Az Atreides-, illetve a Harkonnen-házat tavaly kiadták új borítással, azokat meg tudod venni.
Egyelőre a tervezett újra kiadások a Szukitsnál a következőek:
- Corrino-ház
- A DŰNE - A DŰNE MESSIÁSA - A DŰNE GYERMEKEI
(Indokolt a nagybetű. :D) Ajánlom, hogyha olvastad a Dűnét, akkor a Messiásával és a Gyermekeivel folytasd. :)
Innen Neked meg SPOILER, úgyhogy ne olvasd tovább. :) Én szóltam. :)
Plusz még ugye a "befejező" (eeeeh, de rossz íz van ezt kimondva a számban) kötet, a Homokférgei. Itt alant majd elolvasható a tartalma. Amennyit lefordíttattam, fordítottam belőle, hát... "csudálatos", mennyire nem értették meg tényleg Herbert Mester mondandóját, mert e kivonat alapján ebben az egy könyvben annyi akció van, mint az eredeti Sagában együtt véve:
http://en.wikipedia.org/wiki/Sandworms_of_Dune
A vízben is eléldegélő, genetikailag módosított homokféreg az egyik legdurvább, a másik meg a romhalmazzá pusztított Arrakis földjében, mélyen lent alvó II Leto homokférge, aki az újjá élesztett Waffnak tör elő, miközben az Ithacán is van egy II. Leto... A harmadik, ha jól értelmeztem, egy fajta béke az emberek és gépek között... (itt a fejem fogtam), és mindezt a Végső Kwisatz Haderach Duncan Idaho viszi majd végbe.
Szóval, felejtős. :D De azért "érdemes" elolvasni a kivonatot, miként zárták ők le.
Gondolom kiadják majd a Heroes of Dune szériát is. Bár ne tennék. Mindegy, no, ez csak a magán véleményem. Ugyanez áll Asimovra is (attól függetlenül, hogy nem olvastam az itteni utódok írásait, de úgy döntöttem, ezt nem is fogom megtenni; szerintem az lenne a legjobb ha soha senki nem próbálná meg egy másik, elhunyt író munkásságát folytatni).
igen igazad lehet, mivel én csak két könyvet olvastam el eddig. Az egyik maga a Dűne volt, a másik pedig A Butler-i dzsihad. Az előzmény is tetszett, annak ellenére, hogy rettentő hosszú volt. A másik ok még az, hogy szeretném összegyűjteni a sorozat valamennyi részét és egyszer (lehet, hogy csak nyudíjas koromban) az egészet egyben elolvasni.
A baj nem, hogy nem a mester nyelvezetét használják az utódok. A baj az, hogy hosszú/vastag könyveket írnak, kiegészítve a Dűne világát, melyek ráadásul sok helyen dög unalmasak és olyan messze járnak a Frank Herbert által megálmodott világtól, amilyen messze csak lehet. Aki olvasta Frank Herbert Dűne könyveit az érti miről beszélünk ezen a fórumon itt páran.
Még azzal is kiegyeznék, ha azt mondták volna az utódok, hogy: "Figyeljetek skacok! Nem tudjuk, hogy Frank Herbert mit akart pontosan kihozni a dologból, mindenesetre mi most kipótoljuk a réseket. Kiadunk X db. könyvet Dűne névvel, de ez a mi úgymond alternatív képzelgésünk. Mi nem tudjuk mi lett volna HA..."
Úgy érzem ez még korrekt is lett volna, de azzal, hogy mindezt úgy állítják be, mintha a Frank Herbert is ezen az útvonalon vitte volna tovább...nevetséges.
Felőlem az is OK lett volna, ha azt mondják, hogy: "De akkor is ezek a hivatalos folytatások" Persze, hogy ezek, hisz a jogutódok írták/írják ezeket a könyveket, de könyörgöm ne Frank Herbert nevével fémjelezzék már!
