Nem, mert az egyes dobozok közötti hézagokon keresztül benőne a tarack. Az ágyásszegélyt is átlapolással ásom be, ha toldani kell, és sokszor benő a két réteg közé. Erre még lehet figyelni, de sok hézagra már nem. Tképpen rondább is lenne, mint a műanyag, ha itt-ott kilóg. Műanyagból lehet kapni sötét feketészöldet, az nem ronda, az élénk fűzöld viszont nagyon. A környezetbarát megoldás az lenne, ha a férfiemberek üveges sört innának és visszavinnétek az üveget.
Persze hogy átnő rajta, azért kell kiirtani. :D Más gyom már nem ilyen vehemens, vagy csak elvétve, azokat könnyű kigazolni. De egy korábbi képemen láthattad is, a cukkinikhez például egy régi lyukas szénatakaró fóliát tettem, na azon nem nő át semmi, csak a lyukaknál, de ott a legkisebb esőlyukon is. :)
Lehet, hogy az én újrahasznosítási mániám is beteges már, de most az jutott eszembe hogy a sörösdobozokat nem lehetne leásni ágyásszegély gyanánt...? Nálunk ez elég nagy mennyiségben "termelődik" lévén hogy 3 férfiember van aki szereti a sört...:-)
Egyetértek Chrystahearttal, a tarackot tényleg érdemesebb gyomirtózni. Ne nyúlj most a tarackhoz, hogy szép leveles legyen, aztán glifozát hatóanyagú gyomirtóval fújd le. Ez tényleg lebomlik, és miután eltakarítottad a romokat, vetheted a zöldségeket, nem lesz már rájuk hatása a gyomirtónak. Úgy kalkulálj, hogy ez permetezés után kb. három héttel lehetséges, nem rögtön pusztulnak ki a gyomok. Próbáltam egy területen kézzel is kiirtani a tarackot. Végül sikerrel jártam, de úgy, hogy tavasszal ásónyomonként átválogattam a talajt, utána nem ültettem oda semmit. Hónapokig figyeltem és mindig kiástam, ahol a bent maradt darabkákból kihajtott. Mert akárhogy figyelek, valamennyi bent marad. A műanyag ágyásszegély leásása jó ötlet. A virágágyásokat nálunk is az választja el a tarackot is tartalmazó fűtől. 25 centi széles van tövig leásva, csak annyi látszik ki, hogy tudom hol van, a fű és a növények eltakarják.
Talajtakarásra mi megromlott (bepállott, penészes) szénát szoktunk használni. Nekünk van elég, de ha nektek nincs állatotok, akkor lehet vásárolni olcsóért, hiszen ezt leginkább csak kidobják. Szóval keresel egy gazdaságot, ahol halmokban áll a romlott bála, és először föl kell ajánlani, hogy ha kifizeted a szállítást, elhozzák-e neked, úgyis kidobnák... :) Legjobb a tavaszi széna, mert abban nagyon kevés gyommag van, hiszen virágzásban kaszálják.
Kevesebb tápanyag van benne, de kevesebb mag is a szalmában. Ha ilyet találsz megromolva, akkor azt is felhasználhatod, de azt azért még be szokták rakni az állatok alá. És hát a búza is durva gyom tud lenni. :) A rossz lucerna még jó, bár év közben csak a szára marad meg, és feketén penészedik, ami nem szép. De legalább semmi mag nincs benne.
Kiültetheted már április közepén is a paradicsomokat, ha az időjárás engedi, csak akkor a májusi fagyok idején oda kell figyelni, és ha kell, valamivel betakarni őket azon az egy-két neccesebb éjszakán. De pl. évek óta elmaradt a tavaszi fagy is, még szerencséd is lehet, és akkor jó korán lesz parid. Viszont a paprika nagyon melegigényes, szerintem azokat hagyd a fenébe, majd vetsz másikat. De próbálkozhatsz, csak nem tudom, hogy nem maradnak-e végleg visszamaradottak a hideg miatt. Gyanítom, hogy a termés és növekedés a későbbi jó idő esetén is vontatott lesz.
