MNO
Sólyom László köztársasági elnök vasárnap helyett szombat délután tesz látogatást Székelyföldön, mert a román légügyi hatóságok az általuk korábban kiadott marosvásárhelyi leszállási engedélyt időközben visszavonták – tájékoztatott a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken.
Sólyom László eredeti programja szerint vasárnap, a hivatalos állami ünnepségek után utazott volna Erdélybe.
A KEH közleménye szerint az államfő, egyetértésben a magyar kormányzattal, meggyőződéssel vallja, hogy a szomszédos országok vezetőinek kölcsönös utazásai hozzájárulnak a bizalom erősödéséhez és az előítéletek lebontásához, ezért ezt a gyakorlatot folytatni kívánja.
(MTI)
Avagy Finnországban 600 000 svédnek két egyeteme van és 2 helyi svéd miniszter mindig a kormány tagja. Volt már Finnország hadügyminisztere is egy finnországi svéd NŐ. Kulturális szint és intelligencia kérdése az egész.
Szerintem sem illendő. Mert nem kell eljutni idáig. Normális állam mindenféle beszólás nélkül autonómiát ad. Egyszerűen azért, mert mindenki megnyugszik, feladni nem kell senkinek semmit, ennek ellenére egy csomó embernek ad valamit. Integrálja az idegen anyanyelvűeket. Svédországban 20000 finn-nek van autonómiája.
Képzeljünk el egy játékot. Mindenki gondoljon a szülővárosára, majd arra, hogy milyen élete lett volna, ha az pl. Romániához kerül. Az önkormányzat, a közszolgáltatók, a rendőr, a postás, a vasutas... mindenki, akire az állam csak hatni képes románul hajlandó csak beszélni. Minden hivatalos irat, adóbevallás, levél románul érkezik. Közben az egész város/falu magyar anyanyelvű. Legalábbis kezdetben, mert aztán tervezetten letelepítenek a fenti funkciók ellátására románokat. Természetesen a magyar nemzetiségűeket kirúgják, csak azért, mert magyarok. A gyerekednek az iskolában nem magyar történelmet, hanem románt tanítanak. Tanítanak ugyan magyart is, de lehetőleg mélyebben tanítják a román irodalmat. Egyetemre, főiskolára csak kamuszakokon tud menni, mert gazdasági, műszaki felsőoktatás csak románul van. Szóval Neked kellett volna odaszületni... Vagy csak tapasztalni ezt pár évig. Aztán utána elmondhatnád, hogy érzed magad.
Helyes. Hogy is volt annak idején, mikor Megyóék együtt pezsgőztek a románokkal Erdély elszakításának emlékére? Ráadásul Budapesten... Ilyen görény hozzáállás miatt tart itt ez az ország. Lábtörlőnek használnak minket a szomszédaink - 20 éve. Te meg a lakájuk vagy.
Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét,
Hogy is volt?
" Titkárnő: - Kapcsolhatom az elnök urat? Már vagy ötödször hívja ma.
OV: -Milyen elnököt?
T: - Ujjlenyomat. Kopjafa.
OV: - Ja,a Sólyom. Elnök. Na hiszen. Nem bánom,adja be.
Sólyom: - Szervusz kérlek,tisztelt Miniszterelnök Úr, nem akarnálak zavarni, csak hát fontos lenne beszélni,ugye....
OV: -Mondjad, bátyám,mondjad. Van öt percem. Mi a téma?
SL: - Hát, a téma, ugye, hogy a köztársaság elnökének, ilyenkor,ebben a szituációban , ugye, kötelessége, meg alkotmány, és
OV: - A tárgyra, Laci bá, mert menem kell ki a térre kissé tüzelni a százezereket.
SL: - Éppen ezzel kapcsolatban bátorkodnék, szóval hogy
OV: - Hát egy élmény volt társalogni veled, elnök uram,de most be kéne fejezni, akartál még valamit mondani?
SL:- Nem,nem,már...vagyis,hogy, nem fúj ott nagyon a szél, a Parlament előtt,tudod, és olyankor könnyen megfázik az ember,és hát az alkotmányosan is baj,lehet,ha hirtelen kéne átvenni a kormányt, és ugye,a láz
OV: - Hogy neked mennyire igazad van, Lacibá, nem úgy,mint a Gönczönek, mindig mondtam,hogy te egy főnyeremény vagy. Ne aggódj, nagykabát, sál, pizsama. Jó éjt, elnökuram.
SL:- Igen,és..
