Ezt a topicot azért hozom létre, hogy itt megbeszélhessük az egyes Állati! topicokban felmerülő vitákat, veszekedéseket. Itt szabad vitatkozni, érvelni, támadni, védekezni, DE káromkodás, személyeskedés, és IRL adatok kiadása nélkül!
Remélem, ezt a topicot kitüntetett figyelemmel kísérik majd a tisztelt moderátorok, és megakadályozzák a viták törvénytelen elfajulását.
Valamint nagyon remélem, hogy itt nem ellenségek születnek majd...
Mint már sokszor írtam, a vadgazdálkodónak az az érdeke, hogy az ilyen kutyák garázdálkodási esélyeit a minimálisra csökkentse. Ezért aztán nem válogat, hanem minden kóbor kutyát kilő, mert az a biztos, és ezek az állatok nem érnek annyit, hogy az ember miattuk kockáztasson. Ha a vadőr csak vadűzés közben lőne kutyát, akkor kb. harmadannyit lőne, mint addig, tehát a területén kétharmaddal több kutya maradna.
Ide is bemásolok egy részletet Fekete István egyik idevágó novellájából (bár már sok helyre betettem, és reakció sehol nem volt).
" (...) Egy vadrózsabokor mellett húzódom le, és kinyitom a zárócsapot. De csak nem jön. Már fel akarok állni, amikor balról éktelen kutyaugatást hallok. Felugorva látom, hogy rókám rohan nyugat felé, és utána két kuvasz. Egy nagy fehér-tarka és egy kisebb feketés. A méregtől toporzékolni tudnék. Ez az a két dög, melyeket már fél éve jelentenek, hogy nem lehet elpusztítani. Csak a mezőkön vadásznak, hol elbújni nem lehet, és az embert kilométerre elkerülik. A róka már nagy előnyt szerzett, és kutyáim csökkentik az iramot. Az egyik szaglászva félkört fut. Úgy látszik, visszatérnek az eredeti célhoz - kisnyulat keresni. Nem törődöm most már a bakkal, hanem hirtelen előveszem tarisznyámból a rókacsalogató pipámat, és sírok vele, mint a nyúl. A nagyobbik kutyát mintha megvillanyozták volna. Megfordul és rohan felém. A kisebbik lassan utána. Elég messze vannak, nyugodtan készülök a fogadtatásra. Átmegyek a bokor másik oldalára, és várom a nagyobbik kuvaszt, mely már nyolcvan lépésre van, és lohol felém, mintha zsinóron húznák. "Ráültetem" a légyre, és amikor már nincs húsz lépésre sem, elhúzom a ravaszt. A kutyába mintha gránát vágott volna. Nehéz 9,5-es Schönauerom kicsit oldalt fogta, és az expanzív golyó valósággal kizsigerelte. Jobbra fekszik a kutya, balra a belső része. Kollégája még csak most ért fel a domb hajlására, és a lövésre olyan üvöltésbe csap, mintha nyúznák. Elkapkodott lövésem lemarad, a másodikkal meg elibe lövök. Kutyám üvöltve rohan, és azt hiszem, a mai emlékek hatása alatt más területre vált vadászjegyet. (...) Eszembe jut, hogy aggódó nyúlanyók mától kezdve nyugodtan kuporoghatnak vackaikon, és az öklömnyi kis nyúlfiak békén lapulhatnak a répalevél alatt. A gidák is kijárhatnak legelni alkonyattájt friss lucernákra. Mert ki tudja, hátha valamikor belőlük is elérhetetlen öreg bakok válnak, akik a maguk titkos utait mindig láthatatlanul járják. "
Én pl. sokadszorra hangsúlyozom,hogy falun,erdőtől 10 percre élek.Ismerem az itteni viszonyokat,ismerem a kutyákat,ismerem a vadászatot,és nem kistestű "ölebeim" vannak.És főleg,nem most kezdtem kutyákat nevelni,igencsak régen. Ennek ellenére "kinyalom a feneküket",mert nagyon szeretem őket,és főleg megérdemlik.Ismerem a falun félvadon tartott kutyákat is jól,mivel itt élnek a környezetemben. És mégis....mint alább is írtam,soha nem hallottam egy estről sem,hogy az erdőben a "félvad" kutyák garázdálkodtak volna.Pedig nagyol jól ismerem az itteni vadőrőket,és vadászokat is. Te honnan ismered a parastembereket,akik félvad kutyákat tartanak a kertjükben??? Személyes tapasztalat,vagy mondták a mondtákék???
