Sziasztok, majd reagálok a többire is, de ezzel a két képpel Tom,
Kiemelten foglalkozni kell.
Ez a Psilogramma casuarinae vagy ausztrál nevén Australasian Privet Hawk Moth
Szenderféle: ezek éjszakai lepkék amiknek jellemzője a hatalmas torpedó alakú áramvonalas test és a keskeny szárnyak. Rendkívül jó repülők. A virágra sose szállnak le, hanem nyelvüket kinyújtva előtte lebegve szívják a nektárt.
A hernyója jázminon, loncon. olajfán (ezek levelein) etc.él.
"Az itteniek zömében állattartással, és a tej-tejtermékek árusításával foglalkoztak."
Jó ez a rajz, és az ilyen élet vonzott mindig, és az én korom adta a tanyasi életet, ahol éltem 3 éves koromig, és a mai napig bennem él az ottani élet utáni vágyás! :-D
Ez a Templom tér 1900-ban, ma a Hősök tere... (Holnap teszek fel még pár régi képet, előkeresem, és ha lesz módom, készítek a rejzot a mai - régi stílusukat megőrző - házakról is. Fotót azért nem nagyon tudok, mert a kapuk általában zártak, magasak, és eléggé belémrúgnának, ha felmásznék rá befényképezni a házukba..)
Az itteniek zömében állattartással, és a tej-tejtermékek árusításával foglalkoztak. A képek kb. a 1900-1910 körül készültek, van amelyik korábban, de 1890 után. Az úgynevezett "milimárik" - ez a korabeli elnevezésük volt - kb. reggel 1/4-kor keltek, fejtek, és a friss tejet a különböző egyéb már meglévő, de friss tejtermékkel (túró, vaj, tejfel, stb) bevitték a kb. 10 km-re lévő mai Boráros térre. (Akkor már Boráros tér volt, 1875-ig volt Fa tér). Többnyire egy szekér vitt sok-sok milimárit, de volt köztük, aki gyalog ment be az árujával. No, az nem 1/4-kor kelt, hamarabb. Aztán persze volt egyéb kereskedelem, húsárú, sertés, marha, élő is, de a feldolgozott árujuk is híres volt, és keresett. Kisipar is volt, de a megélhetés zöme a gazdálkodás, és állattartás volt.
De voltak vizimalmok is, a községen át folyik a Ráckevei Dunaág, amit Soroksári Dunának is hívtak.
Itt lakom 1975 óta. Éppen negyven éve költöztem ide, abban a hónapban lesz negyven éve. Ez köt ide.
A hagyományos falukép sok dolog miatt csak nyomokban maradhatott meg, igencsak nyomokban. First of all 1944 decemberében - de már korábban is - amikor bezárult a gyűrű Budapest körül, Soroksáron keletről is, délről is súlyos harcok folytak. A Vörös Hadsereg tüzérsége erre a területre helyezte át a stratégiai pontjait Vecsésről, de előtte ki kellett innen verják a német-magyar csapatokat, amelyek között a Waffen-SS csapatai is voltak. Kiverték, de súlyos harcokkal. Aztán 1956-ban az az út, ami a délre vezető főút volt, az is eléggé frekventált volt mind a Vörös Hadsereg, mind az ellenük harcolók szempontjából. Sem a Waffen-SS, sem a Wermacht, sem a Vörös Hadsereg nem sokat törődött a faluképpel, a tank ágyúja, egyéb tüzérség, és a bombák sem mérlegeltek.
Aztán a kitelepítés innen nagyon sok svábot érintett. Volt köztük több volksbundista, de a döntő többségük egyszerű, magát német nemzetiségűnek valló ember volt. Meglehetősen gyalázatos és galád módon egész egyszerűen vagonba rakták, és kitelepítették őket Németországba. Ez a kollektív büntetés egyik gyalázatos példája volt. A házaikba betelepülők zömében olyanok voltak, akiknek nem volt fedél a fejük felett, bomba, akna, vagy tüzérségi tűz miatt. Nem is ismerték, vagy nem is törődtek a hagyományos építkezéssel.
A konszolidáció után pedig a komfort igénye volt a döntő. Itt nem jellemző a sátortetős épület, az itt nem nyert polgárjogot, de a hagyományos épületek sem maradtak meg, csak nagyon kevés. Egyszerűen az építőanyagok, a komfort, a közművek bevezetése a racionalitást helyezte előtérbe, és manapság pedig a kétszintes épületek száma meglehetősen megnőtt.
Szóval hosszú.. De maradtak azért régi stílusú házak is, főképp a Duna felé..
A többire este, remélem..
Nem voltak itt nagyon módosak, inkább dolgosak. Nagyon dolgosak. Az itteni svábok legenda, a munka tisztelete, a takarékosság, a pedantéria, és sok minden más. Döntően állattartással, de gazdálkodással is foglalkoztak, az uradalomtól bérbe vett földeken.
EZt a két képet köszönöm Spoli, és az iskolásat is,
.
Kérdéseim és megjegyzéseim ezzekkel kapcsolatban:
1. látható a hagyományos falukép ami ma már sehol sem maradt meg (egyetlen kivétellel: Vérteskozma, de aki Hollókőt ismeri, tudja hogy ott sem: újfalu. :((
.
2. saját kulturális örökségünk megőrzése kötelességünk lett volna, de a kádárista időkben a sátortetős egyenházakért ezt eldobtuk ami önazonosságunk elvesztését hozta magával.
.
Ahogy látom ez gazdag falu volt és ahol a megélhetést a föld szorgos művelése biztosította, ilyen házaik a 20 holdas és az fölötti gazdáknak volt? (tudom, mert édesanyám is ilyen családból származik).
.
Vajon a főváros közelében mivel foglalkoztak az itteniek?
.
Az iskolával kapcsolatban: áll-e még?
.
Téged mi köt Soroksárhoz és a hely történetéhez személyes vonatkozásban?
Szívós és kitartó voltam, de a Szerencse is a kegyeibe vet! Akkor jókor voltam jó helyen! Igaz, kerestem is, de hányszor-de hányszor nem jön össze a Szerencse segítsége nélkül!
Hungarosiculo, én csak annyit tudok róla, hogy régi sváb ház lehet, és már ilyen volt 1975-ben is, amikor én először erre jártam. Kitelepített sváboké lehetett, több lakó lakta, zömében szegény emberek, nem volt pénzük legfeljebb arra, hogy lemeszeljék, de azért azt mindegyik megtette. Most is egy általam ismeretlen hölgy lakja, egyszer, vagy kétszer láttam, pillanatokra. Nagy valószínűséggel kitelepített svábé volt, '45 előtt. Sok svábot telepítettek ki innen, sok svábot be is telepítettek, részben Baranyából, részben máshonnan. Nem nagyon sokat tudni róla, az emberek nem nagyon beszélnek erről, ma meg már kevesen is vannak, akik emlékezhetnek rá.
