27. § Ha egy repülőtér környezetében a zajgátló védőövezet megszűnt és ezt követően a repülőteret továbbra is, illetve ismét üzemeltetni kívánják, akkor a zajgátló védőövezetet csak újabb hatósági határozattal lehet kijelölni. Ennek során e rendeletnek az új repülőtér létesítésére vonatkozó előírásait kell alkalmazni.
Teljesen mindegy, ki mit írt. Egy repülőteret nem lehet bezárni. Mégha az engedélymegvonást egyszerűsítve így mondják azok, akik amúgy tudják, hogy miről van szó.
Mert repülőtér, mint olyan, nem egy abszolút kategória. Repülőtér az, aminek valamiféle repülőtéri működési engedélye van. Annak hiányában egy ingatlan, és újra repülőtér lesz, ha újra megkapja az engedélyt. Ha felszántották, akkor nem egy jogi aktustól nem lesz repülőtér, hanem mert nem engedélyképes. És főleg nem egy ingatlanspekuláns hazugságától.
Azaz ha ti nem ismételgetik állandóan azt, hogy a repülőteret bezárták, akkor nem kapnak újabb kioktatást.
az 1944-es térképen, ahol még az 1200m-es pálya szerepel meg lehet számolni hány utcája van Herminamajornak, hány ház van Érden, ami ugye Halásztelek elődje...
A mai pályahosszt 1948-ban építették ki, akkor vágták át az eredetileg egyenesen Tökölre átmenő utat. Azért felhívnám a figyelmet, hogy Szigethalom elődje Szilágyitelep néven már 1925-ben létezett (ez a rész van legközelebb a Szigethalmon a leszálópályához)
Érd óvárosa középkori település........
Halásztelek elődjének számító Herminatelep 1860 óta lakott. Igaz, hogy a környéken lakók száma megnőtt a reptér létesítésétől, de a reptér már eleve lakott területek közé ékelődött be. Az eredeti 1200m-es pálya hadi célokból létesült 1939-40-ben és 1948-ban ezt a pályát hosszabbították meg 2500 m hosszúságúra.
A tények közé tartozik az is, hogy már a 70-es évek végén a környező települések tanácselnökei leültek tárgyalni a szovjetekkel és a szovjet parancsnokság önkorlátozást vezetett be. Óvodai pihenőidőben és este nem repültek és ha jól tudom a kiképzést is kivitték Ukrajnába. Aztán a 80-as években behozták az új migeket, amik a két sugárhajtóművükkel nagyobb zajhatást keltettek mint elődjeik. A futópályát 1986-ban felújították, majd a környékbeli lakosok tüntetései miatt a szovjet vezérkar 1988-ban ismét leült tárgyalni a tanácselnökökkel. Ekkor szigorítottak az önkorlátozáson és heti 1 napra korlátozták a repülőtér használatát.
Az is tény, hogy a 80-as években a szovjet csapatok egy teherautója rendszeresen járta Szigethalom utcáit. A teherautó és a rajta lévő kiskatonák feladata az volt, hogy a leszállásokkor a házak tetejéről lesodort cserepeket pótolja.
Aki nem hiszi nyugodtan kérdezzen utána a régi szigethalmi lakosoknál, vagy a szigethalmi polgármesternél.
A Nagy Honvédő Háború megkezdéséig Magyarország rep.tér hálózata a következő rep.terekből állott: Győr, Pápa, Tököl, Debrecen és Kecskemét, amelyek 1200x80 m-es betonpályával rendelkeztek. Ezeken kívül még több földes repülőtér is volt.
A Szigethalom szócikkben pedig ezt találni:
Demográfiai adatok [szerkesztés] Év Lakónépesség Év Lakónépesség 1949 1 747 fő 2001 12 145 fő[1] 1960 2 826 fő 2004 13 745 fő 1970 6 207 fő 2005 14 629 fő 1980 9 131 fő 2007 15 481 fő 1990 9 795 fő 2008 15 970 fő[2]
1941-ből nincs adat ott, de valahol biztosan van.