tudja valaki, hogy az elmúlt hetekben megjelent Dűne sorozat hiányzó részeit is megjelenteti a Kiadó? A honlapjukon a hiányzó 5-ből (A Butleri Dzsihad, A Corrino-i csata, Corrino ház, Dűne vadászai, A Dűne homokférgei) kettő szerepel az előkészületben lévők között. A kérdés tehát a maradék 3-ra vonatkozik. (A Butleri Dzsihad, A Corrino-i csata, Dűne vadászai)
Idézek pofátlan módon saját magamtól a Szukits-hoz írt kommentjeimből :D:
"Az előttem hozzászólónak még annyit, hogy nekem az a meglátásom, hogy Herbert semmiképp nem ilyen irányba vitte volna a történetet, lévén, hogy Optimus és Erasmus még nem létezett, mert azokat a fia és társa találták ki. A Káptalanház végén egyértelműen kiderül, hogy Marty és Daniel Arctáncoltatók („Daniel kuncogott. – Mulatságos lett volna. Nagyon nehezükre esik elfogadni, hogy Arctáncoltatók függetlenek lehetnek tőlük – Nem értem, miért. Ez természetes következmény. Képességet adtak nekünk arra, hogy átvegyük más emberek emlékeit és tapasztalatait. Ha eleget összeszedünk... – Mi személyiségeket veszünk át, Marty. – Jó, azt. A Mestereknek tudniuk kellett volna, hogy egy nap eleget gyűjtünk össze ahhoz, hogy saját magunk döntsünk a jövőnkről.”), szerintem a Sokarcú Ellenség a függetlenedett Arctáncoltatók. Egy senki által nem látott, közre nem adott vázlatot meg könnyű lobogtatni."
Aztán valaki ezt kérdezte:
"Kicsoda Marty és Daniel a könyv végén? Sanszos, hogy arctáncoltatók. De... Kiket utánoztak? Mi a szerepük pont igy a végén? Netán egy lánc a folytatáshoz? Segitsetek megérteni! :)"
Én ezt feleltem neki:
"Nos, ezzel kapcsolatban is van egy meglátásom. Marty a következőket mondja Danielnek: "Szedj össze elég embert, és egyetlen nagy tudásgömbbé válsz, Daniel! Ezt mondtam volna neki. És azoknak a Bene Gesseriteknek ott a hajóban. Elmondanám nekik, hogy hány van meg bennem közülük. Észrevetted már, milyen elidegenedve érzik magukat, amikor rájuk nézünk?" Erről maga az Istencsászár, Leto jut eszembe. Bár ők porszemek az ő "végtelen" genetikai emlékező-képességéhez képest, de valahol hasonlóak hozzá. Míg Leto az ősei emlékeinek teljes egységét örökletes úton szerezte, és forrasztotta egységgé, így maga volt az abszolút tökéletesség, a múlt valódi tükre (saját maga mondja a GeoD-ben, hogy övé az összes múltban megszerzett tudás), addig az új, függetlenedett Arctáncoltatók az áldozatai személyiségét,emlékeit,és ezáltal azok szerzett és őseink tudását is másolták és forrasztották egységbe, váltak ezáltal azok tükrévé. Marty és Daniel beszélgetéséből derül ki, hogy már nem leutánozzák az áldozataikat, mint a régi társaik, hanem azokká válnak. Ők a lemásolt áldozataik emlékeinek és jellemének egységei.
Hogy mi a szerepük, azt én sem tudom, csak sejthetem. Ezt csak maga Mester tudta volna elénk tárni. Bár én távol tartom magam a fia és társai írásaitól, de ahogy lent is írtam, ez az én magánvéleményem, ettől függetlenül (ahogy a Vadászaihoz írt véleményeknél is látjuk) sokaknak tetszeni fog, de nekem nem. Lehet, hogy Marty és Daniel a Sokarcú Ellenség, az új Arctáncoltatók vezetői, vagy csak ők maguk ketten a Sokarcú Ellenség, hisz az Elveszettekkel már tértek vissza Arctáncoltatók már a tleilaxiaknak is furcsák voltak, és a Régi Birodalomban nehezebben tudták kiszúrni őket. Szerintem ezt, és a futarok-kezelők szálon haladt volna, persze emellett ne feledkezzünk el a keserű Sheeana-jövőről („- Látod? Látod a Sheeana-Jövő keserű orvosságát? Valaha úgy gondoltuk, hogy minden orvosságnak keserűnek kell lenni, különben nem hatásos. Az édesben nincs gyógyítóerő. - Muszáj ennek így történnie, Dar? - Egyesek megfulladnak ettől a gyógyszertől. De a túlélők érdekes mintázatokat hozhatnak létre.). A Kralizecről is valószínűleg eljött volna (Leto mondja a Gyermekeiben Harq al-Adának, hogy a Kralizec be fog következni). Viszont ne feledd, hogy semmi biztosat nem tudhatunk, ezek csak találgatások."
