Keresés

Részletes keresés

destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -1 0 5794

Az a tény, hogy az ikrek nem egyforma idősnek látják egymást, ha távol vannak egymástól, az teljesen normális, mert a fénynek idő kell, hogy a távoli ikertesótól visszaérjen. Éppen ennyivel látják fiatalabbnak. Ebben nincs semmi hókuszpókusz. Egy 10 fényév távolságban lévő bolygón egy 40 éves embert a Földről 30 évesnek látunk,mert magát a bolygót is 10 évvel korábbi állapotában látjuk. 

 

Ez nyilván szimmetrikus. És az utazás alatt a távolodó testvérek egyformán lassabban látják öregedni egymást. Ez is normális. 

Csakhogy a visszaút alatt meg kölcsönösen gyorsabban látják öregedni egymás, és amikor ismét találkoznak, akkor már egyforma idősnek látják egymást és egyforma idősek is lesznek.

 

Az idődilatáció csupán látszólagos. Valódi idődilatáció nem létezik.

A relativitáselmélet egy baromság. 

Előzmény: Timmer László (5790)
overdog Creative Commons License 2024.11.28 0 1 5793

A két rendszer egyformán, vagyis szimmetrikusan különbözik a másiktól.

 

egyik - másik = másik - egyik

 

A relelm alapjainál ezt már tisztázzák az olvasó számára, mondjuk egy jobb 14-15 éves iskolás megérti.

 

De neked nem sikerült, és nem is fogod megérteni halandzsafizikus.

Előzmény: Timmer László (5791)
Construkt Creative Commons License 2024.11.28 0 2 5792

Nem kell hozzá semmiféle merészség kimondani, hogy te bizony vitára érdemtelen elemi sületlenségeket beszélsz! S miután mindjárt a belépődnél hazudtál, ne várd, hogy kicsit is komolyan vegyünk.

Előzmény: Timmer László (5791)
Timmer László Creative Commons License 2024.11.28 -3 0 5791

A vonatos példa Einstein „Über die spezielle und allgemeine Relativitätstheorie” könyvéből való (3. fejezet 2. bekezdés). A magyar fordítást Novobátzky Károly lektorálta. És nagyon is ide illik.

„Dann sehe ich…den Stein geradlinig herabfallen” – Úgy látjuk…a kő egyenes vonalban esik…

Nos, ez bizony hamis állítás. Mert ugyanúgy egy parabolaívben látjuk leesni a vonat ablakából is.

Ha már állandóan azt szajkózzátok, mennyire dilettáns vagyok szemben veletek, akkor hogy-hogy nem szóltatok le emiatt? Jah persze, Einstein állította és Novobátzky sem javította ki. Mert azt nem is merem feltételezni, hogy ilyen tudós körben egyikőtöknek sem tűnt föl ez a „tévedés”.

Én ezért nem fikázom Einsteint, mert a legokosabb ember is téved időnként. De azért ha tudományos paradigmát akarunk váltani, akkor nem engedhetünk meg benne hamis állításokat.

Ami azonban ettől nagyobb jelentőséggel bír, az az ebben az esetben is megmutatkozó szimmetria. Ami mindig fellép a mozgás viszonylagosságából adódóan. Hiába akarjátok bizonygatni, hogy a szimmetria az nem szimmetrikus. És ez a Lorentz-transzformációra is ugyanúgy vonatkozik!

Ha Einstein említett könyvében szereplő levezetésben felcseréljük a vesszőtlen és vesszős mennyiségeket, szimmetrikusan ugyanazokat a transzformációs képleteket kapjuk. Amiből egyenesen következik, hogy a fénysebesség állandósága csak akkor igaz, ha a 2 inerciális vonatkoztatási rendszer relatív sebessége 0!

Mielőtt puszta fikázásba kezdenétek, legyen merszetek szimmetrikusan levezetni. Én megtettem.

A szimmetriából következően pedig a specrel pont akkor lehetne érvényes, ha lenne abszolút (nyugalomban lévő) vonatkoztatási rendszer („éter”). Vicces…

Timmer László Creative Commons License 2024.11.28 -3 0 5790

Ez circulus vitiosus. A relativisztikus Doppler-effektus feltételezi az idődilatációt, ami viszont nem lép föl e gondolatkísérletben. Azonkívül a szimmetriából adódóan mindkettőjüknél egyformán „ketyegett”, amiből nem következtethető az idődilatáció.

Előzmény: pk1 (5713)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 0 0 5789

Mér, ezt a te kiváltságod?

Előzmény: Construkt (5788)
Construkt Creative Commons License 2024.11.28 0 2 5788

Ne akard az elektromágneses hullámoknak megmagyarázni, hogy mit kellene tenniük. Náladnál ezerszer jobban tudják azt.

