A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
Ez a kérdés bennem is felvetődött a közegekkel kapcsolatban. A hanghullám a levegő hullámzása, tehát nem igazán lehet a közegének nevezni. Akkor viszont az éter nem egy közeg , hanem maga a fény hullámzása.
Azért ritkaság az ilyen fokú konok ostobaság, amit itt eljátszol, öcsike. Hogy alapvetően ennyire ne érts semmiből semmit. Hogy még a számegyenes értelmezése és a valós számok is súlyos kihívás lehessen számodra...
A váltakozva egymást gerjesztő mágneses és villamos mező az maga a hullám.
Ha azt mondod, hogy a hullám közege az elektromágneses mező, akkor valójában azt mondod, hogy a hullám és a közeg ugyanaz. Vagyis az elektromágneses hullám, az elektromágneses mező hulláma, végső soron önmaga hullámzása.
Ez egy értelmetlenség.
Olyan, mintha azt mondanád, hogy a hanghullám a hangmező hullámzása.
"A mezők nyilván változhatnak ott is, ahol nulla az átlagértékük. S az EM hullámok terjedéséhez nincs szükség másra csak ezekre a változásokra. Nincs szükség az E és a B mezők nullától különböző statikus átlagértékére. Ilyenkor egyszerűen a nulla érték körül hullámzanak."
Ez egy nagy butaság.
Szerinted a nullából lesz egy pozitív érték, majd újra semmi, és később egy negatív érték.
Úgy vagyok „viszonyban”a fizikával, mint macska a forró kásával. Addig kerülgetem, amíg már nem égeti meg a bajuszomat. Az ilyen helyre igazítások, mint a tied, segítenek ebben. :-)
Szerintem te félreértetted a 13167-beli mondatomat:"
"minden mezőérték folyamatosan változik"
Ezzel csak arra utaltam, hogy a klasszikus elektrodinamikában semmi se ugrásszerűen változik, mert ez nem kvantumos elmélet, így nincs benne semmiféle Planck érték.
De persze minden mező lehet változatlan statikus értékű is.
Így képzeld: A metronómok szárai mindig körbejárnak. A gyenge hullám B és E szárai rövidek, az erős hullámé hosszúak. A körbejárási frekvenciák az EM hullám frekvenciájával egyeznek, de egy hullám E és B frekvenciái mindig egyformák (a fázisaik eltolódása pedig meghatározza a hullám polarizációját). A körbejárási síkjaik (a síkok normálvektorai) mindig merőlegesek egymásra, és a hullám haladási irányára is.
Ilyenek az egyszerű síkhullámok. A gömbhullámok meg a számtalan egyéb hullámterjedési mód (pl. azok a mindenféle csőhullámok, amelyek a hullámvezetőkben kialakulnak) elképzelése már ábrákat igényelne.
"az álló metronómszár nem realitás, mert az EM mezőnek nem ismerhetjük meg a határait, ahol már minden irányban csak álló vektorok vannak, aminek ugye nincs fizikailag értelme."
De realitás, van fizikai értelme és megismerhetjük, éppen ez a statikus elektromos és mágneses mező. Ilyen található a statikusan töltött testek illetve a mágnesek körül. De ezek nem elektromágneses hullámok.
„A Maxwell elektrodinamika egy klasszikus fizikai elmélet, abban minden mezőérték folyamatosan változik, s tetszőlegesen megközelítheti a nullát. Egy EM hullám E és B vektorai lehetnek bármilyen irányúak, és bármilyen kicsi abszolút értékűek, így minden irányból tetszőlegesen megközelíthetik a 0 vektort. A gyenge hullámok vektorai csak kicsit lengenek a nulla-vektor körül, az erős hullámoké nagyon.”
Ezt a vektorlengést próbálom úgy elképzelni, mint a metronóm szárát. Ha gyenge a hullám, akkor kicsi a kilengése és lassú, ha erős a hullám, akkor nagy a kilengése és gyors. Azonban az álló metronómszár nem realitás, mert az EM mezőnek nem ismerhetjük meg a határait, ahol már minden irányban csak álló vektorok vannak, aminek ugye nincs fizikailag értelme.
Nem lehet. A Maxwell elektrodinamika egy klasszikus fizikai elmélet, abban minden mezőérték folyamatosan változik, s tetszőlegesen megközelítheti a nullát. Egy EM hullám E és B vektorai lehetnek bármilyen irányúak, és bármilyen kicsi abszolút értékűek, így minden irányból tetszőlegesen megközelíthetik a 0 vektort. A gyenge hullámok vektorai csak kicsit lengenek a nulla-vektor körül, az erős hullámoké nagyon.
"létrejön egy olyan rotáció, amit (megboldogult iszugyi) multiplikátornak nevezett, ami önfenntartó"
Semmi köze ahhoz, és nem is önfenntartó, hisz minél távolabbra terjed a forrásától, azzsl fordított arányban csökken az amplitúdója. De ez az 1/r függvény még mindig sokkal kevésbé csökken, mint az 1/r2 függvény, ami a statikus E és B mezők csökkenését jellemzi a forrásuktól távolodva. Ezért lehet EM hullámokkal távközlést működtetni, és nem lehet statikus mágnesekkel meg töltésekkel.
„A mezők nyilván változhatnak ott is, ahol nulla az átlagértékük. S az EM hullámok terjedéséhez nincs szükség másra csak ezekre a változásokra. Nincs szükség az E és a B mezők nullától különböző statikus átlagértékére. Ilyenkor egyszerűen a nulla érték körül hullámzanak.”