Ezeket a Káptalanházhoz írtam, az alábbit pedig a Vadászaihoz:
"Marty és Daniel olyan 99,99%-osan, na jó 100%-osan Arctáncoltatók. Olvasd el figyelmesebben az utolsó fejezetet. [Ha érdekel, olvasd el az ezzel kapcsolatos hozzászólásokat is a Káptalanháznál]. Sőt, most utóbb jöttem rá, hogy nem másolják a másik ember emlékeit, jellemét, hanem egyszerűen elszedik, úgy, hogy a másik örökre elveszti azt. Előlük menekültek a Tisztelet Matrónái [A Tisztelet Matrónái a Szétszóródásnak egy olyan biológiai fegyverétől félnek, ami vegetáló zöldséget csinál belőlük. – szerintem ez pont arra utal, amit Marty és Daniel előrevetít, felvállal a párbeszédük során], a Dáma mondja Darnak, hogy nem bízhatnak bennünk."
Én ennyit tudok hozzátenni, elmondani arról, hogyan látom. Egyébként erről már írtam itt korábban, és Shaddam arra a hozzászólásomra itt:
Mi is ezt már a Vadászai megjelenésénél leírtuk! :D :D :D
Én szenvedtem a Vadászai alatt, a végén meg mérges is lettem. Nagyon. Lentebb itt és a Szukits könyvfórumán kifejtettem, hogy miért 100%-ig Arctáncoltató Marty és Daniel.
Csak most lusta vagyok visszakeresni a kommentszámot. A Szukitsnál meg nem nehéz kitalálni, melyik hozzászólások az enyémek! :D :D :D
Szia! Ááá, nem is érdemes szót vesztegetni rá komolyan mondom. Mik voltak azok a vegyes érzések a Vadászai olvasása közben? Egyébként most olvasom az új dűne könyvekről szóló véleményeket az amazon.com-on. Érdemes végigfutni rajtuk. Sokan írják, hogy a könyvek hosszúak és unalmasak, a megszokott karakterek jelleme egysíkú és olyan hülyék, mint a s*gg. Szomorú, hogy a sokak által kedvelt és árnyalt karakterekkel így bánik az írópáros.
Egyetértek - vagyis hogy a három legelső előzmény borzasztó és kevés köze van FH-hez. A Dűne vadászai-t kicsit vegyes érzelmekkel olvastam. A Dűna homokférgei - nem akarok spoilerezni, talán csak annyit, hogy a címe is utal rá: vissza a kezdetekhez. Azonban ezen is látszik, hogy az utódok írták és túl van komplikálva.
Egyetértek. Nem tervezem elolvasni, de megvan nekem -sajnos- a Dűne Vadászai és poénból beleolvastam a végébe, mert szinte le mertem volna fogadni, hogy ott fog kiderülni -amit már persze tudtam-, hogy "ki " a Sokarcú Ellenség. Arra voltam kíváncsi, hogy vajon hogyan mutatják be ezt a részt. És láss csodát, igazam volt, az utolsó pár oldalon derül ki a nagy rejtély. Elég hatásvadászra sikeredett. Frank Herbert nem a gépek visszatérését tervezte, ez szinte biztos. Persze az utódok -nem szívesen nevezem így őket- nem ezt állítják, de ez semmit nem változtat a dolgon. Egyszerűen a Mester nem szándékozott többet mondani a dzsihadról és annak pontos hátteréről, a gépek visszatérése nem jelenthette azt a bizonyos "nagy durranást", amit tervetett. Én azt tudom elképzelni, hogy ez a bizonyos bumm a régi szereplők feltámasztása lett volna, hogy viszont láthattuk volna őket -mint a dűne történelmét meghatározó fő szereplőket- a befejező kötetben. Azt mondom, hogy ez valóban egy jó csavar lehetett volna, de nem úgy, ahogy azt Brian és K. J. Anderson azt bemutatja.
