Szeretném segítségeteket kérni egy projekt megvalósításában. Szeretnék elkészíteni egy infa érzékelős objektum számlálót. Az lenne a lényege, hogy ha az érzékelő előtt egy tárgy elhalad, akkor a OLED kijelzőn lévő szám 1-el nő.
Egy gomb megnyomására a számláló nullázható lenne. Sajnos valahol elakadtam. :( A kijelző vezérlése szépen működik, de a bemenet kiolvasásakor valami gond lehet. Hibába történik érzékelés, a számláló nem mozdul.
Ha a kínai gyártó nem bénázta el (el szokta, azért rohadt olcsó), akkor a táp és a föld közösítve van, ez a fekete. A sárga pedig az adat, és ebben az esetben a táp is. A bekötés:
Hát akkor én nagyon kifogtam! Még régebben rendeltem az Ali Expressről vagy 5 darabot. Nem tudnál küldeni egy példaprogramot , vagy linket mit hova kössek, sajnos én nem találok ilyent csak 3-kivezetésest?
ÜDV! Sajnos nem nagyon értem. Két fajta DS18B20-as hőmérséklet mérő szenzorom van illetve ugyan az csak az egyiknek kettő , a másiknak három kivezetése van. A két kivezetékesnek nem találok példaprogramot, ha valaki betudna linkelni egy két kivezetéses példaprogramot nagyon örülnénk.
Lehet gond az illesztő, illetve az is, hogy nem megfelelő a rádió IC a lapkán. A hibaelhárításnak három szinten kell mennie:
hardveresen: ehhez kell egy szkóp. Ha a vevő lapka passzív, tehát nem kell indító parancs ahhoz, hogy működjön, akkor sima 5V tápfesszel meghajtva egy szkóppal rá kell nézni, hogy értelmes (kb. a képen is látható) jeformát generál-e a kimenete. Ha nem, akkor bonyolultabb és kell hozzá legalább egy kapcsolási rajz és a lapkán lévő IC adatlapja. Szóval ez rázós.
szoftver: ellenőrizni kell a port-hozzárendeléseket (megfelelő lábat figyel-e a szoftver), jól van-e konfigurálva a könyvtár, illetve azt, hogy nem fagy-e valahol.
rendszer: meg kell nézni, hogy egyáltalán ad-e az adó, illetve azt, hogy kompatibilis-e a vevővel (vagyis a vevő és az adó frekvenciája azonos-e).
Link az oldalra:https://github.com/sui77/rc-switch Az examples között a ReceiveDemo_Simple, és ReceiveDemo_Advanced-et próbáltam. A kapcsolási rajz nagyon egyszerü: beillesztett képkép.
Viszont azóta kiderült, hogy maga a kapcsolás működik, de az én távirányítóm 433,92 MHz-es, valamint a jelalak sokkal hosszabb, mint ami működik rajta.
Azt is mellékelem, hátha van valakinek ötlete, hogy hogyan lehetne rávanni ezzel a kóddal a működésre.
Új vagyok az arduino világában, és hát láss csodát nem is akar működni a kis projectem. Ez egy régebben vásárolt (kínai) arduino nano ch340-es (feltehetőleg) illesztővel. Ha hülyeséget írnák, kérlek bocsássatok meg. Szóval szerettem volna 433MHz-es jelet venni egy kis vevővel, de nem veszi. A program már felmegy rá, de onnantól semmi. Innen vettem a mintát: https://www.youtube.com/watch?v=aP2UtQmsZUA MIntha a program egyik részében ez lenne írva:
"All you need is a Arduino or Raspberry Pi, a 315/433MHz AM transmitter and one or more devices with one of the supported chipsets:
Hiába adom meg a preferenciák között a "http://arduino.esp8266.com/stable/package_esp8266com_index.json" címet, a ...userAppDataLocal alatt megjelenik a "Aurdino15" mappa, de Eszközök/Alaplapok között nem látszanak az ESP-s eszközök. (WIN7, Arduino 1.8.19)
A próbanyáknak is megvan a helye a prototipizálási sorban, azzal együtt, hogy rengeteg hátránya van. Az mondjuk elég valószínű, hogy én próbanyákos megoldással (még a jobb, furatgalvános, két oldalúval) nem csinálnék "kész" eszközt.