Én meg nem tudom,hogy nagy természetbarát létedre hogyhogy nem tudod,hogy bizony egy nehezebb testű kutya alatt "dübörög" a föld.Nemhogy láttam németjuhász talpát,de mostam is le már,mert ugyanis volt németjuhászom is.És ha néha elővennéd a szemüveged,és olvasnál is,nem csak háborognál,akkor már tudhatnád,hogy anno,vadászni is jártam. /nem lőttem soha vadra,ezt is írtam/ Ha egy kutya belendül,és elkezd futni,teljes erőbedobással,az alatt bizony dübörög a föld...rendesen... Nálam a kutyák,ha csak a kertben elindulnak,a házban hallom a dübörgést. Legyen az vizsla,vagy labrador,vagy bármi. Ebből látszik,hogy közelében sem voltál kutyának,erdőnek,teljesen tapasztalatlan vagy ilyen téren.
Én itt nem észt osztok, hanem véleményt nyilvánítok. Az is világos, hogy az ide írogatók nagy többségénél jártasabb vagyok a témában. Neked szerteágazó ismereteid vannak a kutyákról általában, de a kóbor kutyák problémáját nem látod helyesen, hajlamos vagy elnézőbbnek lenni velük, mint azt a reális értékük megkívánná.
Itt egy, a témában kutatásokra alapozott cikk. Érdemes elolvasni: http://www.kutya.hu/read.php?u=0511/kobor_ebek_vadaszszemmel.htm
Egy fejezetet idézek:
"Ezek után térjünk vissza a kóborlók utolsóként említett csoportjához, a „profikhoz”! A gyomortartalom vizsgálata alapján is megállja a helyét az a kijelentés, hogy ez a csoport jelenti a vadállomány számára a legerősebb fenyegetést. Testnagyság, ügyesség és tapasztalat tekintetében egyaránt ők a legjobbak. Külsejük, viselkedésük híven tükrözi életmódjukat: szőrzetük loboncos, bogáncsos, a rövid szőrűeken könnyen észrevehetőek a hegesedett, félig gyógyult vagy friss sérülések. Kerülik a nyílt terepen való áthaladást, az embert észlelve azonnal irányt váltanak, fedett terepre húzódnak. Megközelítésük, elejtésük nehéz feladat: néha dögre jönnek, máskor nyúlsírást vagy őzgida hangját utánzó sípra.
Ha valaki azt kérdezi, miért kell mindenáron elejteni őket (biztosan lesz ilyen), annak az első válaszom talán úgy hangzik, hogy próbáljon meg befogni egy farkast vagy rókát, vigye haza, és szelídítse meg. Tudván, hogy mint minden példa, ez is sántít, kiegészíteném azzal, hogy azok az elvadult kutyák már éltek egyszer emberi környezetben, amely így vagy úgy, de mostohán bánt velük. Aki tudja, hogy milyen körülmények között tartanak ma kutyákat némelyik helyen, nem fog velem vitatkozni. A verést, az örökös láncravertséget, az éhezést nem lehet elfelejteni. Tehát a „visszaháziasításra” nem látok esélyt. Egy-két esetről hallok néha, de az elvadult kóborlók számát tekintve ez csak csepp a tengerben. Így hát marad a lelövés. Akadnak természetesen, akik ezzel a gondolattal is vitába szállnak. Ők általában a vadászt is azzal kritizálják, hogy „miért kell megölni azt az aranyos kis őzikét”. Talán nem gondolnak rá, de az őzikének nagyon fáj, amikor három-négy kóbor kutya halálra űzi és széttépi. Az őzikének helye van a vadászterületen, ő ott a vadon élő állatvilág egy tagja, míg a kutya domesztikált állat, amelynek máshol lenne a helye."
"azért mert te úgy gondolod hogy ez megcáfolhatatlan, még nem az."
Előtted is nyitva áll a lehetőség, hogy megcáfold.
Találkoztál már városi öleben kívül egyéb kutyával? Mondjuk amit egy vidéki parasztember félvadan tart a kertjében? Ha egy ilyen kiszökik, egy percig sem lesz szemérmes az erdőben. Az a baj, hogy te, Spillo és még egy páran kizárólag azokról a kutyákról beszéltek, melyeknek otthon kinyalják a fenekét.