Nincs baj az új könyvekkel -hozzáteszem az Előjáték trilógia és a Corrini csata szerintem borzalmas volt-, bizonyára sok Sci-Fi rajongónak tetszik ez a fajta modern stílus. Tizenkettő egy tucat. Van ilyen könyvekből egy rakás, amit ha elolvasunk egy idő után már nem is emlékszünk a cselekményre. Bevallom őszintén lehet én vagyok a feledékeny, de nem sok maradt meg a Ház-trilógiából. Túl hosszúak -értsd vastagok- voltak a könyvek, túl sok üresjárat volt benne ahhoz, hogy maradandó nyomot hagyjon bennem. Frank Herbert regényeiben épp az az óriási, hogy nem eresztette bő lére írásait, mégis nagyon kifejező tudott lenni. Itt nem az írói stílusára gondolok, az külön megérne egy misét és pont Frank Herbert stílusa miatt nem tetszik sok embernek az eredeti ciklus.
Az utódok azt állítják, hogy az új könyvekkel azzal a generációkkal akarják megismertetni a Dűne világát, akik nem olvasták vagy nem olvashatták az eredeti regényeket. Fel akarták kelteni az érdeklődésüket. Az egyetlen probléma az, hogy pont a két írói stílus miatt (amiből az utódok féle kommersz sci-fi készül és a FRANK HERBERT-i szépirodalmi alkotás lesz) na e kettősség miatt sok embernek nem fog tetszeni az eredeti könyv. Nem, hogy visszásnak fog hatni, hanem lehet, hogy egyszerűen el sem olvassák őket, mert akciót-cselekményt várnak. Érdemes itt megemlíteni a Dűnét és az azt követő regényeket. Milyen furcsa a Dűne után a Dűne Messiása. Már egy jóval nehezebb olvasmányt tart kezében az olvasó. Annó nekem is furcsa volt. Az azt követő regények meg mégnehezebbek. Visszatérve az utódok műveirem gondoljuk el, mi van akkor, amikor az olvasó, miután elolvasta a Dzsihad-os könyveket és a Ház trilógiát -Paul of Dune-ről nem is beszélve-, milyennek fognak hatni a Mester művei. Kimondom: szarnak. Tisztelet a kivételnek. Nem fogják érteni, hogy az akciódus, kommersz, ponyva regények után miért van az, hogy a folytatások azok nehezen emészhető, filozófikus művek. Nagy a valószínűsége, hogy el sem olvassák azokat. Az első 3 regényt még talán, de a többit már lehet, hogy nem. Ne legyen igazam. Sok olyan olvasó van, akiknek a Dűne után eleve nem tetszettek a folytatások. Hát még ha azt az Előzményekkel kezdték volna. Brian Herbert és K.J. Anderson veszélyes és rögös útra tértek, mert új könyveikkel valóban Frank Herbert univerzumát és az olvasóközönséget rombolják.
Mindenesetre, akik netán olvassák ezt a fórumot és most szeretnének megismerkedni a DŰNE világával, azok az eredeti regényekkel, FRANK Herbert műveivel kezdjék az ismerkedést és ne az utódok által írt "művekkel."
Szerintem OPi "ismersz" már annyira, hogy én is ugyanúgy látom, tisztában vagyok azzal, hogy a Mester a szépirodalom jeles képviselőle, a Brájen-Enderszon féle pedig...ööö... :P :D
Nem baj, egyszer jöjjenek csak Magyarországra, felsózzuk az utat utánuk, amerre jártak, a székeket, amin ültek, elégetjük őket, ahogy azt a fremenek tették a Harkonnenekkel! :D :D :D
Amúgy észrevettétek, hogy még mindig nincs nyomdába adva a Homokférgei? Kíváncsi vagyok megjelenteti-e idén a Szukits, mert a TOP10-ben benne volt a Vadászai... Megvárom míg mások elolvassák, és leírják mi lett a vége! :D Ha meg nem árulják el, én ugyanúgy nyugodtan alszom! :D
Igaz, nem olvastam, csak a Vadászait, és nem is kritizálhatnám, de hagy engedtessék már meg, hogy nem örülök, hogy X. számú regényt írnak még továbbra is. Én ezt továbbra is a Mester életművének porba tiprásának tartom.
Ahogy annak a generációnak azon része is, aki előbb az eredeti sagát ismerte meg, és mélyebben elmerült a Mester igen is elgondolkodtató mondanivalóinak. Az elmúlt pár évben rengeteg mindent kitárgyaltunk e téren itt. Ezen emberektől az Amazon.com-on is elhangzik, hogy szerintük sem ismerik, mintha nem is olvasták volna az eredeti könyveket, legalábbis nem értelmezték...