Titkárnő: - Már elment az Elnök úr. Holnap hívja, esetleg a jövő héten."
Elképesztő, hogy ilyen 2 EU ország között megtörténhet a 21. században. EU ország így tiporhatja sárba a nemzetiség jogait. Jellemző az UEra. Megszólal majd valaki az EU oldalán? Sejtem, hogy nem.
Senkinek szolgája címmel Sólyom László államfői tevékenységéről közölt elemzést pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A szerző, Reinhard Olt a cikk alcímében hangsúlyozta, hogy a magyar államfő maximálisan kihasználja jogköreit, és külön kiemelte: a 20 évvel ezelőtti politikai fordulat óta először nem kíván egy államfő "a haza atyja" lenni, hanem aktívan akarja formálni országa politikáját.
A konzervatív lap cikkének bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy Havasiné Orbán Mária, az államfő főbírójelöltje már megint nem volt elég meggyőző a szocialisták számára, pedig meghallgatásán - mint arról országgyűlési képviselők később beszámoltak - jogászi alapossággal és megcélzott hivatalától megkövetelt politikai visszafogottsággal válaszolt. A cikk utalt arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság élére jelölt bírónő egyszer már elvesztett egy parlamenti szavazást, mert a magyar kormányfő, Gyurcsány pártja megtagadta tőle a támogatását.
Ehhez hasonló az írás szerint Baka András, Pétervári Attila és Fülöp Sándor esete, minden alkalommal a szocialisták elutasítása akadályozta meg a szakmai képzettségüket tekintve többnyire megkérdőjelezhetetlen jelöltek hivatalba lépését. Ez az elutasítás elsősorban magának a 2005-ben a harmadik fordulóban, az ellenzék szavazataival megválasztott Sólyomnak szól, aki már első beszédében utalt arra, hogy hivatali jogköreit - ha kell, a parlamenttel szemben is - ki fogja használni.
Sólyom a FAZ szerint szakított azzal a gyakorlattal is, amely szerint az elnök a pártokkal történt konzultáció után tesz csak személyi javaslatokat a parlamentnek, mondván: a magas állami tisztségek betöltésének ügyét nem akarja kitenni a pártpolitikai árokharcoknak. Az államfő ezért a parlamenti pártok számára nehezen kiszámítható, és nem hajol meg az uralkodó rend előtt, amelyet megbénít az egymással szemben álló politikai blokkok kölcsönös blokádja.
A lap szerint Sólyom László a rendszerváltás óta az első köztársasági elnök, aki nem "a haza atyjaként" lép fel, amint azt Göncz Árpád tette, illetve nem is csak alkotmánytechnikai feladatokat lát el, mint elődje, Mádl Ferenc. Nem is képviseli egyetlen politikai erő programját sem, hanem saját programja van. Hivatali ideje első felében olyan értékekért lépett fel, amelyeket elsősorban a baloldalhoz kötnek, mint például a környezetvédelem és az adatvédelem. Határozottan és hajthatatlanul nyilatkozott az államfő a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében is, néha mintha túl is dimenzionálta volna, például amikor kijelentette: addig nem lép Amerika földjére, amíg az ottani terrorizmus-ellenes intézkedések sértik az adatvédelmet.
Ha az egész nemzet ügyeiről van szó, különös tekintettel az ország határain kívül élő magyarok jogaira, valamint a magyarországi nemzeti kisebbségek védelmére, Sólyom ezek legfőbb szószólója, és ezáltal úgy tűnik, mintha a középtől jobbra álló erőkhöz állna közelebb.
A sokat szidott Gyurcsány miniszterelnök "hazugságbeszéde" nyomán kirobbant politikai válságot követően általános politikai ügyekben is többször megszólalt, és félreérthetetlenül világossá tette, hogy jobb lenne, ha a baloldali tábor kormányfőt cserélne. Sólyom ugyancsak keményen bírálta a korábbi miniszterelnököt, Orbán Viktort, a legerősebb ellenzéki párt vezetőjét, figyelmeztetve őt arra, hogy az utcán nem lehet elérni kormányváltást, és megfeddte a Fideszt a parlamenti ülések elhagyása miatt. Az államfő nem az a "nagyapa-figura", mint amilyen Göncz volt, és időnként Mádl is. Sólyom Lászlót "az érinthetetlenség aurája" lengi körül.
