Olvastam, köszönöm, de nekem nem igazán alkalmas: 1. Én is aggályosnak találom a gyengeségét; baltával szoktam beütni a karókat, akkor jól meg is áll. 2. Kevés a hely, föleg az olyan, egyszerre tüzö napos, és nagyon vizes, ami ennek kellene. (Utóbbi egyáltalán nincs is.
Köszi a választ. Anno megkérdeztem, hogy milyen fajta, úgy emlékeztem, hogy valamilyen virágneve van, de nem tudtam pontosan. Lehet, hogy ez volt az... Egyébként találtam egy ilyen megrendelési lehetőséget: http://www.vetoburgonya.hu/termekeink/ Bár nincs túl nagy fajtaválaszték, hátha érdekel... (És persze szólj, ha találsz valamilyen rendelési lehetőséget... :-)) Pearl
Ha nem haragszol ez a vita nekem parttalannak tűnik és nem kívánok vele itt többet foglalkozni, a hivatkozásokkal alátámasztott érveidet szívesen olvasom a komposztálás topicban, mert ez kezd off lenni.
Remélem egyébb kérdésekben még egymás segítségére lehetünk! :)
A fahamu nem értem, h miért keveredett bele a komposzttémába.
A zöldtrágyázást azt hiszem lehet a komposztálás analógjának tekinteni. (mégis csak több köze van a komposzthoz, mint a fahamunak)
Idéznék néhány sort:
" a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják"
nem vagyok nagyra, azt azért mondtam, mert nem agrár... vézettségű vagyok. Örülök, ha te is műszaki vagy. Nem hazudtolok meg senkit, rájöttem, hogy a mechanikus agrárgondolkodás nem veszi tudomásul, hogy a komposzt meszes eltolódást okoz. A komposztkészítés zsonglőrei hamut is ajánlanak a komposztba...,na az pont jó. Van ahol jó. Azon a helyen, ahol meszes a talaj, ott nem előnyös a komposzt.
Érdekes vélemény .Te hányféle növényt nevelsz?Én kb 500 félét.Jópárat fel is tettem képen.A többieknek is nagy tapasztalata van ebben.Tanulni nem szégyen.
"Az a forrás, hogy én gondolkozom műszaki fejjel."
Erre nem tudok mit mondani. Olyan nagyra vagy a gépészmérnöki végzettségeddel és ilyen mondatot leírsz? Elárulom gondolkodom olyan műszakian, mint te.
Azt hiszem azt senki nem vonta kétségbe, hogy jobb az istálótrágya, mint a komposzt, de ha a komposztból a növény nem tud semmit hasznosítani, akkor milyen töknek kellene nőnie rajta?
Azt értsd meg, hogy komoly szakirodalmakat hazudtolsz meg azzal, hogy apukám azt mondta, meg hogy nekem gépész(!) diplomám van.
(mellesleg az állatokról is, de mostmár kihagynám :) )
Az a forrás, hogy én gondolkozom műszaki fejjel. Elolvastam Il linkjeit, nem cáfolnék semmit, főleg nincs szakirányú képesítésem.
A tökfélék különösen jól viselik a meszes környezetet. Én kipróbáltam tököt istállótrágyázott, komposztozott és sovány talajba egyszerre. A komposztozottat szuperfoszfáttal szórtam előtte télen.Az istállótrágyás győzött.
Ezeknek az írásoknak nagyon nagy része pontosan olyan, mint az én gondolatom. Ők úgy gondolják.Ők is kísérleteznek, igen néhol mérnek is. Levezettem , hogy mi lehet a komposzt összetevőiből. Sehol nem láttam , hogy a dolomitot bontanák baktériumok.
Valóban annak tűnik. :) Édesapád bisztos sokat tud a kertről, de ha követed egy ideje a fórumot, akkor tudhatod, hogy nem egy olyan lakó van itt, aki sok éves tapasztalattal rendelkezik. Forrást továbbá még mindig nem jelöltél meg egyet sem. Még az állításaid ellenkezőjére én kis kezdő csak az itthon meglévő könyvek közül ötöt minimum fe tudok sorolni.
Azt mivel magyarázod, hogy a tápanyagigényes tökfélék gyönyörűek lesznek a komposzt dombon?
Ha fóliákban sokáig csak mütrágyával trágyáznak, a mütrágya olyan kémiai kötéseket hoz létre egy idő után ,hogy a növény nem tudja a tápanyagokat hasznositani,ezt fel lehet javitani komposzttal amiben a benne lévő mikroorganizmusok / GOMBÁK BAKTÉRIUMOK különböző talajlakó kis állatok /felvehetőre bontják a tápanyagokat
A valami édeskésebb fajta lehetett a Hópehely. Sárga héjú rózsaszínes rügyekkel, túlnyomóan gömbölyded gumójú. Inkább főzni való, de nem igazán kemény húsú. Nekünk ez a fajta zlik a legjobban. Igazán jó saláta burgonyát nem tudok ajánlani. A Somogyi sárga kifli finom, de kényes és keveset terem. Salátának való csemege krumplinak árulják a Cherie-t, de nekünk nem ízlik. Sütni Százszorszépet (más néven Rioja) szoktunk ültetni. Jó lisztes még a Vénusz Gold, ez nem is szürkül úgy főzés után, mint a Százszorszép, csak ezt valószínűleg még nem nagyon lehet kapni. A könnyen beszerezhető fajták közül szeretjük még az Agriát. Böhöm nagy gumókat tud nevelni, de akad köztük kisebb is, sárga húsú, nagyon jól tárolható. Magas szára van. Ez is inkább főzni való, bár sütik is. A beszerzésről még szeretnék én is pár helyen érdeklődni, ha megtudok valamit, megírom.