Ezt lehetne úgy is értelmezni, hogy az E és B mezők statikus értéke, nem mérhető meg egészen a nulláig, csak a lehető legjobb közelítéssel? Annak alapján, ahogyan a Planck értékek sem lehetnek nullák, csak a legkisebbek. Ebben kivételt képez a hőmérséklet, mivel az lehet nulla Kelvin, sőt még mínuszba is átléphet, ha sokkolják az atomokat.
„A németországi Ludwig Maximilian Egyetem fizikusai egy kísérletben sikerrel törték át a tudomány egyik legismertebb korlátját: ha csak néhány ezermilliomod Kelvin-fokkal is, de sikerült az abszolút nulla fokként ismert 0 Kelvin, vagyis -273,15 Celsius-fok alá menniük.
Az eredményhez káliumatomokból álló kvantumgázt használtak, aminek rácsszerkezetét különlegesen kialakított mágneses mezőkkel és lézerekkel rögzítették. A mágneses mezők gyors változtatásával a tudósok elérték, hogy az atomok a legalacsonyabb energiaszintjükről a lehető legmagasabb energiaszintjükre lépjenek, miközben a lézernyalábok a helyükön tartották őket. Ez a gyors változás tette lehetővé, hogy a gáz néhány ezermilliomod Kelvin-fokkal az abszolút nulla alá süllyedjen.”
És ez az E hullám leszakadva a forrásáról, (a kondenzátorról) 1/r amplitúdóval tetszőleges távolságig terjed az üres térben. Nem kell ehhez ott már semmi más, se töltések, se statikus E és B mező, se semmiféle "fényközeg".
Vagyis létrejön egy olyan rotáció, amit (megboldogult iszugyi) multiplikátornak nevezett, ami önfenntartó addig, amíg valami ebben nem akadályozza meg. Például a kalodába zárt atomok energiaszintjének sokkolása.
Öcsike, miután az elmúlt évtizedben azzal hencegtél, te jobban érted a fizikát, mint a Newton óta eltelt évszázadokban bárki is, nem valószínű, hogy akad valaki, aki náladnál jobban kiröhögtetné magát.
Az a pöffeszkedő sötét ostobaság, amit bemutatsz itt, mindenen túltesz.
"Einstein sohasem írt olyan butaságot, hogy az EM hullámok az EM mezőben terjednek."
És ez a mondatod éppen azzal bizonyítja a teljes inkompetenciádat, hogy nem butaság, hanem éppen ellenkezőleg, annyira alapvető evidencia volt már akkor is a fizikában, akár az egyszeregy, amit ezért aztán nem is írnak le már egyetlen tudományos dolgozatban se a XX. században.
Maxwell "vajon miért akarta kísérletileg bizonyítani az éter (fényközeg) létezését, ha szerinted az egyenleteiből következett, hogy semmiféle "fényközeg" nem kell a fény terjedéséhez?"
Talán mert még ő se tudta teljes egészében felmérni az egyenletei horderejét. S döntő kísérlet nélkül nem mert abban bízni, hogy érvényesek lesznek tetszőleges vonatkoztatási rendszerekben is. Newton se tudta teljes egészében felmérni az egyenletei teljesítőképességét. De minden nagy hatású elmélet túlnő az alkotóján, sokkal több jön ki belőle, mint amennyit beletett.
"sok sebtől vérzik a szöveged"
A te tudásod az, ami elégtelennek bizonyult. Pláne a mellényedhez képest.
Meg aztán maga Maxwell, ha tudta, hogy a fény terjedéséhez nem kell semmiféle "fényközeg", akkor miért hitt élete végéig az éter létezésében?
Miért kereste az étert?
Sokan nem tudják, de az éter létezését bizonyítani hivatott híres Michelson-Morley kísérlet eredeti ötletgazdája éppen Maxwell volt.
Vajon miért akarta kísérletileg bizonyítani az éter (fényközeg) létezését, ha szerinted az egyenleteiből következett, hogy semmiféle "fényközeg" nem kell a fény terjedéséhez?
Vajon te miért szégyeníted meg magad állandóan azzal, hogy nem vagy képes végigolvasni még egy ennyire rövid írást se?
Ennyire megrettentél a Maxwell törvényektől?
Ugyan, szuperfizikus!
Hiszen a szöveg második felében pontosan megindokoltam, miért nem kell a terjedéshez semmiféle kondenzátor, töltés, mágnes, statikus mező, vagy fényközeg.
Újra idemásolom neked, hátha azóta kiheverted a nagy ijedelmet:
És ez az E hullám leszakadva a forrásáról, (a kondenzátorról) 1/r amplitúdóval tetszőleges távolságig terjed az üres térben. Nem kell ehhez ott már semmi más, se töltések, se statikus E és B mező, se semmiféle "fényközeg".
Mert ez a mezőváltozás egy dE/dt vektor körül rotáló B mezőt kelt:
dE/dt=rotB-t (2. Maxwell egyenlet)
Teljesen függetlenül attól hogy volt-e ott korábban bármi statikus B mező.
Ennek a B- mezőnek az idő szerinti deriváltja pedig egy dB/dt körül rotáló E mezőt kelt:
dB/dt=-rotE-t (4. Maxwell egyenlet)
Teljesen függetlenül attól, hogy volt-e ott korábban bármi statikus E mező.
