Nem mintha nem lett volna jó ismerösöm Pisztrángfogás Amerikában törpe, de hát közelebb áll hozzám Rákpirítás Déltirolban gátfelelös, már csak azért is, mert ö a bekezdések végére tette a zsírfoltot.
Csak egy az, hogy beszélni nem tudok. Az emberi írásra egy házimacsek tanított meg tíz év alatt az állatkertben. A másik meg, hogy amint kimegyek innét, azonnal kergetni kezdenek. A múltkor is, alíg bírtam! Üldöznek az állatkertiek egyfolytában! Szerencsére azt még nem tudják, hol vagyok. És végül, te mit szólnál, ha egy gepárd teljes valójában odalépne hozzád, és húst kérne tőled emberi szóval??
Csak sejtem, hogy ezt kell felelni. Ezekből a szavakból szinte csak a sonkát értem, sejtelmem sincs, mi az a retek például. A boltról csak gondolom, hogy az valami emberi kajakiosztó lehet.
Csetah, legalabb most figyelj es tanulj! Igy kell: bemesz a boltba es azt mondod fenhangon / felhangon / félhangon:
Hát, három sóskiflit, 17 és fél dekányi brindzát, két üveg Ászokot, negyven deka kötözött sonkát, egy csomag retket és húsz deka heppajdáré-dillentyűt) Zarojellel a vegen.
Meg kerjel egy tekercs vecepapirt is. Ha ezt mind megeszed, szukseged lesz ra.
Az elmúlt 105 és fél órában úgy éreztem magam, mintha egy rendőrvicc mellékszereplője volnék. Megpróbálok előretörni és egy Móricka-vicc főszereplőjévé avanzsálok. Vagy inkább élet és halál urává? Egyúttal elhatározom, hogy - kihagyva a nagyon macerás, fárasztó, reflektorfénytől zaklatott és hektikus életet jelentő felívelő és csúcskorszakot - egyből egy öregedő rocksztár szerepét öltöm magamra, aki sok pénzért interjúkat ad és filléres tévéújságok címlapján fotóztatja magát, s beszámol hétköznapjairól (Művész úr, mit vett ma a közértben? - Hát, három sóskiflit, 17 és fél dekányi brindzát, két üveg Ászokot, negyven deka kötözött sonkát, egy csomag retket és húsz deka heppajdáré-dillentyűt)
A fogazatom helyett talán inkább az oldalam. Találtam egy McDonalds mianyavaját a földön, abban volt egy kis hús, úgyhogy egy kicsit jobban vagyok. De az a barom nagy állat jól összetört!
Ha mar szoba kerult, hogy ki kinel mikor hol tegnap este, en atirtam az egyik valogatas-cd-met. A kovetkezo szamok voltak rajta:
Untitled Artist - track1
Untitled Artist - track2
Untitled Artist - track3
Untitled Artist - track4
Untitled Artist - track5
Untitled Artist - track6
Untitled Artist - track7
Untitled Artist - track8
Untitled Artist - track9
Untitled Artist - track10
Untitled Artist - track11
Untitled Artist - track12
Untitled Artist - track12+1
Untitled Artist - track14
Raadasul van olyan lejatszom, ami cd-text-et ir ki, igy mindig tudhatom, hogy melyik szam megy eppen. Ha igy fejlodik a technika, akkor a vegen minden tok jo lesz. Mar alig varom...
Megszöktem az állatkertből! Jött az az ember, aki ugyan miért is hozna nekem kaját, most sem volt nála. Na, ebből már elég, már egy rakás zörgő csont vagyok, nekiugrottam! Feldönteni nem sikerült ugyan, de a feje fölött átlendülve a nyitott ketrecbejárón túl találtam magam. Eldöntöttem, innen vissza nem megyek! Rohanás előre, keresztül néhány kétségbeesett látogató lábai közt, de fogalmam se volt, merre megyek! Sose jártam még a ketrecen kívül! Elértem egy újabb rácsot, ami alacsonyabbnak látszott, mint az eddigi helyemé. Rágyorsítottam, ugrás! Egy fura száguldó valami orrára kenődtem! Az meg hirtelen elkeztett össze-vissza kanyarogni, aztán levetett magáról! De megszívta! Utána azonal eszeveszettül belerohant egy nála kétszer nagyobb állatba!
Feltápászkodtam, tovább... Amilyen gyorsan csak lehet! Fájt az oldalam, ám nem pihenhettem, üldöztek az emberek! Föld helyett valami fura kőizé terült szét a lábaim alatt, amin nagyon rossz volt futni. Körülöttem meg hatalmas sziklák, és mindenhol emberek! És persze közben a számban meg ez a ketyere! Rövid idő mulva elfáradtam. Szerencsére találtam valami erdőt, oda bevetettem magam. De ahogy átgázoltam a bokrokon, ott is emberek voltak! Ilyedten rohangásztak szerteszét! Közben üldözőim is utólértek valami irdatlan hangosan morgó, és rettentően gyors állatok hátán! Tovább kellett futni! Egy keskeny, sötét szurdokba jutottam, ahol mindenféle dolgok állták utam. Ez nekem kedvezett: én könnyedén átugráltam, kierülgettem őket, míg üldözőim, ahogy hátrapillantottam, láttam, felbuktak!
Lassabban futottam tovább itt, egyre mélyebbre. Aztán holt fáradtan megálltam, besétáltam egy fura barlangba, annak is egy eldugottabb zugába, ahol lefeküdtem. Aludtam valamennyit, most innen írok.
Valaki segítsen! Kifáradtam, fáj az oldalam, és már rettenetesen éhes vagyok! Mit tegyek? Rövidesen éhen halok! Desync, a te kajáddal valamiért nem tudtam jóllakni!...