A dolog hátterében egyébként az van, hogy egyrészt műszakilag fingjuk sincs arról, hogy milyen a "jó" megoldás, másrészt pedig, még ha valahonnan kapnak is megalapozott tanácsot... Nézzük egy példán (teoretikuson, természetesen). PID szabályozás, két relés bináris kimenet a beavatkozó egység, arduino UNO a szabályozás. Az alapot nem is mondom, annyira szar. A következő lépcső, amikor az emberünk tudja, hogy nem az USB-s dugasztáppal kell meghajtani (hiába csak kb. 75 mA a relék fogyasztása), hanem direktben tápol valami értelmes dologgal. És itt jön az, hogy ha tényleg stabil, megbízható elemet akar, akkor a szabályozó részt galvanikusan teljesen le kell választani a beavatkozó részről, aminek az egyik (nem egyetlen) eszköze a több csatornás tápkocka (vagy valamilyen hasonló megoldás). Vagy két táp. És ott van, hogy ha stabil rendszert akar, akkor csak a tápra eldörrentett 5-8 ezer forintot úgy, hogy az idejét és az egyéb eszközöket nem is számoltuk. Az az egyik leglényegesebb oka, hogy alapvetően kotvány megoldások születnek. Mert így "olcsóbb", mert ugye működik (hát, ideig-óráig), aztán vagy arra ér haza, hogy durva hideg van a lakásban, mert túlcsordult a delay() a kódjában, vagy arra, hogy a tűzvizsgálók épp levonulnak. Nyilván a két szélsőérték között van átmenet. Az egész mozgatórugója az, hogy "én tudok a gyárinál jobbat, olcsóbban". Azzal nem számol, hogy a jobb az nem csak abban áll, hogy azt csinálja, amit ő pont szeretne, hanem abban is, hogy mondjuk nem ég le tőle a háza, megfelel a jogszabályi és technológiai előírásoknak, stb. Az olcsó meg relatív, mert azért jellemzően egy fűtésszabályozó nem éppen ultra drága, de azért ő tud olcsóbbat is az alig árúnál. Mert mondjuk tud wifi-t...
A sikerre/sikertelenségre vonatkozó visszajelzést kb. 5 éve már nem várom. Az utolsó csepp az volt, amikor szűk egy órán át írtam egy tételes megoldási javaslatot lépésről-lépésre egy felmerült problémára (Arduino csoport, face), amire időközben jött egy másik válasz is. Mire a másik választ a hozzászólásom elküldése után elolvastam, már nem volt élő a poszt, vagyis emberük se szó, se beszéd, törölte (nem admin volt, rákérdeztem).
Igazából ott tartok (az 5 perc Elektronikával is), hogy oké, oké, hogy tök jó segíteni, de ezért...?!
Amúgy meg a panelekkel persze igazad van, na de egy fet-es kapcsolót összedobni nem egy mutatvány, bármelyik (még működő) alkatrészboltban azonnal kapható hozzá minden.
De a legjobban az fáj, ahogy emberek a próbanyákkal művészkednek.
Nem breadboarddal, hanem a lyukacsos istenverésével.
És ezek nem prototipusok, megjegyzem, egy normális panelt megcsinálni semmivel sem tart tovább, mint ezeket, aztán beleszúrnak egy nanot, vagy unot és boldogan rakják be a kapcsolószekrénytől a vízóra aknába, meg bárhova.
És minél szebb a próbanyákjuk, annál jobban bosszant:)
Jellemzően dugasztáppal, reléket ugyanonnan megtápolva, ahogy azt kell...
Az előzőhöz hasonló kérdések esetében pedig azért érdekelne a végeredmény, hogy vajon jól találtuk-e ki a hibát?
Mert persze előszedhetnék egy optot, és tehetnék elé ilyen ellenállást, aztán kiderülne hamar, de ha valaki ezzel küzd, igazán elárulhatná, hogy valóban az volt-e a baj.
