Keresés

Kémiai házasságunk napját kitűzték.

naná, a sárhányó.

- Mi hajtja a kocsit?
- A benzin.
- Értem, hogy benzin, de MI hajtja?
- A benzin.
- Értem, hogy benzin, DE MI HAJTJA?

Pörölykalapáccsal kezedben ne ess kútba

- Zörög a sárhányód!
- Tessék? Nem hallom, mert zörög a sárhányóm.
- Zörög a sárhányód!
- Nem hallom, mert zörög a sárhányóm.
- Zörög a sárhányód!
- Tessék? Nem hallom, mert zörög a sárhányóm.
- Zörög a sárhányód!
- Nem hallom, mert zörög a sárhányóm.

tessék egy kis virtuális system falióra. jó étvágyat.

Bocs, legközelebb hagyok neked is. De ha szomjas vagyok! És ezek nem hoznak vizet!
Tényleg, az a múltkor jó régen lehetett. Mikor én utoljára friss húst kaptam! Már nem is emlékszem az ízére!

És azóta MÉG MINDIG NEM HOZOTT KAJÁT SENKI!!! NAGYON ÉHES VAGYOK MÁR!!!

Milánói csapat nyer ma? Ki nyer ma?

a szín patikus megköszörülte a szemét,
amikor meglátta, hogy szikrázik az enyém,
és nem barna, vagy kék, hanem fekete-fehér.
az mondta, hogy itt ne cigarettázzak,
dobjam el a szín fóbiám,
és semmi bajom,
csak egy kicsit apotikus vagyok.

Én?

M-O-N-
D-I-E-U

Öregszem. Nem vagyok már valami jó kondiban.
Manapság a szinaptikus résen is éppen hogy csak át tudok ugrani.
És gyakran meg kell kapaszkodnom az axon peremén.
De viszont onnan lenézni a mélységbe már nyugodtan merek.
Ugyanis a szemem sem a régi. Illetve az.

Szikkadt töcskenyájak legelésznek.
Rajta!

A szinaptikus résen is csak annyi, amennyi éppen.

Török-pörök.
(Töpörödök!!!)

terek-perek

Szia! Alga vagyok az itatóedényed aljáról. Múltkor majdnem megpusztultam, mert az összes vizet kilefetyelted egy órával a víz és friss-hús-osztás előtt. S persze hogy rohadtul sütött a Nap. Izzadtam, mint a gödény. Vagy a ló. Csak annak messzebb van a kifutója. Hajj, minden vágyam a gödények tavába eljutni, mint ahogy a tied Namíbia. Persze ezt meg kell élnem. S ez a Te felelősséged is.

cserbenhagyásos gázórás

D-I-U-É-U-E-O-V-O-I-Z-É-R-U-I-M-O-L-Y-N
M-O-H-T-D-H-U-O-É-R-S-Á-U-R-V-Á-K-V-É-L
Á-Á-L-A-N-T-Ó-Y-É-N-E-?-N-E-Y-U-R-T-L-R
L-Á-H-E-O-F-T-F-E-É-V-Á-E-E-I-T-R-M-É-K
U-U-R-U-N-V-Y-I-V-H-E-T-C-T-V-D-V-O-T-D
Á-Ú-T-N-R-U-T-Ó-T-E-F-U-É-G-P-L-Ó-N-!-Á
I-Á-G-D-S-V-T-R-Z-T-M-O-L-Ö-E-T-É-V-M-Y
Ó-V-I-F-É-U-S-Á-R-Ű-T-V-G-N-Á-S-S-R-N-Á
V-U-D-I-V-Á-Y-R-U-C-E-R-E-O-R-E-S-I-V-Ú
E-Ó-L-O-E-O-N-Ú-I-E-V-F-T-Z-I-Ő-G-I-L-N
Z-P-Y-T-Z-T-B-G-E-U-M-F-U-Ó-R-V-J-O-U-I
E-N-B-O-L-T-Y-N-C-A-Ó-E-I-N-Ú-U-H-F-R-E
Y-É-Z-R-Á-V-Ó-I-T-Ú-B-L-I-E-R-L-E-F-P-I
L-S-E-C-Y-D-E-M-T-V-R-D-U-D-D-M-G-L-É-D
N-O-E-N-V-M-T-Á-M-Á-R-U-R-E-V-E-Á-Á-U-T
G-L-U-B-V-T-I-M-Y-L-T-T-V-E-M-T-A-U-V-Y
T-F-V-V-B-I-N-D-N-R-T-Ó-O-O-R-E-O-K-I-Ú
R-Z-S-Z-E-G-Ó-E-E-É-E-Á-B-B-D-Ó-L-V-U-G
Ó-C-Ő-É-V-D-Ü-S-É-Í-Á-P-M-L-G-R-Ü-H-G-Á
C-Z-V-N-Z-R-Á-T-E-N-Y-P-Í-O-Ő-J-F-K-Z-A

Sziasztok, Gepárd vagyok Namíbiából. Valaki behajított hozzám valamit a ketrecbe, és elkezdett villogni. Az elején volt néhány bigyó, amibe beleléptem véletlen, és bejött ez a dolog. Most már tudom, hogy lehet ide írni, már nem unatkozom. De van egy kis problémám, amit úgy látszik, itt meg tud valaki oldani: Meg tudnának etetni már végre??!! Éhes vagyok! De csak a friss húst szeretem!