Reinhard Olt szerint a Szili Katalint jelölő szocialisták Sólyom államfői megválasztását mind a mai napig nem tudták kiheverni. Az államfő és a szocialista miniszterelnök közötti viszony kezdettől fogva feszült volt. Kettejük együttműködése a szükséges protokolláris ügyekre korlátozódik. A cikkíró emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Gyurcsány kezdeményezésére került sor ritka találkozóik egyikére, amelyen tájékoztatni kívánta az elnököt arról, hogy milyen teendőkre gondol a Magyarországot minden más reformországnál jobban sújtó gazdasági és pénzügyi válság leküzdése érdekében. A miniszterelnök meg akarta ismerni az államfő nézeteit a tervezett törvények alkotmányosságáról.
***
Az erdélyi szász gyökerű (kicsit oltyeános beütésű névvel) szerzőnek jobb, objektívabb rálátása van a magyar köztársasági elnök tevékenységére, mint az itt tomboló, tobzódó kúrcsányista kisebbségnek.
A Retek-Klub gecisége az egeket veri. Híradójuk végén!! egymás után mutatták be Sólyom László köztársasági elnök romániai beutazásának megtagadását és egy mérgezett sas hazai gyógyítgatását. Mit lehet erre mondani? Ragadozó madarak a híradó végére kívánkoznak?
Hol a picsában van a kócosfejű külügyminiszter banya??? Tiltakozott már Romániánál és a köcsög TV-csatornánál?
Alighanem a Cozma-ügy kapcsán a román politika ráérzett, nem elég mély a szakadék a két nép között. Az meg ugye örök igazság, hogy a zavarosban könnyebb halászni. Hát most megkeverték újra a szart. Úgyhogy határozottan, de ugyanakkor ésszel kéne reagálni.
Te hány éves vagy? Sok hülyeség elhangzik itt, de ez kezdőre utal. Köztudott, hogy Magyarország jelentős területeket csatolt el Kubától, és kubaiak alkotják az ország legjelentősebb kisebbségét, akik 40 év ridegtartás után örömmel veszik, ha az anyaország jeles személyiségei látogatásukkal megtiszteli őket. Igen, az analógiád tökéletes.
Nekem is kezd az az érzésem lenni, hogy egyeseknek teljesen mindegy, hogy milyen áron csak legyen nyugta, még akkor ha a kormányt egy idióta vezeti, a szemünket is kilopják, Hiller Pifti-nél csak a dakotákra szánt hatvan -hetven milliárdot keres egy nem kevésbé kétes hírű műpolitikuska (Mohácsi Viktórika), de mi ne szóljunk semmit és még egy kurva tojást se vágjunk a demszkihez. Hát perszehogyisne kamanisták, inkább énekeljük el az ilyenkor szokásos ez a harc lesz a végsőt, kokárda helyett ki a veres csillagot. Legyen Vajnai a miniszterelnök és az államfő. Megbuggyant ez az ország!
Román nemzeti "ünnepet" ült a román miniszterelnök a Kempinsky-ben Budapesten:
Gál J. Zoltán nyilatkozatában úgy fogalmazott: Medgyessy Péter részvételével azt kívánta jelezni: a magyar kormány politikáját nem a múlt sérelmeire, hanem a jövő lehetőségeire építi. A kormányszóvivő szerint nagy jelentőségű ez a szomszédságpolitikában, mert ezzel hozzájárulhat a határon túli magyarok érdekeinek képviseletéhez. Gál J. Zoltán különösen fontosnak találja, hogy "ezt egy olyan magyar miniszterelnök teszi meg, akit családi gyökerei is Erdélyhez kötnek".
"Mindenesetre, ha a románok átjönnének Magyarországra ünnepelni mondjuk a trianoni döntést (ami nekik tök jól jött), nem hiszem, hoyg boldog lennék tőle." Kossuthék nem foglalták el Romániát. Ha elfoglalták volna, és ezt ünnepelnénk március 15-én, akkor stimmelne az analógiád, így nem.
"Főleg úgy, hogyha mondjuk előtte diplomáciai tárgyalásokon felvetnék, hogy az ország egy darabkájának adjunk területi autonómiát." Engem abszolút nem zavarna, ha azon a bizonyos tárgyaláson Magyarország egy darabkájának ők követelnének autonómiát, feltéve, hogy nem a románok kapták volna meg Erdélyt, hanem pont ellenkezőleg, a magyarok kapták volna meg pl. Moldvát, és az lenne az a bizonyos darabka, amelyiknek a románok autonómiát követelnek. Szóval megint csak rossz az analógiád (pontosabban nem létezik).
"Tök érthető a Románok érzékenysége most." A fentiek alapján tök nem érthető.
