Állítólag a braziloknál sok a hiányzó, és valószínűleg épp Szenegál a legerősebb csapat. Most vki hozzáértő is írogatott az nso cikkekhez és tőle tudtam meg, hogy a Fülöp-szigetek nemzeti sportja a kosárlabda, mik vannak. Brazíliát illene verni és valószínűleg a döntőben ismét jöhet Szenegál.
Tegnap felkerült a YouTube-ra az Olaj új centerének a bemutatkozó videója. Ami érdekes, középiskola elején kezdett el komolyabban foglalkozni a kosárlabdával. Igaz addig is rendszeresen sportolt, több sportot is kipróbált. Itthon aki 14 évesen nem megy el valamelyik akadémiára az már szinte megy a levesbe.
Engem pár nap után annyira magával ragadott az Olimpia,meg az ottani szép emlékek,hogy mondtam az asszonynak hogy csomagolj megyünk. Aztán utánanéztem a jegyeknek,na az nemigen volt,vagy arany áron. Szállás még lett is volna,ha drágán is.
Szóval összepakoltunk,aztán maradtunk.
Ott tévedtem,hogy teljesen másra számítottam az egész rendezvénnyel.
Tömegre,drágaságra,biztonsági kockázatokra,meg problémákra gondoltam. Ezzel szemben egy
marha jó Olimpia kerekedett, én meg egy hatalmas lehetőséget szalasztottam el. Időben-úgy ahogy Te- lehetett volna 1-2 eseményre jegyet meg szállást foglalni,és megélni ezt az eseményt.
Sajnos mint mondtam elszámítottam magam és lemaradtam. A foci EB azért megvolt,de az nem ugyanaz.
Még mielőtt jövő héten beindul a hazai meccshenger, bedobok egy rövid beszámolót a legutóbbi meccsről, amin voltam.
USA - Franciaország 98-87
Jobban résen kellett lenni, mintha Azahriah-ra ment volna az ember a Puskásba, ha jegyhez akart jutni. Ha jól emlékszem, a második nagy jegyértékesítési szakasz első percében sikerült lecsapni két, még elfogadható árú jegyre, több mint egy évvel az olimpia előtt. Utána percekkel már csak a 990 eurós és az annak is többszörösébe kerülő Hospitality jegyek lettek volna elérhetők, amik már nem jöhettek volna szóba nálam. Ugye az egyenes kieséses szakasz már Párizsban volt, egyértelmű túlkereslettel. A Bercy ráadásul európai léptékben sincs a legnagyobb arénák között. Ami a jegyvásárlásnál hátrány, az viszont - ha már egyszer megvan a jegy -, akkor az eseményen előny: még a felső sarokból is teljesen élvezhető a meccs. (Aki két éve volt Kölnben a legfelső szinten az Eb-n, az tudja, hogy onnan csak úgy nagyjából lehetett követni a pályán történteket.)
18 perccel kezdés előtt érkezve a hazai csapat már melegített, majd pár minutummal később megérkeztek az amerikaiak. Engem meglepett, hogy egészcsarnokos fütyülés és pfújolás üdvözölte őket. Azt hittem, hogy ilyen csak Embiidnek jár majd. Mondjuk a francia szurkolók engem nem itt, hanem például az előző este a vízilabda elődöntőn zavartak igazán: az egymás mellett és után békésen szurkoló magyar, majd horvát rigmusokat igyekeztek elfojtani a maguk "állézásával" vagy éppen hullámzásával, unaloműzésképpen. Miközben a pólósokért szorongva szurkoló honfitársaink százai maradtak az uszoda falain kívül. Átgondolnám én ezt a jegyértékesítési rendszert, na. Nem is tudom, milyen lett volna a hangulat mondjuk egy német-szerb döntőn, miközben a franciák többsége nem adta volna el a jegyét csütörtök és szombat között, abban biztos vagyok.
Nem gondoltam volna, hogy valaha a Team USA-nak fogok szurkolni egy olimpián vagy egy világbajnokságon, de itt a franciák tettek róla, hogy ez is eljöjjön. Persze James-nek még így élőben sem tudtam tapsolni őszintén, viszont legalább kedveskedett annyival, hogy a bemelegítésnél azonnal egy ziccerből gyűrű átdobással kezdett. Hogy a közönségnek előszeretettel mutogató Embiid fejben mennyire volt rendben, azt nehéz megítélni, mindenesetre viszonylag hamar lekapta a pályáról Kerr és olyan sokat utána sem játszott. Neki szöges ellentéte volt Yabusele, akit viszont a közönség a Wembanyama-show közepette is szüntelenül "MVP-zett". Gobert összesen 12 percet játszott, Yabusele-t pedig valószínűleg éppen szétguglizta az amerikai közönség otthon kora délután, hogy mégis milyen csapatban játszhat. Ha jól emlékszem, az első félidei 41 francia pontból 32 volt Wembanyama és Yabusele neve mellett a táblán. A hazaiaknak volt pár szép ziccerig jutó figurája, a "vendégeknek" pedig a gyorsasága volt feltűnő - talán ez volt a játék egyetlen eleme, amiben zongorázható volt a különbség a javukra. Egy leindításnál eszembe jutott Isti Trash Talkban megfogalmazott Jordan vs James véleménye: előbbi elvitte a labdát az ellenfelei mellett, utóbbi pedig arrébbteszi az ellenfeleit. Amikor átzsákolták, akkor persze a csarnok nemhogy felrobbant egyszer, hanem utána a kivetítőn újra és újra megnézve tomboltak még percekig.
