A támadó csapat átlövője kb kilenc méterről lő, a labda a kpufát érintve a kapuba köt ki, de az az eggyik spori kb a lövés pillanatába sipol majd felemelt kézzel elnézést kérve kiint a támadók kispadja felé és szabaddobást itél befele. A Szabaddobás után négy-öt átadás, majd a támadók irányítója védőjét átemleve belövi a labdát a kapuba. Sip, szabaddobás befele miközbe a spori a lépéshiba jelét mutogatja. A spori megmutatja a szabaddobás pontos helyét majd felemeli a kezét passzív játékot jelezve.
A kérdésem a következő. Beszélhetünk e ebbe az esetbe nem gólratörő játékról?
Az a baj, hogy a szabálykönyv lehetővé teszi a mérlegelést.
Arról nem is beszélve, hogy mivel a játékvezető ember, ezért teljesen szubjektiv a megitélése is... Persze vannak szabályok, amik mindenkor és mindenkire nézve kötelező érvényűek. Teszek fel egy egyszerű példát ide, és mindenki döntse el, hogy megfelel-e a szabályoknak.
A szituáció: a beálló megkapja a labdát és befordúl. A dobás közben visszahúzzák a lövőkezét és a helyzet kimarad, de hétméteres következhet! A beálló hangos "bazd meg" kiáltással a földre zuhan, amiért sárgalapot kap, közben a kapus hátat fordit neki és a seggét mutatva megrázza azt!!! A kapus nem kap semilyen büntetést.
A reklamálás eredménye a magyarázat: a beálló súlyos sportszerűtlenséget követett el azzal, hogy az ellenfelet ócsárólja.
Szerintem meg a játékvezetésnek arról kellene szólnia, hogy mindegy milyen meccsen, milyen körülmények között, de mindig azonos , a szabálykönyv szerinti ítéletet kell hozni. azaz nem mérlegelni, hogy mennyi az eredmény, nem mérlegelni, hogy a hazai csapat ellen kell-e ítélni és nem mérlegelni, hogy a mérkőzés mely szakaszában történik a szabálytalanság.
Így nem tartom helyesnek, hogy csak az utolsó percekben passzív a lassan elvégzett középkezdés. Így jól el lehet húzni egy emberhátrányt is a mérkőzés más szakaszában!
Nem szeretem, amikor a szándékosan késleltetett középkezdést (kiállításnál, vagy szoros végjátékban) nem passzívval büntetik, hanem megállítják az órát. Sokkal jobb lenne egyből passzívot jelezni.
Az elmélet 3-4 passzt tart elfogadhatónak, és ez ebből adódóan maximum 6-8másodperc lehet:)
De ahogy mondod, ez játékvezető és szituáció függő!!!
Pl. létezik olyan, hogy ha egy csapat direkt késlelteti a középkezdést, akkor akár egyből alkalmazható és főleg a végjátékban szoktak is élni ezzel a lehetőséggel!!!
Szerintem (kivéve utolsó percben, egálközeli állásnál) a szabály úgy értendő, hogy egy figurát még fel lehet építeni a passzív jelzés után, az meg 4-6 passz, kb. 10-12 másodperc, de lövőhelyzetből már nem mehet tovább a labda. Alsóbb szintű bajnokságban a játékvezetés legyen engedékenyebb e kérdésben.
Annyira igazad van, hogy például ha a sáncról sarokdobás lesz, kötelező továbbra is passzív játékot "ítélni"... Én inkább azokon szoktam fennakadni, amikor a passzív játék még kb. 10-15 másodpercig tart!!!
Igen, erre utaltam az eggyel korábbi hozzászólásban is. Én személy szerint (különös tekintettel arra, hogy serdülő bajnoki mérkőzésről volt szó) nem is reklamáltam semmit, csak azon akadtam fenn, amikor kiszólt, hogy volt kapuralövés.
Ez csak részben van így. A már jelzett passzív játék feloldását meghatározza a szabály, ill. annak kiegészítései; azt viszont elég szabadon dönthetik el a játékvezetők, hogy mikor teszik fel egyáltalán a kezüket.
A jelzett esetben nem volt passzív jelzés, tehát közvetlen értelemben nem volt hibás a játékvezetői magatartás.
Én csak azt tartottam furcsának, hogy a passzív jelzés elmaradását azzal indokolta, miszerint volt kapuralövés (persze egyáltalán minek áll le a játékvezető egy nézővel vitázni meccs közben). Mondhatta volna azt is (ha már egyáltalán mondani akar valamit), hogy serdülő meccs, többet kell engedni játszani őket. És ebben valószínűleg igaza is lett volna.
