Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Olvastam, hogy valakinek a rosseyanka nem ízlik annyira, mint lótuszos fajták, de a nikita egész jó.
Az orosz hibridek elég csersavasak, van, aki még érlelés után sem szereti a maradék csersavas ízt, illetve érzi akkor is. Ezt viszont neked kell kitapasztalnod majd, hogy mennyire vagy rá érzékeny. Van, akinek a Nikita sem jön be.
és ha már itt tartunk, milyen házfal mellé és vagy kert végébe kitehető hőmérő miniállomást tudtok ajánlani megvételre? nem tudom, ezek horror áron mennek-e?
Én minden képpen akarok szerezni majd virgyi alanyos hibrideket is, legalább 2-3 fajtát. Ezeket ha nem kapom meg kertészetben(mindenhol azt látom, hogy a készlet kifogyott??? ), akkor tőletek szerzek valahogy ajándékba vagy pénzért :) vételre, ha akad ilyen. János ajánlott egy nikitát (nikitskaja bordovaja?) őszre. A rosseyanka, más néven russian beauty? lesz valakinek eladó? Esetleg egyéb fajtát árultok/ajándékoznátok?
Olvastam, hogy valakinek a rosseyanka nem ízlik annyira, mint lótuszos fajták, de a nikita egész jó.
Milyen hibrideket nevelgettek és honnan szereztétek?
A rendes neveket remélem jól találtam meg google/kertészetek oldalán.
Nem akarom a temat alavagni, kicsit kerdeznek viszont mast. Egy 4-5meteres fanak mekkora sugaru lombkoronaval kell szamolni a jovoben? Azert kerdezem, mert a kozlekedo a csaladi hazunk falai korul van 1m szelesen(jarda), az melle rakom a fakat. Jardatol ket meterre ok lesz? Legyen minel kozelebb, de lehessen eljarnunk...
Fáradt vagyok, bocs, kihagyok lényeges információkat. Tehát a 800 darab lótusz alanyom, amiből 700 tőről hajt és 100 TELJESEN elfagyott, magyar fáról van, sőt, nem hogy csak magyar fáról, hanem tőlem egy 20 kmre lévő fáról van, tehát L0FASZT nem számit, hogy honnan van a mag!
Tehát ha nekem Olaszorszából van magom, akkor az ugyan annyira lesz fagytűrő mintha magyar lenne. DE ha Olaszországból van magoncom vagy oltványom akkor lehetséges az 1-2 fokos fagytűrési különbség mert ott sokkal később megy nyugalomba stb.
Hát Gyula ezt nem tudom, hogy csinálod, de nálam még a Nikita törzse is megrepedt lótuszon, Diospyros Virginianan pedig semmi baja nem lett. Pedig ugye a Nikita -24 fokig birja, de lótuszon -19.5nél repedt.
Az, hogy lassabban nő. Szerintem nevetséges. Egyrészt senki se akar 10 méteres datolyaszilvát, mert minek. Másrészt általában jobb fagytűrést jelent a gyengébb növekedés.
DE, a legfőbb érv a virginiana alany mellett, hogy kb 800 darab lótusz alanyomból minimum 700 tőről hajt, mig 1500 virginiana alanyból minimum 1400 csúcsból hajt. Már pedig ha az alany fagyérzékeny, illetve későn(a lótusz leginkább soha, az első fagynál áll csak le a vegetációja)kezd el felkészülni a télre, az rég rossz. Mert tapasztalataim szerint átviszi ezen tulajdonságát a nemesre is. Az meg, hogy nem mindegy, honnan van a mag.... A d.lotus ugyan úgy d. lotus itt is, meg dél kelet ázsiában is, vagy Ausztráliában, vagy akárhol. Legfeljebb a magoncoknál/oltványoknál lehet 1-2 fokos fagytűrési különbség, dehogy a magoncoknál legyen, az kizárt.
"Jol latszik, hogy egyes orszagreszekben mennyire szelsoseges idojaras tud uralkodni."
Ezt jól látod. De nagyon sokan nem (vagy nem akarják látni). Pedig az ország több, mint fele alföld.
Mikor látom az olyan hirdetéseket, amiben pl "teljesen télálló füge" (vagy éppen mediterrán/japán eredetű datolyaszilva fajta) szerepel, akkor én tudom, hogy az nem teljesen igaz. És most még nagyon finoman fogalmaztam.