Előzmény: destrukt (5786)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -2 0 5787

Hát még a tiédben!

Előzmény: Run like hell (5785)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -3 0 5786

"A hullámok egyáltalán nem "sötétülnek el" és a frekvenciájuk se lesz nulla a részecskék számára."

 

Úgy látom, hogy a Doppler jelenségnél hiányoztál az iskolából.

Nem ártana bepótolnod. 

Bár erre a kis időre...

Előzmény: Construkt (5784)
Run like hell Creative Commons License 2024.11.28 -1 3 5785

Ugyan.

Nemrég még ott tartott a szerencsétlen, hogy a rádióhullámok abban különböznek a fénytől, hogy rezgőkörökben keletkeznek, a fényt meg atomok bocsátják ki.

Reménytelen káosz van az agyában.

Előzmény: Construkt (5784)
Construkt Creative Commons License 2024.11.28 0 3 5784

" 300 000 km/s sebességgel kellene haladnod . . . de a mai technika mellett még nem megvalósítható."

 

Rengeteg gyorsítóban haladnak részecskék közel ekkora sebességgel. És az őket tovább gyorsító elektromágneses hullámok mégis ugyanakkora erővel hatnak rájuk, mint amikor még sokkal kisebb sebességgel repültek. A hullámok egyáltalán nem "sötétülnek el" és a frekvenciájuk se lesz nulla a részecskék számára.

Amit te idehazudtál, azt csak tájékozatlan naiv emberek veszik be.

Előzmény: destrukt (5783)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -3 0 5783

Már megint butaságot beszélsz.

 

"...soha senki nem tapasztalt ilyen jelenséget, akármekkora sebességgel haladt is, akármihez képest."

 

Ahhoz, hogy ilyet tapasztaljál, 300 000 km/s sebességgel kellene haladnod, ami elvileg ugyan nem lehetetlen, de a mai technika mellett még nem megvalósítható. 

Egyébként pedig nem "akármihez képest" kellene fénysebességgel haladnod, hanem konkréten a fényközeghez képest. De ezt te már soha nem fogod megérteni. 

 

 

"Nyilvánvaló, hogy az elektromágneses hullámok természetét  már százharminc évvel ezelőtt is sokkal jobban ismerte nálad egy bizonyos..."

 

Egy bizonyos Maxwell, már 170 évvel ezelőtt. Akinek az elektrodinamikáját Einstein úgy kiforgatta, hogy az alkotója sem ismert volna rá, ha megéri szegény.  

Előzmény: Construkt (5781)
pk1 Creative Commons License 2024.11.28 0 2 5782

Bocsánatot kérek, nem tudtam, hogy a "megfagyott" kifejezést csak a szó eredeti jelentésében tudod értelmezni. Ugyanakkor sokat megmagyaráz hozzáállásodból.

Előzmény: destrukt (5777)
Construkt Creative Commons License 2024.11.28 0 2 5781

"A klasszikus fizika is pontosan tudja, hogy a fényhullámmal együtt haladva nulla frekvenciájú fény kell látni, vagyis sötét van."

Egyrészt soha senki nem tapasztalt ilyen jelenséget, akármekkora sebességgel haladt is, akármihez képest.

Másrészt már a klasszikus fizika, tehát Maxwell elektrodinamikai egyenletei se jósoltak ilyesmit.

Ez csak a te ostoba hazugságod.

Nyilvánvaló, hogy az elektromágneses hullámok természetét  már százharminc évvel ezelőtt is sokkal jobban ismerte nálad egy bizonyos Albert Einstein nevű kamaszfiú.

Előzmény: destrukt (5777)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 0 0 5780

Hát, időnként lekapcsolódik nálad a villany. 

Előzmény: őszszakál (5779)
őszszakál Creative Commons License 2024.11.28 0 0 5779

„De nem fagy le semmi, csak a logikus gondolkodásotok. „

 

Aki meg „elmegy otthonról”, nem kapcsolja ki a hűtőgépet, de lekapcsolja a villanyt. Logice?;-)

Előzmény: destrukt (5777)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 0 0 5778

Már megint fantáziálsz.   ;)

Előzmény: őszszakál (5776)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -2 0 5777

Lehet, hogy Einstein gyerekkorában ezt írta, de ez egy nagy baromság. 

 

"...ha fénysugarat c sebességgel követünk, akkor - a hanghullámok analógiájára - "megfagyott", azaz mozdulatlan elektromágneses hullámot kéne tapasztalni."