Ilyen is van:
A szovjet csapatokat 1991-ben kivonták Magyarországról, így a tököli repülőtéren utolsóként állomásozó 201. repülőszázad április 19-én távozott. A repülőteret a szovjet fél, a 36. Légi Hadsereg 1991. június 5-én adta át a Magyar Honvédségnek. Üzemeltetését azonban már május 5-től az MH 93. Vitéz Háry László Vegyes Repülőosztály vette át. Az alakulat 1992-ben a kiöregedett An–24V-k helyett két db An–26-ost vett át a szolnoki MH 89. Vegyes Repülődandártól. A repülőosztály 2001 augusztusáig működött Tökölön, ezt követően beolvasztották a szolnoki repülőezredbe, így ekkor a Magyar Honvédség kiürítette a repülőteret.[2] Közben a repülőtér mellett működő repülőgépjavító üzem katonai tevékenységgel foglakozó részéből megalakult a Dunai Repülőgépgyár Rt.
Az első nyilvános polgári rendezvényre 2003. július 26-án került sor, amikor a repülőtér adott helyet a Red Bull Air Race Világkupa egyik futamának. A2 műrepülő légtér [szerkesztés]
Az A2 műrepülő légteret a tököli repülőtér felett jelölték ki a 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet 2. melléklet II. LHSA2 néven.[3] A kijelölt légtér 1,5 km sugarú kör a 472044N 0185851E középpont körül 3500’ (1050 m) AMSL / 550’ (165 m) AMSL. A terület magassága 100 méter, így a légtér alja a terepszint felett 65 métertől kezdődik. A légtér leszorításának oka a repülőtér felett elhaladó ferihegyi légiforgalom. A kijelölt légtér alatt van Halásztelek és Tököl egy része.
Innen érdemes újra nekifutni. Mint látszik, egyik oldalon sem állok:)
Teljesen igaz a pálya mögötti régi területre amit írsz.
Nem tudom, hogy a 1940-es években divat volt-e kártérítést fizetni az akkori katonai igénybevételért. Talán az "úri világban" volt ilyen. Mert magát a reptér területét megvették a repülőgépgyár céljára.
Szigethalom központi része régen sem sűrűbben nem volt, sem ritkábban nem volt lakott (a házak nem húzódtak közelebb egymáshoz :-) ). Ilyen repülőtéri betont _építeni_ a világ egyetlen kultúrállamában sem engedélyeznének. Más kérdés, hogy az építése idején remek lehetőségei voltak: könnyű kijárás a Dunára, Budapest közelsége, meg ami nem jut eszembe. Az, hogy zavar egy csomó embert? Az akkor kit érdekelt???
A viszonyok gyökeres megváltozásával ezen a gondolkodásmódon tán változtatni lehetne... :-))
(Tudod, ha egy használt autót eladtam, megmondtam, hogy hol rozsdásodik, mikor volt olajcsere és mit kell a következő műszakira a tudomásom szerint megcsinálni. Meg hogy azért adom el, mert hoztam egy újabbat külföldről és arra kell a suska.)
Meg egy reptér létét úgysem lehet és lehetett régen sem eltitkolni. Az meg, hogy az eladót és a leendő vevőt a sok körülmény közül ki milyennek súlyozza, az egyéni érzékenység.
Ez nem kicsit demagógia. Itt panaszkodsza repteret megmenteni vágyók topikjában, nem minden további nélkül felhasználható példát hozol. Neked Tempelhofot kellett volna emlegetni. Az ellenoldal ilyen a Loncon City repteret emlegetné. A berliniek Tempelhofot becsukták ugyan, de Tegel még üzemel, sőt. Szerepelt itt a topikban, hogy nektek most egy jogszabállyal van bajotok. Ilyenkor más helyeken, mint a példádban is, a népek tudni szokták, hogy hogyan érvényesítsék a jogaikat (már amennyiben vannak, de ez ki szokott derülni). Ehelyett ebben a topikban nyavalyogtok, és a mindentől elrugaszkodott dolgokat soroljátok. Nem a kiindulási adatokkal szokott a baj lenni, hanem avval, amit hozzá szoktatok köríteni. Igazad van: "Nálunk nem..."-
MA a telkek ára semmivel sem kisebb mint bárhol. Nem is nagyobb.
Ami azt jelenti, hogy a reptérnek nincs hatása a telekárakra. Erről sok árajánlat begyűjtése után magam meggyőződtem.
Vagy minden eladó hazudik az anyagi előnyért, mikor nem ítéli olyannak a reptér üzemét, ami lehetőséget adna alkura.
Ezt megpróbáltam Lakihegyen emeletes társasházban. Szigethalmon lerobbant kis háznál. Tökölön igen közel a kerítéshez, felsőbb kategóriájú háznál.
Sőt, aki a legrámenősebb volt, az arról győzködött, hogy itt jelentés fejlesztések lesznek, most érdemes vásárolni, mert pár éven belül felmegy a telekár.