Lehet kicsit félreérthető volt. Mi szerettünk volna passzívot, de a bíró nem tette fel a kezét. A passzív feloldását csak azért írtam bele, mert a feloldást jelentő kapuralövés fogalma feltehetően megegyezik azzal az esettel, ami miatt nem lehet passzívot jelezni, hiába támadnak már régóta.
nembal arról beszélt, hogy passzívot reklamáltak, ez jelentheti azt is, hogy a jv-k már jelezték a passzívot, de nem vették el a labdát, és azt is, hogy még nem érezték szükségét azt jelezni.
Válaszod az előbbit feltételezi, de a jv-k beidézett kiszólása alapján én az utóbbit valószínűsítem.
nembal tudná ezt feloldani, kiváncsi vagyok, hogy mit értett az alatt: "már sokadszor reklamáltunk passzívot".
Szerintem a sáncról lepattanó lövés nem oldja fel a passzívot. Csak ha a védekező csapat megszerzi a labdát, a támadó csapat lövése eltalálja a kapufát, kapus hozzáér a labdához, illetve gól lesz a lövésből. Ezenkívül a védekező csapat ellen ítélt sárgalap, kétperc, kiállítás és végleges kizárás (progresszív büntetések) oldják fel a passzívot.
Talán másfél éve volt egy csokorra való (pár vad) szabálymódosítás javaslat. Ott mintha lett volna egy olyan is, hogy passzív jelzés után, ha a támadó csapat szabaddobást kap, akkor egy passzra van csupán a kapura lövés előtt lehetősége. Ez bevezetésre került? Mert, nem nagyon látom az alkalmazását.
A passzív jelzését szünteti meg a kaput vagy kapust érő és onnan kipattanó lövés.
Az, hogy a jv amúgy meddig enged(het)i a játékot passzív jelzése nélkül, pontosan nem tudom. Akár ítélheti kellően támadó jellegűnek azt is, ha a támadó csapat tüzel folyamatosan, de a falról örökké visszapattan hozzájuk, így aztán érthető, ha a jv-k nem érzik szükségesnek passzívot jelezni.
A tegnapi Fradi-DVSC ifimeccsen volt némi afférunk a bírókkal. Amikor már sokadszor reklamáltunk passzívot, az egyik kiszólt, hogy miért lenne passzív, hiszen volt kapuralövés. Mondtuk neki, dehát el sem ment a kapuig, hogy lett már volna az. Erre ő: lepattant a sáncról. Majd csóválta a fejét, gondolom, szépeket gondolt közben rólunk. Kérdésem, kinek volt igaza? Eddig én abban a hitben éltem, és ebben jó néhány meccs megnézése sem ingatott meg, hogy a passzívot csak a kaput/kapust eltaláló lövés szünteti meg, tehát csak az számít kapuralövésnek, a sáncról lepattanó labda nem. Köszi a válaszokat!
Tudom, hogy abszolut rossz helyen jarok, de nem talaltam megfelelo topicot. Csak egy gyors kerdes: a BHSE kezilabdacsapatanak torteneterol hol talalok a weben infot? Az osszes kezilabdas + Honved honlap nagyon szegenyes ebben a tekintetben (meg mas tekintetben is). Nagyjabol a 80-as evek legendas korszaka erdekelne... meg ami azota tortent.
Jól látom, hogy Palkovits Dávid és Hargitai II. Gábor (aki nyilván nem azonos a tévében most éppen mecset vezető Hargitai Gáborral) életük első NBI-es meccsét vezethették ebben a fordulóban? Ha valóban így van, akkor gratulálok!
Bár jv. kérdésben inkább fű közelében vagyok otthon, én úgy tudom bizonyos szinten és a felett minden meccs ellenőrös. Ha nem így van, akkor feleslegesen írtam le.
Az eho 11 % helyett 27 % lesz. És nem kötelező szja-előleget vonni, csak akkor, ha az illető - aki kapja a pénzt!!! - kifejezetten kéri. Továbbá ha valaki számlás játékvezető (tehát nem azt a bizonyos játékvezetői költségelszámolás nyomit használja, hanem ev-ként vagy adószámos magánszemélyként számlát ad), akkor annak ezentúl nem a vállalkozói igazolvány számot kell ráírni a számlára, hanem az okmányirodai regisztrációs számot. Kapásból ennyi jut az eszembe. (De hát én csak egy mezei könyvelő vagyok, aki szezonban kifizetői minőségben is szerepel :-)))
2010 elején ismét jelentősen változnak az adó- és járulékfizetési szabályok. Mennyiben változtathatja ez meg a játékvezetői/versenybírói kifizetéseket? Ad ki erről valami tájékoztatót a szövetség? ( Mármint hogy milyen lehetőségeket lehet választani )
