De, mikor rotálom a kertet akkor odébb szoktam őket rakni mindég olyan helyre ahol nem rotálok. Úgy csináltam meg hogy van egy főág és arról ágazik le egy ág egy csappal és a csap után szétágazik a cső ágakra, melyeknek a száma attól függ hogy mekkora táblát csepegtetek velük. Így a csapnál csak szét kell csavarnom a csatlakozót és odébb tudok húzni egy egész táblányi csövet. Nálam a nemkívánatos látogatók még csak állatot loptak hál istennek, az öntözőrendszerből vagy bármilyen más felszerelésből semmi nem tűnt még el és a termésből sem.
Pedig érdemes lenne, nagyon jól kihasználjátok azt a kis területet, szép is, lehetne tanulni belőle. Nagy kertben könnyű mindent megtermelni, Nálatok pont az a jó, hogy kis helyen szépen megvan minden. Sok kisebb részletet is érdemes lenne lefotózni és föltenni valahova. Ezrek biztos nem nézik, de itt azért vagyunk néhányan, és biztos sokan, akik nem írnak, csak időnként olvasnak.
Nagyon kedves vagy, hogy ezt írod, de nincsenek sehova feltéve, nem gondolnám, hogy sok embert érdekelne ez a kicsi kert.
A nagy kertben nekünk volt csepegtető öntözés, akkor még úgy volt, 90-ben, hogy eljött a KITE-től egy kertészmérnök, hozta a hozzávalókat, és csak azt kellett fizetni, a munkájáért nem kért semmit, pedig 400 ölt csövezett be, vele volt a felesége, az elfogadott füszernövény töveket, meg magokat mert nekik ilyesmi nem volt.
Ásott kutunk volt, de igen rossz hozamú 14 gyűrü mélyen az eső vizet gyüjtöttük két 5000l-es műanyag tartályba, onnan locsoltunk a hidrosztatikai nyomással a konyha kerti részt mert az lefelé lejtet, az első részt szivattyúval.
Mindenévben átrendeztük a csöveket mert a vetésforgó miatt másképp voltak a növények. 2004-ig csináltuk.
De most ebben a kis kertben is csepegtetünk, pedig itt furt kút van soha ki nem apadó vizzel, de most is van két 100l-es tartályunk jól eldugva elég magasan ahoz, hogy ne kelljen szivattyú. Nem szeretm a slagot, mert nem sok növény viseli el a levelein a spriccelést, én csak a bab féléket szoktam meg spriccelni de az alatt is csepegő van, a paradicsom, uborka alatt is. Így aztán soha nem locsolunk hideg vizzel, egy tartálynál több nem kell soha, mindig van állot víz.
A paprika a bab és az uborka két szembe sorba van ültetve, a sorközben fekete fólia van itt nem nő a gaz, és oda eresztek slaggal vizet, ami meg áll rajta a bemélyedésekben, és biztosítja a nagy melegben a párát azoknak a növényeknek amik ezt igénylik.
a kertet körbe vevő leylandi ciprusok alatt is csepegő van de csak ha soká nem esik akkor kapnak a csepegőről.Mivel ott nem kell ásni azok télen is lent vannak. A csepegtető csövek még a régiek, egy két csapot lezárót kellett pótolni azt Dabason vettük az is a KITE-nek a telephelye egy nagy raktár.
Akkor építsd ki apránként. Marha keserves kifejlett növények tövéhez utólag beigazgatni a csövet, hacsak nincs nagyon nagy sortávolságod. A krumplihoz a feltöltés után szoktuk berakni, ketten a férjemmel. Én mezítláb egyensúlyozok a sűrű szárak között, hogy érezzem, mire lépek, de néha törik.
Így vettem én egy telket 80e Ft-ért pincével, szerszámossal, gyűrűs kúttal. Amikor feltörték a pince tetjét és a szőlőből elvitték az acél oszlopokat, töbet ki se mentek.
Szerintem érdemes mindenhova betenni a csöpögtető csöveket és csapokkal nyitni-zárni az ágakat szükség szerint. Hiába mozgatható a cső, ha már megnőttek a növények, letörnek a csövek rakosgatása közben.
Azt hiszem ezek elfekvő telkecskék javarészt. Néhányszáz m2-es hajdani hobbykertek, szőlő-, gyümölcsös kertek, melyeknek gazdái már kihaltak, lerokkantak. Az örökösök pedig elfektetik, legjobb esetben nyaralót húznak rá ill. már erről is múltidőben lehet beszélni a megélhetési bűnözés miatt.
