Feleségem ultimátumot adott nekem, hogyha most már nem építek azonnal-de-rögtön egy terepasztalt mert nagyon óhajtana villanyvasutazni (amiért mellesleg egy jó ideje nyúz már) akkor rettenetes dolgok fognak történni, amiket én nem óhajtottam megtudni, hogy micsodák, inkább építettem egyet.:-) Szeretném ha ez egy olyan topik lenne, ahol képes beszámolókkal, építési leírásokkal, ötletekkel, trükkökkel ismertetnénk meg egymást és jómagam szívesen olvasnék, néznék meg hasonló építési leírásokat mint amibe én fogtam.
A kép amit felraktál pont azt mutatja (tisztán látható!), hogy a váltó mozgó része nem törik meg az íven, az emelkedő kezdete után van, tehát persze, hogy működik.
ha az asztalod szélessége kb. 1400 mm lesz, át kell gondolnod, hogy az építés és üzemeltetés során hogyan férsz hozzá, főleg ha fal mellett vagy netán sarokban lesz. Erre próbáltam célozni itt:
Az a "baj" a Te munkáddal, hogy ez jó munka. Itt van a bökkenő. A legtöbb esetben nem a sín alatt a pálya kezd emelkedni, hanem a síntől várják ezt el, hogy oldja meg valahogy.
Amennyiben az Általad is kivitelezett emelkedő indulás van, és az nem annyira meredek, akkor a sínnek - jelen esetben a váltónak - a passzív hajlása elvisel ekkora tűrést.
De ez az építési tudás nem jön magától, ehhez kell egy kis gyakorlat.
Fenntartom továbbra is: a terepasztalon a két legbonyolultabb dolog a váltó/kereszteződés, valamint az emelkedő kezdete/vége. Ezekre kell a legjobban odafigyelni építés során.
Igen, jobb oldalon egy kicsit kevesebb. 35mm az alsó sín magassága, a felső 120mm a találkozási pontnál. Legalábbis a wintrack így mutatja. Valószíneg az emelkedőnél lesznek változások, a valóság gondolom másabb, mint ahogy a program mutatja...
Ránézésre nem jön ki a 100mm különbség 3%-kel a jobb felső sarokban lévő alagútkapu és a bal oldali iparvágány alá fordulás között. Szerintem közvetlenül a váltó után ne tervezz 3%-os lejtést, a vízszintesből kezdd el 1%-kal, a következő síndarab legyen 2 %-os és utána mehet a 3%, így lesz egy jól használható lekerekítő íved.
Az általad leírtak alapján a lenti képen látható konfiguráció nem működik. Még jó, hogy ezt a gigant meg a többi jármű nem tudja, mert lassan több, mint két éve vígan eljárkálnak a képen látható Peco R2/R3-as ívsen, siklás nélkül. Pedig törésponton van a váltó, emelkedőben, sőt a másik végén is van egy ugyanilyen, ott meg két íves van rádásul a belső íven egymás után. Egyik síkban, a másik meg törésponton emelkedőben.
Van kettő ki nem használt felesleges angolváltóm, azokkal meg lehetne oldani a két hurkot is szerintem. Ha alul látható lesz a másik vágány is, akkor a hurok az alapon fut, a mellette lévő vágány viszont már bőven emelkedik. Ha jól emlékszem, kb 90mm ig. Nem nézne ki bután úgy? Nekem is jobban tetszene, ha látszana még valami, csak ez tartott vissza eddig.
ha a váltó feszül, akkor nem vált, ahogy Csíkos írta, tehát kerülendő. Ha már túl van a törésponton (sík és emelkedő találkozása), akkor szerintem lehet.
H0-ban a 420-as és nagyobb kör megfelelő emelkedést biztosít a sín felső élétől számított legalább 80 mm-hez, ami kb kell a részben nyitott pantográfhoz.
Szia! Nálam az emelkedés mértéke 2,96% a teljes hosszra nézve. Hogy az cm-ben mennyi, azt nem tudom, de a rejtett állomás szélső váltójától az állomás szélső váltójáig tart.A felső szint magassága 120mm. Ahol keresztezik egymást a szintek, úgy próbáltam kialakítani, hogy mindenhol min 100mm legyen közöttük. Ezt a magasságot mindenhol tartani lehet ennél a tervnél.
1. Ez változhat nagy mértékben attól függően, hogy dízel vagy villanyüzemet szeretnél. Dízelnél 7-7,5 centi kell minimum, villanynál meg inkább 8,5 (kifuttatott szedővel meg 10-11).
2. Jó kérdés ennek az oka, valószínűleg valami a programozás oldalán lehet
3. Jelen, nálam két váltó is van enyhe emelkedőben (ráadásul íves váltók). Vigyázni kell a sík/emelkedő átmenetre, hogy szép fokozatos legyen, és jól le kell próbálni mindenféle járművel (gigant, és brawa halbi volt nálam a tesztjármű), de ha jól csinálja az ember, akkor gond nélkül el fog menni rajta minden.
