"Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Nem értem miről beszélsz, bocsi. Itt a kengyelről és a hunokról volt szó. Ismerték és használták a kengyelt vagy sem. Ha nem használták mert nem ismerték mert nem találtak a temetkezési feltárásokon akkor a hátra lövés hatásfoka nem a megfelelő. Kivitelezhető, de nem hatásos, és nehéz, félő hogy kifut alólla a vágtató ló. A hátrafordulva lövés a következőképp történik. A pártus lövés is. Lábtámaszték nélkül a lovas mélyen beleül a nyeregbe vagy párnázott szkita nyeregtakaróba. Mély beleülésnél nem tud derékból kifordulni. Ezt csak akkor tudja biztonsággal nagy hatásfokkal megtenni, ha a lábtámasztékban kissé felemelkedik, combjain rugózik ezáltal tehermentesiti a csipőjét s ekkor fordul meg derékból. Figyelem ... nem feláll, csupán leheletnyit megemelkedik..... Ezt valami lábtámasz "kengyel" nélkül nehéz kivitelezni.
Itt nem arról van a vita hogy ezt a fajta lövést ki találta ki. A téma a kengyelen van.
Az a probléma hogy ezt nem a hunok találták ki. Ugyanezt megtették a parthus könnyűlovasok is, (szkíta törzsek???) 500 évvel korábban. Ezért nevezték el ezt a fajta lövést párthus lövésnek.
Elöttem is ismert a tény hogy nem találtak "vaskengyelt" a hun sírokban. Ezzel csak azt tudom szembeállítani, hogy kengyel nélkül azt a teljesítményt a lovasíjászat terén nyújtani amit a hunok nyújtottak ( és ezt az ellenségeik írták ) szinte lehetetlen. Biztos lábtámaszték(kengyel) nélkül, a vágtató lovon hátrafelé lőni, a hunokról irt hatásfokkal lehetetlen. Lehet de nem olyan hatásfokkal. Ugy tudom a szkiták nem mentek teljes jobb fordulóba, tehát a hátrafelé lövést nem csinálták.
A gond az, hogy se kelet-Európában, se a Kárpát-medencében nem találtak a hun sírokban vaskengyelt. Éppen ezért gondolja a kutatók többsége, hogy mivel a kínai területeken ismerték a kengyelt, ezért azt valamilyen nem tartós anyagból készítették a hunok, de erre bizonyítékunk egyelőre nincs, marad az a stabil, régészetileg alátámasztható verzió, hogy az Uráltól nyugatra a kengyelt először az avarok terjesztették el.
Hsziung-nu vaskengyel a Nojon-Ulnál talált leletből, a 2.sz-ból,
Kutatók azt mondják hogy a hunok a hsziung-nuktól származ- nak ( mongolul hunnu ) de viszont a leletek azt bizonyítják hogy a hsziung-nuk elég magas kulturával rendelkeztek, városokkal és kifinomult müvészetekkel...
ha a vaskengyelt ismerték akkor nem is olyan biztos hogy az avarokhoz kell kötni a kengyelt...
Egyelőre még csak igy van róla kép, a bünügyi laborokban használt technikával készült képet még nem találtam. Nagyon érdekes lehet, egy egész arc látványa. Kiderülhetne pár dolog a hunok arcvonásairól.
Ha jól emlékszem Stein Aurél a Tarim medencében találta a tokár nyelv emlékeit is. A tokárok a jüecsi népet takarják akiket a hunok űztek nyugatra és ők alapítják a Kusán Birodalmat (Az ő emlékeiket (Budha domborművek a sziklafalakban) rombolták a tálibok Afganisztánban.
A hunok emlékének felidézése deutschéknál kb. a Nibelung-ének óta élő hagyomány; vagy húsz évvel ezelőtt az osztrákoknál kiadtak egy regényt 'König Attila' címen, egyesek szerint Gárdonyiéhoz képest ordítóan pocsék színvonalon..
Lehet, hogy a magyar tapasztalatokból indultam ki..) Puszta ésszel legalábbis azt gondolná az ember, hogy csak nagy vérveszteség esetén földelték el a halottakat a csatamezőn, egyébként meg vitték magukkal őket haza a családi kriptába..
Ezzel nem értek egyet. Ahol eddig kerestek ott találtak. Mohács is jó példa, volt egy emberke, aki az eke által kiszántott leletekből is szép gyűjteményt hozott össze. (mer az ásatás joga az államé, szerintem nagyon helyesen)
Ahhoz nem kell a tömegsírt megtalálni, hogy nagyjából be lehessen tájolni a csata helyszínét... Sőt, Mohács esetében láthatjuk, hogy egy tömegsír meg is tudja zavarni a helyszínt keresőket, nem is akárhogy.