itt ezeket el is panaszoltam. :) Amikor eljött a kiültetés ideje hoztam apától gyönyörű nagy palántákat, hogy ezért legyen valami a kertben. :) (Ő úgy öntözte, hogy a műanyag rekesszel együtt belemerítette az egészet egy hordó vízbe, úgy, hogy a levelek épp nem értek bele a vízbe, és ott tartotta fél percig) Amikor kiültettem a palántákat ültettem az enyémekből is, mert mégis csak saját nevelés, meg különben is volt olyan fajta, amit ki akartam próbálni. Már az ültetésnél feltűnt, hogy az enyémeknek 3-szor akkora a gyökérzete. Kiültetve, nagyobb térközzel még szánalmasabban néztek ki. És két héten belül lepipálták a nagyokat és meg is tartották előnyüket egész évben. A kb. 50 tő paradicsomről 60 üveg paradicsomlé lett, nem tudom mennyi lecsó, és a szomszédokat is elláttam vele. Aztán azt a magyarázatot találtuk ki, hogy a sanyarú körülmények miatt gyökérre gyúrtak a növénykék, így a kiültetés után, komposztos környezetbe kerülve gyorsan sok tápanyagot szívott fel és lehagyta azokat, akik el voltak kényeztetve, ezért csak kis gyökeret neveltek. (aztán ez lehet, hogy úgy hülyeség ahogy van:)
Én két hete kezdtem el csíráztatni a tavalyi, tavaly előtti magokat, hogy lássam miből kell vennem. A múlt hét végén már egyszer megszámoltam mi hogy csírázik, most itt az ideje a következő számolásnak. :)
Én tavaly megjártam a palántákkal, az olcsó virágföldben nem fejlődtek eléggé. Idén megpróbálom az Il-féle keveréket. Vagy valami hasonlót. Még arra kellene rászánni magam, hogy a komposztkupac aljáról szerezzek egy kis anyagot. Mivel csak két komposztálóm van és az egyiket kineveztem a felmagzott dudvák komposztálójának. (sajnos sok volt a házigazda hanyagsága miatt:), most nem tudom átpakolni a normál komposzt tetjéről a szmötyit.
A zelleren gondolkodom, hogy ideje lenne már elvetni, de valszeg még korai lenne.