 

Szó sincs erről. Ha a hanghullámokkal együtt haladsz, akkor csend van. Nem fagy be semmi, csak nem hallasz semmilyen hangot, mert a hullámmal együtt haladva, a dobhártyád nem rezeg. Ez a klasszikus fizikában is így van.

 

Ha pedig a fényhullámokkal haladsz együtt, akkor sötét van, mert nem jut rezgés a szemedbe. Itt sem fagy be semmi. Einstein butaságot beszélt fiatal korában. Ebből született a relativitáselmélet, ami sajnos még ma is mérgezi a tudományt.

 

 

"Hát akkor mi történik, ha utol akarjuk érni a fényt? A klasszikus fizika nem tudta megválaszolni."

 

Másik marhaság. A klasszikus fizika is pontosan tudja, hogy a fényhullámmal együtt haladva nulla frekvenciájú fény kell látni, vagyis sötét van. De nem fagy le semmi, csak a logikus gondolkodásotok.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: pk1 (5775)
őszszakál Creative Commons License 2024.11.28 0 0 5776

A destrukt féle 3méteres hullámszakaszokat nem lefagyasztva mérted? (különben elszaladnának a méterrúd alól);-)

Előzmény: destrukt (5774)
pk1 Creative Commons License 2024.11.28 0 2 5775

Nem egészen. Einstein azt az emlékét írta le, hogy 16 évesen (féllábbal az életben) a következő paradoxonba futott: ha fénysugarat c sebességgel követünk, akkor - a hanghullámok analógiájára - "megfagyott", azaz mozdulatlan elektromágneses hullámot kéne tapasztalni. 

 

Tapasztalni, nem látni! A fény maga nem fénylik.

 

De már gyerekként is tudta. hogy ilyen nincs sem a gyakorlatban, sem az elméletben. Hát akkor mi történik, ha utol akarjuk érni a fényt? A klasszikus fizika nem tudta megválaszolni.

Előzmény: destrukt (5774)
destrukt Creative Commons License 2024.11.28 -1 0 5774

Einstein azt írta, hogy ha felül a fénysugárra, akkor egy befagyott hullámot lát maga alatt.

Vajon a zsoké is egy befagyott lovat lát maga alatt?

 

 

 

Előzmény: őszszakál (5772)
pk1 Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5773

felül a gálya

Előzmény: őszszakál (5772)
őszszakál Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5772

Úgy ahogy Einstein gondolta. Felül a fénysugárra zsokénak.;-)

Előzmény: pk1 (5770)
destrukt Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5771

A haladási irányban levonódik. 

Előzmény: gyongyom bokretam (5768)
pk1 Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5770

Hogy lehetne megmérni a "rendszer" sebességét?

Előzmény: őszszakál (5769)
őszszakál Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5769

Maga a fény,(EM sugárzás) egy olyan rendszert alkot, amely minden irányban azonos sebességgel terjed szét. Az ebben a rendszerben kibocsájtott újabb sugárzás, bármilyen ennél kisebb sebességgel haladó járműről, azonnal a rendszer sebességével azonos. (nem a jármű sebessége a lényeg, hanem a rendszeré)  

Előzmény: gyongyom bokretam (5768)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5768

Egyáltalán nem értem. Miért halad a haladási irányban a fény kisebbsebességgel, amikor a mozgó jármű vagy rendszer sebessége hozzá kellene hogy adódjon.

Előzmény: destrukt (5766)
destrukt Creative Commons License 2024.11.27 -2 0 5767

"Egy egyenletesen mozgó rendszer olyan mint egy álló rendszer."

 

Sajnos nem. Csak a relativitáselmélet szerint olyan, de az hibás. 

Előzmény: gyongyom bokretam (5765)
destrukt Creative Commons License 2024.11.27 -3 0 5766

A fény nem kitalált rendszerekben halad, hanem valóságosan létező anyagi közegben. 

Csak a fényközegben halad minden irányban ugyanazzal a sebességgel, a fényközeghez képest mozgó eszközön (pl. egy űrállomáson) már nem. A haladási irányban kisebb sebességgel halad a fény, az ellenkező irányban pedig nagyobb sebességgel.

Ez okozza a Doppler hatást, amelyet már ezerszer kimértek.

 

Ezért kellene megmérni a fénysebességet az űrállomáson. 

De nem merik.

Régebben már gyűjtést is rendeztek a mérés elvégzésére. 

De nem csinálják, mert félnek tőle. 

Előzmény: gyongyom bokretam (5765)
gyongyom bokretam Creative Commons License 2024.11.27 0 0 5765

 Egy egyenletesen mozgó rendszer olyan mint egy álló rendszer.

Előzmény: gyongyom bokretam (5764)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!