A növényeknek szükségük van mészre, a hamuból 45-50 % tartalom sejlik. Azokon a helyeken, ahol a termőréteg nem meszes, ott a növényi hamu javít a talaj termőképességén, így a komposzt is.
Ca >CaOH >CaCO3 stabil állapot,dolomit pl, a kalciumot nem képes felvenni belőle a növény, de számos elem (Fe!) felvételét gátolja. K> K2O> K2CO3 stabil , belőle a K nem oldódik Magnéziumhidroxiból a Mg felvehető, a növény hozzáfér P említve Na > Na2CO3 stabil, növényeknek nem elérhető, ettől szikes a talaj.
Tehát kevés nyereségért cca 50% dolomitszerű maradvány . Most sietek, a linket elolvasom.
Szakmai forrásokból : A fahamu átlagos összetétele: Ca(CaO) 50 % K (K2O) 16 % Mg (MgO) 15 % P (P2O5) 7 % Si(SiO2) 5 % N (Na2O) 5 %
Apámmal kezdődött...Megnézte a kertem.Elég gyenge föld, különösen az övéhez képest. Kérdi, hogy trágyázom-e, mondom mostanában nem, de rengeteg komposztot csináltam, az ásom bele."Nem ér semmit." mondja, "trágyázni kell".Miért? kérdezem, de nem mondja. "Minek tanultál annyit?Házifeladat!" Az, hogy megfejtettem, az már veletek majdnem egyszerre történt, akkor még én is tapogatóztam. Az istállótrágyáról azt hiszik általában, hogy a megemésztett növényi részek bomlásaként a növény újra hasznosul.Van olyan, ami tényleg így van, a P2O5 egészen jól hasznosul, a komposzttal dúsított talajban is erősebb a gyökérzet.
Ennek nézz utána kicsit mielőtt elhiteted a többiekkel,a komposztban sok tápanyag van, és a benne lévő mikroorganizmusok teszik élővé a talajt, és felvehetővé a tápanyagokat .
A meszes talajok is jó termőföldek ha van bannük elég tápanyag van ahol szükség van talajjavitásként mészpótlása ,a növények nagy többsége szereti a meszes talajt ,van de sokkal kevesebb mészkerülő növény is .
Egyáltalán nem kötekedésként, vagy taposásként, de néhány kérdés felvetődött bennem a hozzászólásaid alapján. Mégha elfogadom is, hogy a könyveim mind csak átvették valahonnan és nem jártak utána a dolognak és eltekintünk a tapasztalataiktól (pl. Bálint gazda:) akkor is mint nem gépész mérnökben felvetődik, hogy hova lesz a növényekbe beépített ásványi anyag, mikroelem, karbon, amikor lebomlanak? Mert ha a komposztban nincsennek valahova lenniük kellett. Másrészt ha a komposztban ezek nincsenek, akkor mi van benne, miből van? Mert Si-ot pl én nem teszek a komposztra. És a természetbenhogy alakult ki a termőréteg, mitől marad fenn?
Ezeket nem kötekedésként vetettem fel, csak a vita kedvéért.
Így én azok véleményét tudom elfogadni, akik hosszú ideje bizonyították hozzáértésüket. Ezért ajánlom rendszeresen a Zöldségtermesztők kézikönyve c. művet, ami online is elérhető.
A komposztot ezek a szerzők ezekszerint eddig félreismerték, mivel szerintük jelentős tápanyagtartalma is van, azon kívül, hogy jelentősen javítja a talajszerkezetet.
Az természetes, hogy a tápanyagtartalaom függ a felhasznált anyagoktól, és a készítés módjától. De ez fennáll az istállótrágyák esetére is.
A talajszerkezet és talajélet javításának mellőzésével, a csak műtrágyával történő növénytermesztés ugyanoda vezet, mint a tápoldatos termesztés, lényegében az élettelen talaj, csak egy termesztő közeg lenne. (mint volt, és jelenleg is van a nagyüzemi, kimikáliákra alapoztott termelési mód esetén)
(még jelentős számú linket hozhaték ide, ami a komposzt tápanyagtartalmát bizonyítja, de bárki rákereshet.
Amit a végén írtál, hogy a komposzt tápanyagtartalma jelentősen javul műtrágyák hozzáadásával, ez természetes, és nem is tagadta senki sem. De azt, hogy nincs egyáltalán tápanyagtartalma ilyen kategórikusan kijelenteni szerintem nem bizonyított, szakmailag felelőtlen, megalapozatlan kijelentés.
Ilyen Blauspur mütrágyát (összetett mütrágya) szoktam használni, de elég bizonytalan és bizalmatlan vagyok vele. nem tudom mikor minek mennyit adjak. Na nálam alapjában véve így néz ki a körforgás: öszi ásáskor az egész területbe beforgatok nagy mennyiségü gombatrágyát. Tavasszal az egyes növények (évelök/fák kapnak egy kevés mütrágyát) Tavasz vége felé ásom ki a komposztot, amiböl a palánták kapnak egy-egy lapáttal. A helybevetett vetemények problémája a legbonyoloultabb, mert ugye itt a magok alá nehéz specifikusan trágyázni és én már késöbb levéltrágyázni vagy tápoldatozni szabadföldben nem szoktam. Ezért próbálok az öszi ásáskor legalább a vetemények ágyásaiba egy kis marhatrágyát forgatni. De félek, hogy abban igazad lesz, hogy a meszes talajt szinte gyáltalán nem lehet javítani semmivel. Attól tartok, nálam ez lehet a baj.