Hát igen,így persze más,a kutyákat itt is elég sokan kiengedik éjszakára,vagy kiszökik, pár falkataggal.De őszintén bevallom,itt élek 10 percre az erdőtől,és még soha nem hallottam,hogy kutyák kárt tettek volna vadakban.Ezek nem élelemszerzés miatt mennek csavarogni éjjel,csak hajtja őket a szabadság érzése.Jó buli egy éjjeli kiruccanás nekik:)))Tán be sem mennek az erdőbe,minek is,jobban érdekli őket,hogy végiglátogassák a szomszédos házak kerítésén belül élő kutyákat.
Egy szóval sem mondtam, hogy a kutya azonnal eredményes az első percben. De a hajlandóság megvan benne, mert az ösztönei élnek. Egy kóbor kutyával találkozva pedig a vadőr nem mérlegelhet, hogy ez a példány vajon gyakorlott vadász-e, mert esetleg csak tíz-húsz másodpercig látja, ezalatt pedig le kell lőnie, különben elszalasztja.
"A németjuhász ugyan némán üldöz,ha üldöz,de ha végigcsörtet az erdőn,kevés az esélye,hogy sikerüljön elkapnia bármilyen vadat.Szerintem..de lehet nem jól gondolom.Túl nagytestű kutya ahhoz,hogy ne dübörögjön alatta a föld."
Nem tudom, hogy nagy kutyabarát létedre láttad-e már a németjuhász talpát. Puha. Valamint láttál-e már erdei, mezei talajt életedben. Az is puha. Nem flaszter. Hogyan tudna dübörögni egy kutya futásától?
Ne úgy képzeld, hogy hatalmas falkák ezek. 3-4 kutyából áll és nem az erdő a terepük, hanem a határ, a mezőgazdasági területek. Nem lesből vadásznak, hanem kifáradásig űzik. Faluhelyen, tanyavilágban éjszakára elengedik a kutyát, ezek is beszállnak, reggelre pedig hazamennek. Gazdájuk sokszor nem is tud róla, vagy tud, de nem izgatja. Volt régen egy természetfilm, a Gyöngyvirágtól lombhullásig. Abban voltak ilyen jelenetek.
És általában hol teszik ki a kutyákat?Persze hogy erdő közelében. Azért egy gyakorlott,nagyobb falka kóbor kutya azért nem általános jelenség, azokat szerintem mielőbb befogják,vagy esetleg kilövik a vadőrök.Én úgy gondolom, hogy ez elég ritka,hogy olyan sokáig hagynák garázdálkodni egy nagyobb falkát,hogy gyakorlottá váljanak a vadászatban. Egyedül nem is tud becserkészni egy vadat.A németjuhász ugyan némán üldöz,ha üldöz,de ha végigcsörtet az erdőn,kevés az esélye,hogy sikerüljön elkapnia bármilyen vadat.Szerintem..de lehet nem jól gondolom.Túl nagytestű kutya ahhoz,hogy ne dübörögjön alatta a föld.
Hát ezt írtam én is,jóval előbb,hogy még a ragadozókat is tanítja az anyjuk a vadszerzésre,erre írtam,hogy a kutyáknál mi vesszük át az "anya" szerepét,mivel mi tanítjuk meg mindenre ami kell neki.Általában nem tanítjuk vadak üldözésére,és elkapására.De nem érti meg,csökönyösen ragaszkodik ahhoz a pár mondathoz,amit már kb. 1 éve érvként emleget.
A gyakorlatban sajnos úgy működik, hogy elvetemült ember kiteszi a kutyát a kocsiból valahol. Természetes, hogy nem áll neki vadászni, először lakott területen kukázik, szeméttelepeken, dögkutak környékén keres, lesoványodik, van esélye, hogy befogják. A baj akkor kezdődik, ha olyan, már gyakorlott kóborkutya falkához csapódik, ahol eltanulja a módszert és ha ügyes és gyors, akkor eredményes lesz a vadászatban. Természetesen egy németjuhász fenotipusú kutya sikeresebb és mivel némán hajtja a vadat, tovább marad felfedezetlenül, mint kisebb, csaholva űző társai. A chippezést kellene kötelezővé tenni, szigorúan ellenőrizni a meglétét és keményen büntetni, aki nem teszi ! Szerintem.
Hogy mennyire ért a kutyákhoz,azt el lehet olvasni az Állatkínzás elleni harc topicban. Szorosan kapcsolódik ehhez a témához a mentalitás,amit hangoztat,csak azért jegyzem meg.
Ha csak EGY béna vadász lenne.És ha csak egy olyan lenne,aki ezzel a mentalitással azonosul,amit Te hangoztatsz.Reményeink szerint,azért most már változik az álláspontjuk.Legalábbis úgy tünik.