Amint olvashattad, én is írtam, hogy dicsőítő, illetve leminősítő kritikákat írnak.
Viszont én azon kommentelők, postírók véleményén vagyok, akik ezeket a műveket a kommersz és lektűr irodalomba sorolják. Komolyan szükség volt erre?
Ahogy ott is írták, Frank Herbert mindent elmondott a Messiásában, ami fontos számunkra a Dűne végétől eltelt időszakban. Az egyik kritikus felhívja a figyelmet, hogy a Paul of Dune-ben bemutatják, hogyan vált hősből zsarnokká... Paul, mint Zsarnok? Szerencsére ugyanarra a következtetésre jutott, mint pl. én. Paul egy tragikus hős, aki bizonyos szempontból önmaga, és mások róla kialakított képének áldozata. Mennyiszer próbált menekülni! A Messiás az egyik legemberibb regény, amit valaha olvastam, tele van mély érzésékkel, gondolatokkal, egy ember belső lelki vívódását mutatja be, ahogy önmagával küzd.
Később ez kiütközik Prédikátorként tartott beszédeiben...
Az egyik legszebb fejezet a sagában, amikor látomása van a lehulló holdról, és Hayt-Idahoval beszélget. Pedig alig pár oldal, elég rövid ez a szakasz. Egy ilyet sem olvastam a Vadászaiban.
Szerintem ezt taposták földbe, otromba módon. Tudom, nem olvastam, de van épp elég kritika ott, hogy továbbra is fenntartsam azt, hogy ezeket meg sem kellett volna írni. Nem csak én vagyok ezen a véleményem, és nemcsak Magyarországon.
A Szukits oldalán is megjelenik, hogy van, akinek azért tetszenek az új regények, mert sok benne az esemény, akció, nem kell filózni. Szerintem ugyanez áll azok egy részére, akik kint pozitívan nyilatkoznak a regényről.
Még jön Jessica of Dune, Irulan of Dune, és Leto of Dune (ez utóbbitól már előre borzongok, újfent, mert az Istencsászára a kedvenc kötetem, remélem nem a CoD és a GEoD közötti időszakot szándékoznak megírni...)
Olvassátok el mind a tizennégyet, és a kommenteket is, de idéznék egyet a legfrissebbből:
"I must not fear. The false Dune books is the mind-killer. The false Dune books is the little-death that brings total obliteration. I will face my fear. I will permit it to pass over me and past me. (originally, 'past' was through, but I don't want the false Dune books to go through me) And when it has gone past I will turn the inner eye to see its path. Where the false Dune books has gone there will be nothing. Only I will remain. "
Szukitsék elérhetőségét tudom, csak dr. Torkos Attiláét nem, aki szerintem a Kiadó külsős munkatársa. Ő szerkesztette a kronológiát a Herbert és Asimov könyvekhez, egy vele készült interjúban le is írta, hogy készítette el
Nos, ha visszaolvasol, vagy másfél-két évet, akkor megláthatod, hogy mi, az eredeti hat kötet tisztelői, pont az elgondolkodtató mivolta miatt csak az eredeti hat kötet fogadjuk el támpontnak, az előutózmányokat nem. Én speciel csak a Vadászairól tudok nyilatkozni, de az maga volt a borzalom és kínszenvedés. Lásd lentebb. :) Ott kifejtettem, miért gondolom így.
Érdeklődj az Alexandra Kiadónál, hátha tudnak segíteni Szukitsék elérhetősége kapcsán. Ők a Szukits könyvek kiadói, ezért gondoltam rájuk.
Az Brian Herbert könyvek kapcsán: én most olvasom az Atreides-házat és meg kell mondjam tetszik. Nem különösebben zavar, hogy nem annyira filozófikus meg elgondolkodtató, mint a fősorozat (amiből eddig az első három könyvet olvastam), de nem is baj, mert így könnyebb olvasni és ha lrakom akkor könnyen fel tudom venni a fonalat.
Az új könyveket is várom, nekem minden könyv jöhet, ami a Dűne univerzumban játszódik. Egy pár hete pl. elővettem az Emperor Dűne statégiai játékot is, régen nagy kedvencem volt, és kiderült, még most is imádom:))