Használj műtrágyát is.Nem értek hozzá, keresd ki. Tavasszal/télen szuperfoszfát, később ami kell. A meszes talaj nem termékeny...azt nehéz megjavítani.
Ez most speciálisan az ananászzsályára vonatkozik, vagy általában a zsályára? Utóbbiból nekem évek óta kint telel egy sokéves tö. De mi az az ananászzsálya?
Már mér ne várhatnék? Mindenki az "igazi" komposztra esküszik. Csak abból mindig túl kevés van. Az öszi ásásra már sose jut belöle. Csak tavasszal tudok adni belöle személy szerint egy-egy lapáttal a növényeknek, ezt használom tápanyag utánpótlásnak, talajjavítónak pedig összel zsákszámra ásom be a gombatrágyát. Az idén elöször volt egy pár zsák igazi istállótrágyám is, de az pillanatok alatt elfogyott az ásásnál. Annyi abból sose lesz, hogy nem egyenként adagolva, hanem egy-egy egész felületre elosztva tudjam beásni.
Ha a komposzt tápanyag-utánpótlást biztosítana, javítaná a termőképességet, akkor a komposztáló helyek körül boszorkánykörök alakulnának ki,megjelenne egy kör brutálisan erős növényekkel az optimális talajösszetétel megjelenése okán.
Én még nem vetettem az idén semmit; elhatároztam, hogy ezúttal nem fogom elkapkodni. De ha meg minden elcsúszik hátrafele, megint nem lesz ideje a másodvetésnek. Ez is minden évben visszatérö probléma. Meg az, hogy minthogy nálam pl. a hónaposretek nem hónapos, hanem kb. háromhónapos életciklusú, nem tudok valami korai vetemény tenni az üvegházba se, mert akkor, mikor épp eljönne az ideje a fönövenyek ültetésének, ezek a koraiak még éppen félúton vannak. De mit akartál mondani avval az apró betüvel? És a képekkel? Kifúrja az oldalamat a kiváncsiság.
De lehet, söt csaknem bizonyos, itt s meg a ciszternásban is nagyon sokat panaszkodtam már erröl. Nagyon-nagyon nagy baj a vízhiány, és ugyanekkora a kijuttatási módjának elégtelensége.
Olyan, mint a gitt...Összetartja a társaságot. Az is (egy darabig), ha megtapostok.
A trágyában lévő enzimek nem a növényi részek bontásával járulnak hozzá a talaj javításához, hanem a talaj bontásával.A komposztálás egy lassú égés, legföljebb a növényösszetevők jönnek ki.A fa/növényhamu nem direkt tápanyagutánpótlás, sőt eltolódást okoz meszesedés irányba...Lúgosodásról nem is beszélve. (gépészmérnök vagyok, van valami műszaki elképzelésem a Világról.) A növénnyeknek sók kellenek, amik nem bomlanak le növényből, csak talajból.
Lehet, hogy nem érzed, de beírásaiddal azt sugallod, hogy tökéletesen felesleges komposztálni, illetve nem éri meg vele foglalkozni.
Ettől függetlenül még mindig nem adtál rá választ, hogy a komposz tápanyagutánpótlásra való felhasználhatatlanságát melyik elismert kutatóintézet publikálta.
Ezek szerint a trágya annyival több, hogy az tartalmazza a gazdaállat emésztőnedvet és enzimeit.... és annyival másabb a komposztnál, hogy ezek nagytestű főleg emlős állatok emésztőnedvei.
Végül is ugyanaz a bemenet. Növényi részek. A komposztban bogarak, férgek, giliszták tápcsatornáján halad át és baktériumok, gombák (százas-ezres-tizezres fajgazdagságban) tárják fel ugyanazokat a növényi részeket, hogy a növényeknek ismét felvehetők legyenek.
És jéé... alapvetően a trágyát adó állatok beleiben is baktériumok, gombák azok amik elvégzik ezt a munkát...
Én is leírtam már annak idején a véleményemet, és kedvező tapasztalataim alapján a továbbiakban is használni fogom, sőt másokat is próbálok rábeszélni a komposztálásra.
Nem titok, nem csak én tudom, (még jó hogy!)... Ha van kedved visszaolvasni az őszibarackosban ott Mozo hasonló értelműen beszél, én nem szóltam bele. Múltkor elmondtam, legyen ismét, a trágya elsősorban az enzimekkel, emésztőnedvekkel járul a talaj feltárásához, ez azt jelenti, hogy a termést jellegében a talaj...határozza meg, annak hiányában is nő a növény, különösen ha megadsz neki mindent, amit előbb emlegettem.
Egyenként vannak kicsi pohárba ültetve, hűvös helyen tartom. Ha nem gond a tetű, bármikor elvihető, de még egy darabig el is fér. Elég kis nyeszlettek, de ki fognak kupálódni, ha kikerülnek a szabadba. Nem számítottam rá, hogy 100%-ban gyökeresednek a dugványok, azért lett ennyi.
Gondolom szakirányú képesítés vagy ismeretek birtokában vádolsz. Sokan meghökkennek elsőre, mert nem te vagy az első, akinek elmondom. Szakirányú mérnök rövid válasza: -Hát..ööö...
A talajjavítás egyik eszköze a komposzt, de nem növel hozamot.Nézz utána!
Komposzttal dúsított földtől nem várhatsz termésnövekedést
Úgy értem, hogy szerte a világon, nagyüzemileg is használják a komposztot erre a célra. Aztán most Te hirtelen az ellenkezőjéről akarod meggyőzni a topikot.