Persze ezek a hirdetőknek/árusoknak nem az alföldön van a telephelyük, hanem Zalában, Balaton-felvidéken, Somogyban, ahol csak a fagyasztóban van -20 foknál hidegebb.
Itt is vannak enyhébb mikroklímájú helyek (nagyváros, házak közötti területek), de ezt leszámítva 3-5 évente beüt a -20 fokos téli minimumhőmérséklet.
Jol latszik, hogy egyes orszagreszekben mennyire szelsoseges idojaras tud uralkodni. Itt somogy megyeben, bohonyen, a -15 is ritka mint a feher hollo (talan van par evente). Remlik, hogy par eve valamikor volt egy -18 koruli zord hideg, teljesen megvoltunk lepodve. -20ra nem is emlekszem...de a deli oldalon levo fugenk jol bizonyitja a jo homersekletet. Remelem a jovo ev meg kegyes lesz az iden ultetett fak megerosodesehez, ha kell takargatok majd 1-2 evig.
Én az alföldön (fagyzug) nevelem növényeket, még csak városi hősziget sincs itt, és nekem is az a tapasztalatom, hogy a lótusz gyakran kifagy a nemes alól, ledobja a kérgét a késő tavaszi fagyok miatt vagy a beindult nemes termő rügyei szenvednek fagykárt még átlagos időjárásnál is.
A hajtásnövekedés sokáig (őszig) tart, a fiatal fák nem tudják beérlelni a hajtásaikat, és visszafagynak.
Itt 3-5 évente van -20 fok vagy hidegebb.
Az olasz fajták bármire vannak oltva tövig fagynak ilyenkor.
Lehet, hogy vannak helyek az országon belül is, ahol jó a lótusz alanynak, de nálam nem az.
A virginiai pár év távlatában kedvezőbbnek tűnik (téltűrésben) még a lassú kezdeti növekedésével is.
Hogy az olaszok mit használnak az engem nem győz meg.
Tőlünk északra és keletre csak a virginiai szilvát használják alanynak.
A lótusz nálam egy évesen oltható méretűre nő (60cm és alul ceruzánál vastagabb), a virginiai 2 évesen. Talán a teljes napos fekvés és a könnyen felmelegedő homokos talaj az oka. (?)
Nekem eddig a lótusz szilvával semmiféle gondom nem volt. Egészen más a véleményem róla. Először is gyorsan nő,kicsit korábban hajt ki ez igaz ezért hamarabb lehet oltani mint a virginiánát igaz nem sok különbséggel.1994 óta használom a lótuszt megbízható növénynek tartom persze az sem mindegy,hogy honnét szerezzük be a magokat. Nálam pl a legkomolyabb hidegek esetén is 3-4 cm-s a fáról lepotyogott magok kikelve sem károsodtak de ha külföldről hozatnék be szaporítóanyagot ki tudja hányas zónából érkezne.Nagy a szóródás az országba a behozatal miatt.. A virginiánát senki nem teszi le de mivel nincs hosszútávú tapasztalat a különböző fajták ráoltásával nem lehet kijelenteni azt, hogy csak ez jó és semmi más. A másik dolog előfordulhat az ,hogy bizonyos nemes ráoltásakor a virginiána lassú növekedése miatt teleszkóp hatás keletkezik az alany vékony és felette a nemes vastag vagy fordítva. Ilyen növénnyel is találkoztam. Akik gyümölcsfával foglalkoznak tudják, hogy mire gondolok.Nekem megfelel a lótusz de ez nem jelenti azt,hogy a virginiánát nem venném igénybe ha rá lennék szorulva .Mindenki egyénileg döntse el,hogy mire akar oltani.Állítólag az olaszok valamiféle koreai lótuszra oltanak de ezt nem tudom pontosan .Lehet,hogy ez az oka a fagykároknak?ki tudja.Nekem volt egy példány amit 10 évig neveltem más volt a levele de nem virágzott. Kidobtam.
Egyáltalán nem baj, ha további egy-két évet kell pátyolgatni oltásig... az a lényeg, hogy lehessen vele "babrálni". Szóval a 25-30 cm-es tökéletesen megfelelne, ha van kedved üzletelni.
Jelen pillanatban van olyan lótuszszilva alanyom amik kis konténerekben vannak tavalyiak 25-30 cm de még nem olthatók.Az oltáshoz legalább 7-8-10 s vastagságnak meg kell lenni ehhez át kéne őket ültetni legalább 1l-s konténerbe ,hogy esélye legyen megnőni tavaszig. Különben nem szoktam foglalkozni lótusz eladásával.