Ma már a tolvajok sem a régiek. :) Nálunk is ott megy tönkre a fa alatt a dió és a mandula is az elhagyott telkeken. Pedig ezeknek jó ára van, csak sok vele a meló.
A gyöngyözőző elég könnyen mozgatható, de valóban az a cél, hogy egy igazi csöpögtetős rendszerrt csináljak. (nekem kutam sincs, az esővizet gyűjtögetem)
Ennyi kúttal akkor jó a kert vizellátása. A mi zártkerti lehetőségeink eléggé korlátozottak sok tekintetetben. Bármit létesitünk nem kivánatos látogatókkal is kell számolni. Szerencsénk, hogy számukra a nagy üzletekből beszerezni a mindennapit még mindig kényelmesebb mint nálunk kikapálni, leszedni.
Igen, mintabolt nincs, bárkinek adnak aki beesik árut. http://danoskft.hu/index.php?content=13 ez a honlapjuk, oldalt a termékeik között nem szerepel az öntözéstechnika, de ha írsz nekik e-mailt, és kérsz egy árlistát öntözéstechnikához akkor küldenek. Nekem csak a tavalyi van meg egyenlőre belőle. Viszont én itt vettem az uborkahálót is, mert az is olcsó volt.
Persze, kút több van, én az egyiket használom csak. Van egy ásott, nem tudom hogy hány gyűrűs, de azt nem használtam még soha, és van egy fúrt, olyan 40 méter mély kb. arról locsolok évek óta.
Emlékeztet, mint minden káposztaféle, de nem egészen karalábé ízű. Enyhébb és könnyebben puhára fő. Nem is fásodik, csak a répa közepén szokott lenni néhány fás rost, azt hosszában négybe vágva ki lehet szedni, kb. mint néha a céklánál.
Köszönöm, az útmutatót, a képet. Most én is a rendszer kialakitásának lehetőségén gondolkodom. Olvasgatok, nézelődöm. Jártam az albumodban is :-). Nagyon ügyes vagy!
Én sem láttam még azelőtt csepegtető rendszert, nagyjából én jöttem rá mindenre amit használok. Jó helyen lakom, van a közelemben egy olyan cég ami műanyag termékek előállításával foglalkozik, és a csepegtető rendszerekhez is gyártanak minden félét és olcsón is adják. Így nekem minden sorra és tőre van csepegtető, a fele hordós rendszerű, a burgonya pedig közvetlen nyomásos. Meg van szabva hogy mekkora nyomást bír el milyen cső, nekem kimondottan emiatt van hidrofol, hogy a nyomás kérdés megoldható legyen. Az egész rendszeren van még 1 szűrő, nehogy elduguljon. Sok munkával de végül is kevés költségből ki tudtam így hozni a locsolást. (A csöveket még nekem ki kellett lyukasztanom a megfelelő távokon és beletenni a csepegtetőket meg ilyenek)
Karórépa, Brassica napus var. napobrassica. Finom nyersen is és főve is, jól bírja a hideget. Tavaly még tavasszal is szedtem belőle. A zsengébb leveleit is meg szoktam enni. Ahonnan a magot kaptam, ott tavasszal vetik. Próbáltam akkor is, de nagyon ellepték a káposztapoloskák, nálunk jobb a nyár végi vetés. Így télre megnő, ha nem is olyan nagyra, mint a tavaszi, és pont az ínséges időben lehet frissen enni. Így néz ki:
Colos műanyag csőből vannak az ívek, 40 cm hosszú betonacél darabokat félig beszúrok a földbe, arra húzom a csövek végeit. Így nagyon gyorsan föl lehet állítani a vázat, és bármikor bárhova pár perc alatt át lehet tenni. A fátyolfóliát a helyi mezőgazdasági boltban szoktuk megrendelni, különböző szélességben méterben lehet kapni. Leméred az ágyás hosszát, az ívek hosszát, ráhagysz a rögzítésekre és ennek megfelelően rendelsz a lehetséges változatok közül. Most fejből nem tudom, milyen szélesek vannak. Ma is szedtem az alagutakból galambbegy salátát és káposztarépát. Elég nehéz a fólia a hótól, de sikerült kibűvölni alóla a zöldséget.
A cirilbetűvel úgy látszik a belinkelés nem tud mit kezdeni.
A térképkeresőbe ezt kell bemásolni: Luka, Ukrajna
Több ilyen helység van. A "K......." -val folytatódóra kell kattintani. Ha a helység megvan, akkor a Google földön érdemes megnézni a térképet, mert ott az adottságokat is nagyon jól fel lehet mérni.
A folyó keleti partján hatalmas kiterjedésű erdő van....