Azt álmodtam, hogy van egy kisuvickolt kávéfőzőgyűjteményem. Egyszer felraktam oda föl, annak az izének a tetejére. A sárga doboz mögé. Azóta viszont sok kis apró dobozocska elébe furakodott, így a kisuvickolt kávéfőzőgyűjtemény kissé mostoha körülmények között inferior állapotba került. Ezért most a kisuvickolt kávéfőzőgyűjtemény megorrolt rám, s legott önálló életet kezdett élni. Aj-jaj-hajjaj-jajjj! - siránkoztam. Nyakamba vettem a várost, s szomorúsággal vegyes izgalommal elindultam felkutatni. A kisuvickolt kávéfőzőgyűjteményt. Jártam erre, jártam arra, betekintettem ide, betekintettem oda, metróra ültem, villamosoztam, trolibuszmegállókban ácsorogtam, vonatkerekek alá kukkantottam, tipródtam pörköltszagú önkiszolgáló éttermekben abban a reményben, hogy ráakadok. A kisuvickolt kávéfőzőgyűjteményemre. Elfáradva az egész napi tébolyult bolygástól ledőltem egy pindurkát egy hűs árnyat adó gesztenyefa alá, egy padra. A nagy fáradságtól - gondolom én ugye - kissé elszenderültem, s ott pihegtem vagy néhány fertályórányit. Persze pontosan nem tudhatom az idejét, mert nem vittem magammal az órámat a hirtelen kutatáshoz. Aztán egyszercsak kezdtek beszűrődni mindenféle zajok, felébredtem piros, izzadt és csíkos arccal (a pad lenyomata), majd egyre hangosabb lett a külvilág. Úgy éreztem, hogy kissé leesett a vérnyomásom. Betértem az első utamba akadó vendéglátóipari egységbe, s rendeltem egy kávét. Az eladó zavartan mosolygott, majd közölte, hogy legnagyobb sajnálatára nem tud nekem kávét adni, mert ... (arcomat fürkészte cikázó szemeivel) ... még aznap reggel úgy fél tíz körül elkezdett mosogatni a fal felé fordulva, s mire visszanézett, a nagy bazi kávégép - s ekkor egy viszonylag lényegtelen információval gazdagított engem -, az a kávégép, amit még a balmazújvárosi Tekuka bácsi (így mondta) szerelt fel, na szóval hirtelen leugrott a pultról (ezt követően 43 forint 60 fillérnyi koszos pénzérme került elő, plusz egy huszonkét éve írt fakó szerelmeslevél) és kidöngetett az utcára, nagyjából a Városliget felé. Megijedtem. És ekkor rájöttem, hogy

nem. ez az abszolút befagyás)

A bizonytalan kétkedés netalán határozottságot jelent?

most már a harkály is ragadozó

Ablakon világító lámpa képe ragad a fa kérgén kopácsoló harkályrA, mer bekenték tekkkknokkolllal

Látod, amit látok? Az igazság bűntett

Rémülten személyes gondolta, hogy az, éppen. mondta, valaki hogy. azzal a feltétellel, mert a következménye miért is.

Öcsöd őrgrófja

Csak integetek-integetek magamnak, úgy messziről. Jó érzés, hátha észreveszem, hogy is ing-leng a kezem. És tényleg, bizony-bizony. Rá-rá zoommolok magamra, ha már így belekerültem az optikámba, el-elnézem, mint hadonászok, integetek, mint hunyorog-meredez a szemem. Elautófókuszálgatok, pásztázgatok, a flanelingem mintázatán meg-megragadok. Nincs film a gépben - de azért kattintgatok-fényképezek - nem is kell, minek a drága film, jó a memóriám, vissza-visszaemlékezem, hogy mikor kattant a masina, milyen is voltam én. Jó így látni magamat, zoommolgatni, vizsgálódni, ám mégis szedelőzködöm, készülődgetek, nem nézhetem, nem kattintgathatok az idők végezetéig, ahogy csak integetek-integetek magamnak -- hiába, lassan-lassan mennem kell. Nem tudom, visszaintegessek-e?

költöző gólya.

Ezekre vadászok. Gyűjteményem: szószedet.