Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Kéretik megnézni a P7-en az árcédulát is ám! A marketing pedig mégsem volt olyan jó, hogy a horror árat kompenzálja. Amennyire tudom, néhány német tartományi rendőrségen kívül nem sokan használták. Pedig tényleg csili-vili pisztoly.
Radom:Ha megnézitek, a késleltetett tömegzár manapság a géppisztolyokon inkább a kivétel, mivel egy 9 mm Para gyengeségű lőszerhez nem igazán kell nagy tömegű zár, akkor meg sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy szabad tömegzáras megoldást alkalmazni.
De ha visszanézel a HK P7M8 pisztolyra, ott sem túl gyakori reteszelési módszert választottak... Német profizmus + marketing... :-)))))))))
A Király féle késleltetés kevésbé igényes kidolgozással is műxik, mint a HK görgős reteszelése, de azért ott sem lehet lemenni teljesen igénytelenbe.
Valamint tévedsz: a szabad zömegzáras fegyver bizonyos határokon túl kifejezetten igényes a lőszerre!
Most olyan (a leginkább elterjedt) géppisztolyokról beszélve, melyek nyitott zárszerkezettel kezdik a lövésfolyamatot:
1. a tervezettnél gyengébb impulzusú lőszer eccerűen nem löki eléggé hátra a zárat annyira, hogy ha elengedjük a billentyűt, akkor fennakadjon az elsütő emelőn és megálljon, hanem újból előresiklik. Ekkor:
Lehet, hogy annyira azért hátrasiklott a zár, hogy a tárból a következő lőszert magával tolja, ekkor akaratlan lövés jön létre (vagy teljesen ótvar lőszersorozat esetén akár az egész tárat is kilőheted így).
Lehet az is, hogy még töltényt sem visz magával, csak üresen előresiklik a csőfarra. Ekkor, ha tovább akarsz lőni, újból töltőfogást kell végezned.
2. A töltény impulzusa nagyobb a tervezettnél. Ekor a zár nagyobb utat tesz meg hátrafele lövéskor egység idő alatt, mint amire a fegyvert és lőszert tervezték.- Ennek könnyen hüvelyrobbanás, hüvelyfenék leszakadás lehet a vége.
Akkor nem lehet azt mondani,hogy az emelőkarral késleltetett tömegzár jobb vagy rosszabb (pontosabb;elnyűhetetlenebb;a környezeti hatásoknak ellenállóbb;kevesebb alkatrészből álló;tudomisén még milyen szempont van)?Nem lehet kimondani melyik volt igazából a jobb?
Sztem az MP5 is csak azért maradt fent, mert egyszerűen túl jól sikerült. A Király féle késleltetett tömegzárral sem volt baj, csak hát azt nem egy MP5-szerű dobozba szerelték be jó ergonómiával és tuti elsütőszerkezettel.
Ha megnézitek, a késleltetett tömegzár manapság a géppisztolyokon inkább a kivétel, mivel egy 9 mm Para gyengeségű lőszerhez nem igazán kell nagy tömegű zár, akkor meg sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy szabad tömegzáras megoldást alkalmazni.
Az EMPÉÖT viszont Mercédeszre sikerült a Trabik között, és mint tudjuk mercire is van igény. Új fejlesztésű fegyverrel próbálkozni a piacon pedig a géppisztoly kategóriában esélytelen. Szerintem elérték a fejlődésük csúcspontját. Nem véletlen, hogy újabban inkább először a lőszerhez nyúlnak hozzá és ahhoz próbálnak vmi. géppisztoly és gépkarabély közötti izét összehozni.
Ok ok.csak oda akarok kilyukadni,hogy lőszer szemponjából mindegy,hogy görgőzár vagy emelőkarral késleltetett tömegzár?Ugyanolyan hatások érik a löszert a hüvelyt?
Meg a szerkezet mindkét esetben ugyanolyan igényes kidolgozást igényel?
Egyformán érzékenyek a lőszer minőségére (nem mindenevő mint a tömegzár)?
Szóval miért maradt fenn a görgözár,a Király Pál féle késleltetett tömegzár meg mintha a múlt lenne.Miért?Mivel rosszabb az előbbieknél?Csak a FAMAS tartja életben (így fogalmaztam meg,hogy rendszerben levő fegyveren alkalmazzák).
A Király Pál féle késleltetett tömegzárra nem ismerek ma használt géppisztolyt és pisztolyt a görgözárasra meg igen.
