hon – ‘haza’. Származékai: honol, honi, honos, honosít, honosítás, hontalan. A honn határozószó főnevesülése eredetibb hon alakja révén. A nyelvújítók elevenítették fel az addigra elavult szót ‘szülőföld’ értelmében; mára ismét régies, irodalmi szóvá lett jellegzetes honfi(ú), honleány összetételeivel együtt; eleven maradt viszont származékaival együtt a honos és hontalan, valamint a honfoglalás, honvágy, honvéd összetétel. Lásd még otthon.
kín – ‘gyötrő fájdalom, szenvedés’. Származékai: kínos, kínoz, kínzó, kínzás, kínlódik, kínlódás. Ótörök eredetű szó: türk, ujgur kijin, kun kin. A török előzményekben úgynevezett veláris i volt, ezért kap a ~ mély hangrendű toldalékokat.
Tungus-Manchu: *kün- Proto-Tungus-Manchu: *kün- Altaic etymology: Altaic etymology Meaning: 1 relative, kinsman 2 name of a Manchu clan 3 name of the Evens in Yakutia Russian meaning: 1 родственник, член рода 2 название маньчжурского клана 3 название якутских эвенов Even: qịŋgalaq 3 Literary Manchu: χunčixin 1, xunčun 2 Comments: ТМС 1, 395, 477. Japanese: *kúní
Proto-Japanese: *kúní Altaic etymology: Altaic etymology Meaning: country Russian meaning: страна Old Japanese: kuni Middle Japanese: kúní Tokyo: kùni Kyoto: kúní Kagoshima: kúni
Hasonló ősgyök, mint amilyeneket te szoktál emlegetni, csak ilyen esetekben a nagy nyelvcsalád sok nyelvét összehasonlítják a kutatók, kell hozzá az érintett nyelvek történetének ismerete is.
Az atlanti elnevezés a görög Ἄτλας (Átlas)-ból ered, aminek a jelentése az ég tartója, aminek az eredete a tlênai, (elvisel, eltűr, elbír, hordoz), a proto-indoeurópai*tele szóból (tart, emel, súlyt mér).
Folytassuk ez etil=folyó és a magyar ital szavakkal. Egészen szépen illenek a sorba az étel és az élet, előd szavak is. Barangolhatunk még tovább is, mint akár Hélioszig az őselődig is.
Megindulhat a fantázia Atilla, Atlanta, Atlasz irányába is, mert ez mind atya őst, élő, él, előd atyát jelentene.
Az ősnyelv elmélete kiválóan megmagyarázza a "váratlan" egyezéseket a különböző nyelvekben.
Kuckó - A keleti szlovák kucik (‘zug, sarok’) átvétele; a végződés alakulására hathatott a szlovák kutka (‘kemence hamuürege’) szó is. Az átvételben segített a hasonló hangzású kucorog ige, ami görbül, meghajlik jelentésű tőből fakad.
Most olvastam, hogy a német kosten szónak a kóstol jelentése proto-germán eredetű (kustōną), a kerül jelentése meg latin eredetű, francia átvétellel (coster). A kettőből a mai nyelvben egy közös szóalak lett.
A kosten téma: Ez megint abból jön, hogy különböző szavak átvéve és átalakulva ugyanolyan alakot vesznek fel (korábban említettem az angol light-ot). Valószínűleg mind a két jelentés átvétel, a kosten esetében francia közvetítéssel. (Az angol to cost is francia hatás).
"mert ha 20 nyelvben kvázi ugyanazok a hangsorok ugyanazt jelentik, akkor annak oka van.
ez igazolt dolog a nyelvek közti átvételeknél és a hivatalos nyelvészet is ilyen alapon dolgozik..."
És mi van akkor, ha mondjuk egy ősi nyelvben ugyanannak a hangsornak van 8 különböző jelentése?
Abból ez egyik egyezik az egy másik nyelv hasonló szavának jelentésével, a másik jelentés egy másik nyelvével, stb.
Akkor most mi a gyök, mi a jelentés és mi van a 7 másik jelentéssel, azt hová teszed az elméletedben?
A hivatalos nyelvészetre meg ne nagyon hivatkozz, mert épp azzal állsz reménytelen szélmalomharcban, amikor minden létező szótőnek, amit hasonlónak vélsz a magyarban és egy másik nyelvben, magyar eredetet tulajdonítasz, bármit is ír a hivatalos nyelvészet töb különböző forráscikkben is a szó eredetéről, kialakulásáról és hatásáról más nyelvekre.
Szerb kušuj (próbálj ki, kóstolj) -> német kosten II (kóstol)
De ugyanez a német kosten azt is jelenti, hogy kerül valamibe (kóstál), eredete a latin cōnstō, aminek a sokadik jelentése volt a kerül valamibe, további származékai:
Még egyszer leírom a szóbokor elmélet alapvető hibáját: nem veszi figyelembe a nyelvek közötti szóképzési különbségeket.
Tehát a toldalékokat egymásra nem halmozó nyelvekben (pl. a jól ismert angol) a legősibb alapszavaiból sem létezik olyan szóbokor, mint a toldalékhalmozó magyarban, finnben, törökben, stb.
Pl. mondj nekem egy kínai szót és én elragozom neked magyarul igeként, főnévként, képzek belőle melléknevet, majd abból főnevet és abból igét 5 perc alatt. A következő 10 percben tovább cifrázom összetett szavak képzésével és azok hasonló végigragozásával.
A szóbokor elmélet szerint az a kínai szó magyar eredetű, mert nagyobb a szóbokra, mint a kínaiban, ahol egy szótag egy szó és képzőnek, ragnak már nincs helye azon az egy szótagon belül.