Ha már magadnak oltasz, akkor véletlenül se lótuszra. Nem ide való alany, mondhatni alkalmatlan a hazai datolyaszilva termesztéshez. Idén tavasszal a sok fajtánál 100%os fagykár ezt csak még inkább megerősitette, de nálam sokkal hajlamosabb lótuszon elrepedni a nemesek is, de az alany is szokott törzsrepedni és akkor teljesen kuka. Virginiana alanyon pedig a tavaszi fagykár 30%os volt a maximum, de a legtöbb fajtánál 10% alatti, törzsrepedés pedig soha nem fordult még elő!
Köszönöm, a magokat én is így gondoltam, csak jó előre le szeretném "zsírozni". A legjobban a magoncnak örülnék, mert azok már félkészek :)
Az oltványokkal/csemetékkel az a bajom, hogy piszok drágák - tegnap keresgettem, 6.000-20.000 Ft között találtam. Múlt évben három különböző fajtát vásároltam - szintén ajándékba - 12-15.000 Ft között... igazából ezekből szaporítanának tovább.
Szóval ha valakinek lesz eladó mag vagy van/lesz magonca és nem az említett árkategóriában árulja, szívesen vásárolnék.
Jol ertem, hogy tavasszal van egy megindulas, es valamikor nyar? fele lelassul, leall(ekkor johet kisebb korrekcio) es meg az adott evben ujra novekedesnek indul?
Én a helyedben nem bántanám. Megvárnám amíg teljesen kialakul a lombozata.Én szoktam alkalmazni zöldmetszést amikor minden ág teljesen leáll. A levelek kifejlődnek. Van egy nyugalmi állapot ami alatt kéne ezt megcsinálnod. Utána a fa még egyszer elindul és akkor kéne figyelni,hogy melyik ágvég indul el.Végleges metszést mindig tavasszal a fagyok elmúltával kell megcsinálni.Nem mindegyik kaki fajta indul el 2x de többség igen.
Magokat most már nem érdemes vásárolni 1-2 éves mag a biztos de azt is hűtőben tartva. Ültetés ideje magok csírázása megkésett.Ősszel kéne ezt lebonyolítani friss magokból.
Őszi magvetés.Tavaszi kelés. V oltás lehet kézzel is készíteni de nagy gyakorlatot igényel. Nekem Plesa gépem van kettő és két kézi amihez megvannak a speciális pengék amik mindig egyformát vágnak.Én már öreg vagyok nem biztos a kezem.
Én is úgy látom,hogy nem vészes de nagyon gyanús.Először néhai Bene László barátomnál találkoztam ezzel a problémával.Végső soron esztétikai probléma .Nálam is volt egy ilyen növény tőle amikor nagyon elburjánzott egyszerűen késsel formásra faragtam:)
Pont emiatt, hogy magassága ellenére az ágak kicsit bokrosak, véznák, nem is annyira táplálja ezerrel kifele a rügyeket, hogy ágakat fejlesszen kifele serényen, mivel tudnám erre rábírni?
Elég lesz az ha külső rügyre visszametszem az amúgy is gyenge kis előző évi ágon, megvastagszik majd rendesen idővel? Vagy drasztikusabb módszerhez kéne folyamodni esetleg?
Amire gondolok, idén vágjam vissza az erős alapágig, aminek biztosan van tartása, esetleg kicsit tovább és megfog jelenni ennek hatására újabb rügy az ágon vagy ezt csak képzelgem, hogy így menne?
Meglepő módon az alsó ágak a gyengébbek.
Kicsit meséljetek kérlek arról, miként reagál a fa év közben az ágainak a visszavágására? Nem látok túl sok rügyet jelenleg, nem volt fagykárja a fának mert a kertészetben bent melengették.
Bármi is legyen az igazság, a fa kb. 2 méter magas, ha rendesen beásom akkor is. Van kettő kb. 5-10fokos görbület, amit kis kötözéssel akarok kompenzálni.
Gyengék az ágak, valami jó erősítő metszést kell eszközölnöm rajta, hogy jövőre a termésre felkészüljön.
Igazából az előnye csak az volt, hogy óriási a fa, biztos jó korban van, még 2-3 gyümölcsöt is lehet megkötött most véglegesen.