Hasonló 2 szintes pálya rajzolásával én is próbálkoztam H0-ban, kb. ekkora alapterületen, de az emelkedők nagyon meredekeknek jöttek ki. Emiatt és nézegetve ezt a pályatervet merült fel bennem pár kérdés: 1. Mekkora távolság kell a 2 szint között H0-ban? (én minimum 100mm-re gondoltam, mert ugye kell hely az alaplapnak, a parafa alátétnek, plusz talpfa, sín, és nem árt ha a mozdony is elfér ?áramszedővel?) 2. Én SCARM-mal rajzolok, az a váltókat, kereszteződéseket csak vízszintesen engedi, így még egy viszonylag egyszerű váltókörzet is sokat elvesz a lejtő hosszából, ezáltal nő a meredekség. Vajon mi ennek az oka? A SCARM programozója lusta, nem tudja, nem akarja megoldani, hogy a váltók tudjanak lejteni? (Jól láttam, hogy a wintrack tud ilyet?) 3. Csináltatok már a valóságban is lejtős váltót? Van valami hátulütője, dolog, amire figyelni kell a megvalósításkor?
Két hurokmodulra lesz szükséged (a plusz 4 váltó többe kerül a mint a kettő hurokmodul...).
Utólagos engedelmeddel belerajzoltam a tervedbe - valami ilyesmit gondolnék gyors áttekintés után.
Így mindkét irányból fordítható lenne a forgalom.
Annyit még jó lenne vele gondolkodni, hogy picit több nyílt szakasz is látható legyen - akár lenn a bordóval jelölt visszafordító részt láthatóvá tenni.
Úgy tervezem, a kiterők, jelzők analóg, a gördülő állomány digitális vezérléssel menne. A hurok nekem is eszembe jutott korábban, de valamiért elvetettem. De jó ötlet lenne egyébként. Egy-egy hurokmodulra lenne csak szükség hozzá?
Nagyon sok minden nem látszik, akkor legalább jöjjenek változatosan a mozdonyok: az alsó rejtett részbe mindkét irányból tennék hurkot. Ha digi lesz a vezérlés, nem bonyolult. Így innen és onnan is előjöhet a kihaladó, eltűnő mozdony.
Szívemből szóltál. Az eredeti elképzelésem nekem is hasonló lett volna. Jobban preferálnám a terepet, mint a városi környezetet. Negyedik korszakos járműveket szeretnék járatni legfőképpen, elsősorban DB.
Nem feltétlen kell, sőt. Ugye hazánkban léteznek nem törzshálózati fővonalak, amik megjelenítésére tökéletes egy ilyen terv, mint amit te is csináltál. Nem tudom milyen járműveket gondolsz majd járatni de tipikusan az M41, M62, M61, illetve a Bz-k, és Desiro-k terepe az ilyen, rövid 2-3 kocsis személy, és rövidebb vegyes tehervonatokkal, tolatósokkal.
Őszintén megmondva, én nem nagyon raknék rá települést, maximum a fenti csonkákhoz valami rakodót, egy-két házat ami a település szélét jelképezi (ugye itthon sok állomás van távol a település központtól) egy állomásépületet, meg szépen kidolgozott terepet.
Esetleg egy vagy két vágány valóban elférne még alul... fővonali szemszögből még nem gondolkodtam a dolgon, de igazad lehet... akkor viszont kisvárosi környezetet lenne célszerű hozzá kialakítani gondolom...
Régi álmom válik lassan valóra egy terepasztal építésével. Készítettem egy pályatervet, amit szívesen megvalósítanék, de mielőtt így tennék, szeretnélek megkérdezni titeket , mi a véleményetek a pályatervről, építő jellegű kritikát szívesen vennék.
A tervről elöljáróban: 300x140cm lenne az asztal mérete. A témája egy egyvágányos mellékvonal állomása és az állomás közvetlen környezete lenne, alul egy rövid nyílt pályával. Az állomás épülete és némi városi környezet bal oldalon alul helyezkednek el. Jobbra fent egy kis ipartelepet képzeltem el rakodóvágányokkal, esetleg mozdonyszínnel.
Ez a nap is elérkezett, a lenti videón látható a 333-as GySEV Szili, őt érte a megtiszteltetés, hogy konténervonatával elsőnek végigmenjen felengedett áramszedővel a frissen elkészült felsővezeték alatt.
Annyit csaltam, hogy az alagút előtt kézzel lenyomtam a szedőt, és amikor a mások oldalon kijött, akkor meg felengedtem, ugyanis az alagútban fizikai akadálya van a felsővezeték kiépítésének, ezért ott nem lehet felengedve az áramszedő.