Majd'minden öntöltő pusek hüvelygyilkos, csak a HK variánsok egy kicsit még jobban. Ez nem túl nagy szempont ott, ahol kilóra megveszi az egyszerhasznált katonai rezet a polgár bagóért, majd tölti, lövi és kidobja.
A HK a hüvelyt is amortizálja,nem lehet ujra tölteni.A Király Pál féle késleltetett tömegzár is ilyen durván bánik a hüvellyel?Mondjuk manapság talán csak a FAMAS
mutat példát kivéve ha valaki még használja a régi IIVH-us géppisztolyt,amit Király Pál tervezett.
Nem nagy meglepi. A Magyarországon acélhüvellyel a honvédség és a rendőrség részére készült makik alaplövedéke acélmagvas volt. Egyébként nem igen jobb az átütése az ólommagvas makinál, csak könnyebben kap gurulatot. Városi környezetben rulez!:-)
"A valami egy gomba alakú vasdarab volt."
Es? A magyar rendorsegnel is volt iylen rendszerben. Stophatast rontja, de a csekely torkolati energia (sebesseg) miatt nem olyan lovedekallo-mellyen gyilkos, hogy ertelme lenne.
Megint kiástam a lerágott csontot: (igy jár az aki ritkán látogatja a topikot)
Volt szerencsém 9X18 Makarov lövedékeket összetakarítani és utána aljas módon ólomöntésre felhasználni. Bizony találtam benne jó pár olyat aminél az ólom kiolvadása után még csörgött valami a rézköpenyben.
Egyik sem rántja meg a hüvelyt. A hüvely tolja a zárat, aminek a gyorsulása így-vagy úgy le van csökkentve. A HK hornyolt töltényűrje és az ebből következő g"gázon lebegés" a hüvely-töltényűr közti súrlódást csökkenti le. Ez azért jó, mert a zár megindulásának pillanatában a hüvely még igen nagy erővel feszül a töltényűr falának, ugyanakkor a zárral együtt hátrafelé mozdul a fenékrésze. Ez a hüvely nyúlását, durva esetben teljes keresztszakadását okozhatja. Először asszem az olasz Villar-Perosa géppisztolynál alkalmazták a hornyolt töltényűrt. Sok egyéb tényező mellett azon múlik, hogy ez a megoldás szükséges-e, hogy a zár kezdeti gyorsulása milyen - tehát mekkora még a nyomás a töltényűrben a jelentősebb zárelmozduláskor. A Király géppisztolynál nincs hornyolva a töltényűr, ott valószínűleg jó nagy késleltetést sikerült a zárnyitásra szerkezszteni.
A Király Pál féle késleltetett tömegzár ugyanúgy megrántja a hüvelyt mint a HK görgös késleltetése?És ugyanúgy bemarásokat kell készíteni a hüvely lebegtetéséhez?
Az M74-es lövedékének pontos átmérőjét nem kerestem ki ezért állok a kritika elé,pedig megvan a magyar szakmagazin egyik számában de lusta voltam kikeresni,inkább a névleges átmérővel próbáltam számolni.
Szerintem elbökted a számítást. A reális 5,6 mm lövedékátmérővel - illetve jelen esetben annak duplájával - számolva nekem 0,385 MOA pontosságra jött ki, ha a két lövedék éppen érinti egymást 100 m-en és a szóráskép szélének a lyukak külső szélét tekintjük, nem a középpontját. Ha a szokásos módon a lyuk középpontjával számolunk, akkor az biza 0,19 MOA. Merjünk nagyot álmodni.:-)
DAF:Tehát arra gondolok,a második lövedék legalább érinti az elsőt.
Ha nem központosan(tehát tömegközépponti vonalban) találja el, van rá esély, hogy az elöl kitámasztott (pl. golyóálló mellénynek feszülő ) első lövedéket a második lövedék megperdítíti... Igy egyik sem megy át a mellényen... Nem rossz :-)))))
Ha megint nem cs*szt*m el és mondjuk a fegyver 2 fokperc vagy MOA pontos a gyakorlatban,mert olyan gyorsan küldi a második lövedéket,hogy nem mozdul el akkor a mutatvány 28 méteren reális.
Tehát arra gondolok,a második lövedék legalább érinti az elsőt.
Ahhoz,hogy egy 5.45-ös lövedéket a második legalább érintsen,az én számításaim szerint 100 méteren 0.5620 szögperc pontossággal kell követnie.Ha nem cs*szt*m el a számítást akkor ez egy lehetetlen mutatvány egy gázelvételes fegyvertől.