Múltkorában, már nem is tudom, hol egy 230-as triakos dimmerrel volt valakinek problémája, mert valami amerikai, 60Hz-es programot talált hozzá, rosszak voltak az idők, aztán össze-vissza világított. Nem is biztos, hogy jól emlékszem, de valami ilyesmi volt a baj.
Nekem pont van ilyen dimmerem, ami jól működik, összeraktam, oszcilloszkóp ábrákat küldtem, váltottunk pár levelet, aztán többé semmi.
Talán ráunt és vett egyet boltba...:)
De mindegy is, nem panaszkodni akartam, meg persze messze nem vagyok olyan profi, mint ti, de azért eddig még mindent működésre tudtam bírni, amit akartam.
Csak mint jelenséget említettem meg.
Persze yt-n vicces dolgok vannak, a kedvencem, amikor Dávid Gyulát oktatják önjelölt fizikusok, hogy inkább merrefelé kellene gondolkodnia, az aztán az igazán szórakoztató...:)
Hm... Kicsit akkor így a vészterhes időkben nosztalgiázom, úgyis mint egy marginális, néhol véleményes YT csatorna tartalomszolgáltatója. Az elmúlt most már 9 évben megjártam elég sok fórumot, ezt az ittenit is beleértve. Pár helyen egészen megdöbbentő erősségű szakmai szürkeállomány jött össze (angol nyelvű csoportokban pláne), szóval nem csak az van, hogy hobbisták, amatőrök, sima technikusok írogatnak egymásnak vagy a kérdezőknek, hanem tényleg mérnökök tesznek hozzá sokat. A face-s arduinos csoportba (by Soma) írtam egy "hogyan kérdezz" szakaszt, mert 10 feltett kérdésből 9 feltett kérdés olyan volt, hogy annyi többlet információ kellett már a megválaszolásához is, hogy ezek összeszedése önmagában komoly kihívás volt, a válasz rájuk meg... Inkább a "hagyjuk" kategória. Ebben a 9 évben úgy uszkve 150 specifikus esetbe tettem bele 10-től 60 percig valamennyi időt. A 10 perc nem fájt, néha a 60 sem, mert sok hasznos információt sikerült összegyűjtenem általa. Az viszont, amit te is írsz, tök általános. Ha egyszerűsítve akarnám összefoglalni, akkor a helyzet az, hogy az átlagos kérdező:
igazából csak sejtés szintjén tudja, hogy mit akar,
amit akar, azt azonnal, de legalábbis nagyon gyorsan [ugye a tipikus a nincs időm 4-6 hetet várni, míg kínából ideér],
mindent jobban tud, még azt is, amről gőze sincs,
jellemzően csak azokat a válaszokat fontolja meg, amelyek beférnek a realitásába, függetlenül attól, hogy esetleg szakmailag megalapozatlanok, ad abszurdum, kifejezetten életveszélyesek,
ritkán nagyon szívesen fizetne is érte, de csak épp annyit, amennyit ő gondol (persze nem akar fizetni, csak úgy mondja),
a körülbelül 150-ből talán összesen 10 volt, aki megköszönte szépen.
Nagyon nem jó, hogy ez így van, de nem tudom, hogy mit lehetne ellene tenni.
Ami meg a boardokat illeti. Alapvetően nem rossz, hogy vannak, mert sok helyetben lenyűgözően gyorssá tudják tenni egy PoC fázis lefutását. Vagyis ha van egy ötleted hétfő reggel, akkor péntek délutánra már tudod, hogy működik-e vagy sem. Ez 20 évvel ezelőtt 1-2 hónap is lehetett. Nyilván a második hullám az, hogy éles rendszerben nem prototípus eszközöket használunk. A saját panel meg nem hobbista feladat igazából. Illetve az is lehet akár, de kell hozzá jelentős tapasztalat, ami idő és pénz elég fájó szorzata tud lenni....
Hát akkor én nagyon kifogtam! Még régebben rendeltem az Ali Expressről vagy 5 darabot. Nem tudnál küldeni egy példaprogramot , vagy linket mit hova kössek, sajnos én nem találok ilyent csak 3-kivezetésest?