A szünetben azt vártam, hogy a második félidőre a franciák egy-két fegyverét már hatástalanítani tudja az amerikai védelem és akár a harmadik negyed végére kialakulhat egy 20 pont körüli differencia. Odáig nem jutottunk el végül, de a percekig állandósuló 10-12 pontos különbség is szinte teljesen elhalkította a párizsi publikumot. A negyedik etap közepén aztán valahonnan elindította utolsó nagy támadását a francia válogatott. Fourniernek volt egy triplája, amiről néhány perccel későbbig azt hittem, hogy a hihetetlen kategóriába tartozik (aztán megtanultam, hogy nem, az egy másik szint), "Wemby" meg már-már szemtelenül vezér volt ezzel az életkorral egy ilyen csapatban.
A mérkőzés ezen szakaszában az időkérések a szétfeszülő idegek és a fékevesztett buli egy nagyon furcsa ötvözetét adták a lelátó népének. A francia és amerikai "celebek" által is hergelt közönségen teljesen eluralkodott az "egyszer van ilyen az életben" érzés. Óriási élmény volt. Már csak a "cherry" hiányzott a tetejéről, amit Curry szervírozott. Amit a duplázásnál dobott, te jó ég... Tudtam, hogy nem fogja leadni, hiába várta a sokkal inkább neveik, mint aznapi teljesítményeik alapján sokat játszó társai üresen. De még így is kimondtam hangosan, hogy "ezt már nem", majd üvöltve ugrottam fel, mikor láttam a labdát és a francia reményeket elsüllyedni. Ő pedig aludni küldte a népet.
A meccs után idegesítően sokat kellett várni az éremátadásra. A dobogó építésével is sokat szarakodtak, de utána is legalább 20 perccel azután indult el csak a történet, hogy a kivetítőn már villogott, hogy kezdődik a ceremónia, az érmek már ott pihentek az asztalon, a zászlókat már rögzítették a felvonáshoz. Poénkodtunk vele, hogy a szerbeket úgy kell összeszedni valami kocsmából, de aztán őket meglátva lehet, hogy ez valahogy tényleg így történhetett. :) Jokicsot látványosan megtapsolta egyébként az éremátadás közben az amerikai csapat, bár ő ennek aligha adott bármekkora jelentőséget. A katari FIBA-elnököt a protokoll szerint meccs vége előtt jó két perccel kivezették már, így azért pont a lényegről maradt le, hogy aztán Anti bácsit tökéletesen lehozva kb egy óra múlva visszatérjen.
A három sztárgárdán kívül pár név, aki jelen volt (maradva a kosárlabdánál): Pippen, Anthony, Wade, Gasol, Nowitzki, Parker. Nem is állok neki számolni, hogy hány NBA bajnoki cím volt itt ott egy helyen, de ebben a tekintetben egy All Starral vette fel a versenyt az olimpiai döntő.
A körítést tekintve egyébként érződött, hogy az olimpia egyik legkiemeltebb eseménye volt. Amerikai tévétársaságok állították meg a közönséget a Bercy előtt, a franciákon pedig érződött, hogy a nonplusultra lett volna itt győzni. Nyilván nem ért volna fel a 98-as foci vb-győzelemmel, de azért az ott két gólt jegyző Zidane se véletlenül kötött itt ki nézőként.
Los Angeles-ben gondolom "nemzeti ügy" lesz a címvédés. De addig még lefolyik némi víz (meg egyéb) a Szajnán is.
Ehhez a cikkhez 0 darab komment jött. A Puskás-Nyíregyháza meccsről is volt 21 embernek véleménye. Borzasztó, hogy mennyire nem érdekli az embereket a magyar kosárlabda :(
Ez elég konzisztensen mutatja, hol a helyünk Európában - a románok U20 után U16-ban is feljutottak egyébként - de a felnőtt válogatott várható eredményességre azért nem érdemes ebből következtetni, mert a felnőttbe kb. korosztályonként 1 vagy 2 ember kerül be, így igazából a top 1 vagy top2 játékos határozza azt meg és nem az, hogy hány Németh Ákos vagy Molnár Marci szintű stabil nb1-es játékos (akik nem válogatott szintűek) jönnek ki.
OFF
Puskás Artúr egerszegi történelmi PR katasztrófája után tovább folytatja a kommunikációs ámokfutást, miután 'Csitt a kétkedőknek' fotót posztolt a 25. hely után. Holott meglepne, ha lett volna csak 1 ellenszurkolója a csapatnak és az is, ha 25. helyet komoly eredményként lehetne értelmezni (tudok a betegségekről).
A Völgyi féle újjászervezett női csapatunknak mennyi esélye lesz továbbjutni? Nekem aki a kézilabdához szoktam, nagyon fura, hogy ezzel a tornával még csak a vb selejtezőre lehet bejutni!
És akkor hogyan volt az, hogy az olimpiára meg 1 pont híján kijutottunk? Ez utóbbi gondolom a jó eb szereplés miatt volt, de ez keménynek tűnik!
A világranglista alapján csak a brazilok jobbak nálunk, de legalább egyszer le kell győzni őket, valószínűleg a döntőben, de addig is kell nyerni legalább három meccset.
Szerintem régebben még nem volt akkora népszerűsége a 3x3-nak, azóta meg a nagypályás csapatok valószínűleg nem engedik el a játékosaikat a sérülésveszély miatt. Tisztelet a kivételnek. Vagy maguk a játékosok nem karnak sérülést kockáztatni.
A 2021(2020)-es olimpián az usa nyerte a női döntőt. abban játszott stefanie dolston, aki később a Soproni nőknél is, de a legfontosabb, hogy a csapat irányítója egy bizonyos Kelsey PLUM volt, aki az idei olimpián az 5x5-ös csapatban játszott nem is keveset....
