Pedig mindig szánalmas, mikor egy öregedő ember képtelen észrevenni önmagán a -hál'Istennek nem mindenkinél feltétlenül bekövetkező - leépülést, és olyasmire vállalkozik, amire már nem alkalmas
Mindíg szánalmas, ha valaki képtelen tudomásul venni a korával járó - hál' Istennek nem mindenkire jellemző - leépülést, és nem tud egy áhított poziciónak már megfelelni.
Alig egy hét telt el, és máris vállalhatatlannak tartja Orbán magyarságkutató miniszterének silányka négyéves tervét, legalábbis ezt nyilatkozta aktuális rádiószózatában
Csak nem a Vezér tudta nélkül publikálta azt?
Szegény Kásler, látványosan nem csinál semmit, és még azt is rosszul.
"Nem a magyar egészségügynek kell gyógyulni" – jelentette ki egy konferencián Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter. Szerinte nem beteg az ellátórendszer, ahogyan az emberek is egyre kevésbé azok 2010 óta.
Példaként hozta, hogy
nőtt a születéskor várható élettartam, az egészségben eltöltött évek száma,
a kormány gondolkodása a népegészségügy felé fordult,
a legpusztítóbb betegségekről elkészült az öt nemzeti program,
a családorvosokat ellátásonként egy-egy ellátási egységbe vonják össze, minden járásnak lesz egészségügyi vezetője, az ellátási egységhez tartoznának a gyógytornászok, a logopédusok és a többi segítő szakma.
Azt is mondta ugyanakkor, hogy a lakosság számára a sürgősségi ellátás az egészségügy legfájdalmasabb része, nemazért, mert a beteg nem kap ellátást, hanem, mert sokat kell várnia.
Köszi, csak én az orvosnál hamarabb tudom, hogy pontosan mi is a bajom, ha van olyan!
Nem véletlenül tartom - és a tanítványaim figyelmét is mindig felhívtam rá - hogy a legfontosabb az anyanyelv és az írás/olvasás elsajátítása után a saját testünk felépítésének és működésének a megtanulása!
Már az egymilliárd forinthoz közelít a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház adósságállománya – írja a Magyar Hang. A lap szerint ezért az intézmény tíz százalékkal próbálja lefaragni az eszközbeszerzési költségeket, és olyan mindennapos használati tárgyakon spórol, mint a lepedő, a pelenka vagy az injekciós tű.
A kórház különböző osztályai már egymás között csereberélnek, így próbálják megoldani a felmerülő eszközhiányokat. Az intézmény vezetése a megszorításokkal azt akarja elkerülni, hogy a kormány pénzügyi felügyelőt nevezzen ki a fejük fölé, márpedig erre jó esély van, ha az adósságállomány átlépi az egymilliárd forintot.
Csak a szerencsén múlt, hogy nem halt még meg beteg a Honvédkórház akut sebészeti ellátást és ügyeletet is adó Podmaniczky utcai telephelyén – írtuk nem egészen egy hónapja, miután tudomásunkra jutott, hogy a részlegen szeptemberben felmondott az utolsó radiológus is. Utóbbi miatt a telephelyen nem tudják elvégezni a személyes orvosi jelenlétet igénylő ultrahangvizsgálatokat, így ha ügyeleti időben egy ilyen diagnosztikát igénylő beteg érkezik, őt át kell szállítani a Róbert Károly körúti központi telephelyre, ahol elvégzik rajta a vizsgálatot, majd visszaszállítják a Podmaniczky utcába, ahol végül a vizsgálat eredményének ismeretében dönt az ügyeletes a továbbiakról. A szállítással járó kellemetlenségek mellett az utaztatás sok időbe telik, pedig betegélet múlhat az időben felállított diagnózison – hívtuk fel a figyelmet akkor. Most három hét elteltével haláleset is bekövetkezett.
Nem az orvos hiány, hanem a műhiba perekre leselkedő ügyvéd hiénák miatt! Mig az elhunytak hozzátartozói nem kenhették az elhalálozást az orvosokra, addig egy ilyen akut hasi problémánál a sebvész szikét ragadott és felnyitva a hasüreget megszüntethette - ha lehetséges volt -a bajt! Ha meg nem sikerült, akkor sem szakadt rá az ég! mert a lakosság elfogadta, hogy az orvos nem csodatevő!
Ma viszont a hiénák miatt kénytelen minden lépését papírokkal dokumentálni! Ez sok esetben végzetes időveszteséget okoz, rámegy a beteg élete, de legalább az orvos karrierje és az ő vagy a kórház számlája nem!
Hiába próbálkoztak, ismét nem sikerült a Kásler vezette tárcának letenni egy értékelhető és legalább részben előremutató anyagot. Ez a kormányhatározat éppen a zűrzavart, a betegutak még inkább összekuszálását, végül hosszútávon a sürgősségi ellátás és a korszerű orvostudomány halálát fogja okozni.
De legalább megmaradnak az egyéni lobbiérdekek és a főorvosbárók világa is, miközben a betegek még tovább várnak majd ellátásra, hacsak meg nem halnak.Persze ha egy kicsit összetettebben gondolkodunk, elképzelhető az a cinikus lehetőség is, hogy a kormányzat úgy próbálja meg bebuktatni a sürgősségi ellátást, hogy előbb annak látszatfejlesztésébe fog. Majd az eleve halálra ítélt fejlesztés sikertelensége után széttárja a kezét és a társadalom előtt bizonyítékot szolgáltatva megszünteti a korszerű orvoslás alapjait, a sürgősségi osztályokat, annál is inkább, mert Moszkvában ilyen úgy sincs.
Kovács Attila korábbi tiszti főorvost november 21-én mentette fel a miniszter, akinek helyére Szabó Enikő érkezett. Ő azonban csak ideglenesen látta el a feladatot.
A miniszter által bejelentett béremelésnek még a jövő évi forrása sincs benne a 2019.évi költségvetésben. A lapunk által megkérdezett közgazdász szerint Kásler miniszter által fölsorolt béremelés a legóvatosabb kalkuláció szerint is legalább 200 milliárd forintba kerülhet, a tárca vezetője által bejelentett alig 100 milliárdnál. A miniszter által említett programokat pedig eddig sem a szakmai kamarák, sem a terület egyéb érdekvédői sem ismerik. Lapunknak többen is úgy fogalmaztak: a negyedik Orbán-kormány megalakulása óta defenzívában van az egészségügy, nyolc havi „ténfergésen” és az egymást érő botrányokon kívül más egyéb nem történt. Így eddig nem sikerült úrrá lennie a humánminiszternek a kórházak gazdálkodási válságán, de szinte hetente dőlnek be betegellátó helyek szakember hiány miatt. Lapunk úgy tudja: egyelőre még csak víziója sincs a szaktárcának magán- és a közellátás szétválasztásáról.
Röviden: a miniszter asztalfiókjában ott van két hivatalos elemzés, amelyekből világosan kiderülhetne, milyen mértékben sújtotta az elvándorlás, az elöregedés, a területi polarizáció és az elszegényedés az egészségügyet, de ezeket az adatokat csak akkor ismerhetjük meg, ha a miniszter úgy akarja.