Szia! Hadd kérdezzem már meg, hogy Ti szoktatok ültetni sok féle burgonyát (olvasom a topicot az elejétől, de kicsit összefolynak az információk). Én nagyon szeretnék valami igazán finom burgonyát ültetni. Nem főzni, hanem sütni való burgonya kellene, illetve salátának - hol lehetne speciálisabb fajta ültetőburgyonát beszerezni? Nekem már ez évek óta kényes kérdés, mert valahogy a kapható fajtáknak nem jön be az íze... Évekkel ezelőtt még a biopiacon vettem valami édeskésebb fajtát ami nagyon finom volt, de már ott sem lehet kapni... Így kicsit el vagyok keseredve, mert már régen ettem finom krumplis ételt...
És persze szeretnék a topichoz most már nem csak read only üzemmódban csatlakozni, mert friss kerttulajdonosok lettünk, és idén mi is elkezdjük a földtúrást... :-)
Csak az ananászzsályára (Salvia elegans) vonatkozik. Szerintem nagyon szép növény, csak későn kezd virágozni. Anélkül is szép, finom ananászillatú a levele. Az még a bajom vele, hogy gyorsan és nagyra nő, akármekkora cserepet szánok rá, nyár vége felé már a gyengébb szelek is felborítják, azonkívül zabálja a vizet. Így azt tervezem, hogy a dugványokat szabad földbe ültetem és ősszel veszni hagyom, esetleg egyet átteleltetek és szedek megint dugványokat.
Csak apró betűvel szerettem volna írni, ami nem tartozik ide, azért kezdődött a szöveg a szögletes zárójelbe tett kifejezéssel. Meg akartam osztani Veled megdöbbenésünket, hogy milyen idióta akciót találtak ki a képárusok. Mert hát az egyet fizet, hármat kap magokra még jó lehet, de nem vinnék haza ingyen sem 3 festményt, ha egyszer egynek van hely és egy tetszik. A hónapos retek nálunk kb. 2 hónapos. Hosszabb nem is lehetne, mert addigra felmagzik. És sok vizet kap. Az üvegházban tálcán vannak a poharas palánták, utánuk uborka jön és padlizsán, ha nincs még elég meleg, de már be kell őket ültetni, egy darabig az állványokon maradhatnak fölöttük a kényesebb palánták. Elvileg nyáron kiviszem az állványokat, de mindig ráfészkelnek a darazsak legalább kettőre, akkor meg már inkább helyben hagyom. Nem sokat árnyékolnak. Épp most néztem, az egyik darázsfészekben van pár telelő darázs. Nem tudom, mi lesz velük, ha néha befűtök, de csukva lesz az ajtó, és nem tudnak kirepülni.
Apámmal kezdődött...Megnézte a kertem.Elég gyenge föld, különösen az övéhez képest. Kérdi, hogy trágyázom-e, mondom mostanában nem, de rengeteg komposztot csináltam, az ásom bele."Nem ér semmit." mondja, "trágyázni kell".Miért? kérdezem, de nem mondja.
A növények ebben a formában tényleg nem tudják felvenni, de egy aktív talajélettel rendelkező termőrétegben lévő gombák, baktériumok képesek lebontani ezeket és a növények számára felhasználhatóvá tenni.
A mikológiához kicsit értek...
Mostanában döbbennek rá a kutatók (főleg fásszárúakat vizsgálva), hogy a növények nagy része milyen bonyolult szisztémában életképesek csak.
Egyre több olyan, a felszínen nem is mindig megjelenő, tehát termőtestet nem ott növesztő gomba, mennyit segít a kölcsönösséget szem előtt tartva a fáknak. Van olyan is, hogy a gombafonál behatol a gyökerekbe, csatlakozik a tápanyagáramhoz, olyan elemeket juttat így el a levélig, amit maga a fa nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben képes felvenni saját hajszálgyökerein keresztül.
Ezekért cserébe persze a fa is ellátja a gombatestet.
Nem kell aggódni, hogy a növények nem képesek felvenni az általad említett formában az anyagokat. Léteznek olyan szervezetek, a jól elkészített és kezelt komposztban feldúsítva, amik képesek lebontani, új kötésekkel a növény számára is hasznosíthatóvá tenni a makró és mikroelemeket.
Ugye maga a gomba nem növény, és egyre inkább az a tudomány mai álláspontja, hogy közelebbi rokonságban van az állati szervezetekkel... pl. ugyan úgy széndioxidot "lélegzik" ki. Leegyszerűsítve: a marha, juh, ló... stb helyett van olyan szervezet, ami már helyben van trágyázni a talajt, csak ezt komposztálásnak hívjuk...
