Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
A közölt nyúlási adatok alapján nem tudom értelmezni ezt a 24 jel/zaj viszonyt, se lineáris se log skálán. A regisztrátumok zajszintjének négyzetes középértéke ránézésre olyan 0,2 - 0,3, a jel maximális csúcsértéke pedig 1 körül van (10^-21 méterben számolva), tehát itt olyan 3-5 a jel/zaj viszony. Talán a két detektor jelei alapján készült és a második sorban látható Wavelet-transzformációs zajszűrés után jön ki 24-szeres arány.
Szerintem 13.8, mert a berendezés alapvetően távolság-változást mér. Nem teljesítményt és jelerősséget mérnek -tudtommal-, hanem egyszerűen távolságváltozást a lézernyalábok interferenciájával.
De majd te kifilózod magadnak, elvégre te vagy itt a műszaki tudományok doktora.
Örömömre szolgál, hogy elmagyarázhattam az arány fogalmát, és elindíthattalak a megismerés útján azzal, hogy forrásokat is adtam - bár egy vérbeli kutató ezeket felkutatja magának. Minden bizonnyal sokkal jobban értesz nálam ehhez, ugyanis én nem mertem volna forrás-ismeretek nélkül le "csúnya órmótlanozni" a következő fizikai Nobel díjasokat, tehát minden bizonnyal van mire alapoznod a magabiztosságodat.
De most már sajnos késő van, és bizonyára te is találsz magadnak másik játszópajtást péntek éjszakára, nekem mennem kell. Jó éjt!
Igazad van, 1 milliárd dolláros berendezést üzemeltetnek kb. 5 (vagy mégtöbb) éve, de nem tudják, hogy mit mérnek.
Többszázan dolgoztak a mérés eredényén 5 hónapon át, teljesen biztosan Nobel díjak fognak potyogni még idén, de nem értenek hozzá. A cikküket a Physics Review nevű szennylapban jelentetik meg, de nem tudják, hogy mit mértek.
Gondolom a mérést végzők még sem tudták még eldönteni hogy ez teljesítményszerű vagy jelszintszerű mérés volt-e, mert eszerint kellett volna 13.8dB vagy 27.6dB -t mondaniuk... így inkább az SNR arány-nál maradtak.. :)
Annyira azért nem volt nagy ez az arány, hogy logaritmikus skálán ábrázoljuk. Nem az arány logaritmusáról volt szó, hanem az arányról. Konkrétan a jel/zaj arányra kérdeztek rá, és konkrétan azt adták meg. A helyes mértékegységben.
Ha úgy gondolod, hogy kutatóink részben, vagy teljesen kihagyták a korrelációs vételtechnikában rejlő lehetőségeket, légy szíves tájékoztass bennünket.
(A korrelációs vételtechnika amúgy Jean Baptiste Joseph Fourier (1768. március 21. – 1830. május 16.) francia matematikus létezésének folyománya)
Nem mellékesen jegyzem meg, hogy agyunk rendkívül jó korrelációs "vételtechnikus".
De nem csak a miénk! Pl. egyik cicám - Isten nyugosztalja - már messziről tudta, hogy hamarosan hazaérek (lépéseim zaját hallván és online feldolgozván mindig elibém jött. Míg ha idegen közeledett felé, hát inkább elinalt...).
Fiatalabb koromban találkoztam az ún. korrelációs vételtechnika kifejezéssel.
E vételi technika lényege, hogy zajból (zajnak tűnő jelenségből) is képes információt nyerni.
Ám ez csak akkor müxik, ha olyan "mintázatokat" próbálunk megtalálni valamely zajban, amilyenek tényleg benne vannak.
Feltételezem, hogy remek kutatóink régóta tudták, hogy két - összetalálkozás előtt álló ilyen-olyan tömegű feketelyuk miféle gravitációs hullámvonulatokat "burst"-ö(ke)t tud kelteni.
Gondolom, hogy csakis ilyen - zajban lapulva jelenlévő mintázatokat kerestettek számítógépekkel, végül sikerrel.
Már csak azt nem értem, hogy ezt miért nem írják meg?
De az egész XIII. fejezetet érdemes végigbogarászni, a 456. oldalon van egy érdekes feladat is, levezetve: két test eliptikus pályán mozog, mekkora energiát bocsájt ki egy periódusra átlagolva?
Sajnos képletben az osztóban ott van a c ötödik hatványa, a gravitációs állandó a nevezőben az negyedik hatványon, de ha az excentricitás és tömegek (a nevezőben a harmadik hatványon) nagyok, akkor mégse olyan parányi az az energia.
Ha a képletbe behelyesítem a fél nagytengelynek 1o8 métert, az excentricitásnak o.9-et,
a két tömegnek egyenként 1o naptömeget, kijön az eredménynek egy 1o3o nagyságrendű szám.
Ennek a mértékegysége Joule/másodperc.
Mekkora lehet a periódusaideje egy ekkora rendszernek?
Az űrbéli helyzet egyre fokozódik. Már gamma kitörést is észleltek 0.4 mp-el a gravitációs hullámok után. Mégis gyorsabb a gravitáció? Az óriáscsillagban két fekete lyuk teória, pedig matematikai igazolásra vár.