"A helyrevetés időpontját a talajhőmérséklet határozza meg (1415 oC délben, 45 cm mélységben). Ez homoktalajon április 1015-e között mérhető." - Idézet [link1]. Tehát kell egy hőmérő, és naponta délben 4-5 cm mélyben méred a talajhőt április elő harmadától az előkészített (és tömörített) ágyásban. Igaz, a homok hamarabb melegszik, de azért az átlagos föld sem késik sokat. Olyan nappali 18-25 fok körül szokott bekövetkezni.
Csírázás a magok állapotától függ. Én szoktam egy kicsit előáztatni is nedves vattában, úgy biztosabban ered.
Nyomdafesték lebomlik, nem kell aggódni miatta. Nem eszed meg, nem szívódik föl. Komposztba/trágyahalomba elmegy. Ha vécépapírgurigával akartál palántázni, akkor a gurigát előtte Topsinba kellett volna áztatni és megszárítani. :) Amúgy a Topsin az egyetlen engedélyezett és hatékony csávázószer, a régi jól beváltak közül csak ez állta ki az uniós rendeleteket. Úgyhogy magvetések előtt ne csak beöntözzünk, de csávázzuk is a magokat Topsinban!
Tarackot meg le kell gyomirtózni és kész, nem kell szívbajoskodni miatta. Biokertben persze nem megengedett, de a levélen keresztül fölszívódó gyomirtók (Medallon, Glialka) szintúgy lebomlanak a talajjal érintkezve, így nem veszélyesek. Ilyenkor, tavasszal a legjobb használni, mikor kb. 5-10 centisek a leveleik, de vetemény még nincs. Eper vagy egyéb ágyások közül közül, ahol sem rendesen gazolni (tarackgyökeret túrni), sem gyomirtót permetezni nem lehet, én úgy szoktam, hogy egy Medallonos/Glialkás ecsettel kenegetem be a tarack leveleit, tökéletesen beválik.
amikor először olvastam bele a topikba, akkor gyorsan elvetettem egy csomó paprika és paradicsom magot ládába. február 9-én. aztán olvastam, hogy még csak a fóliában termesztendőket kellett volna elvetni. most nem tudom, mit csináljak a túl sok palántával. kidobni sajnálom, akkora üvegházat nem tudok csinálni, hogy mind beférjen. nem lehet valahogy egy hónappal késleltetni a megnövést? vagyis lehet, gondolom, de lehet az még úgy jó termő? annyi helyem a lakásban sincs, hogy mindet egyenként poharakba ültessem. valami tanács?
nálam is tombol a tarack. valóban meg kell próbálni minden részét kiszedni, de természetesen ez reménytelen. De az a tapasztalatom, hogy ahol ezt évekig művelem, ott végül tényleg véglegesen eltünik a tarack. Most én is ástam fel szűz tarackos területet. Egyrészt talajtakarni fogok, hogy ne nőjjön gyom (mivel takarok, azt még nem tudom, nem kaptam rá javaslatot a fűn kívül, ami meg nincs), másrészt majd tövestül huzogatom ki őket esők után. Én így csinálom.
Köszönöm, akkor én is bátrabb leszek az ÉK-i ablakoknál. A fénycsőről amit írtál, kicsit komplikált nekem, technikai dolgokban zéró vagyok :)
Újságpapírról nincs semmi konkrét kémiai adatom, csak a józan paraszti ész: szakmámból kifolyólag többször voltam nyomdában, és valahogy nincs kedvem nyomdafestéket enni. Még közvetett formában sem. Nem tűnt ehetőnek a festék az illata alapján :) de mint tudjuk, kicsit beteges vagyok a témában :) ja: tegnap elfogyott az aktuális wc papír, és látom, hogy a gurigáján két csíkban ragasztóanyag maradt hátra, amit beívott a guriga. Talán valami enyvféle, de lehet bármi. Azt sem tálalnám az asztalra. De mindenki működjön a megérzései szerint e téren :)
köszönöm mindenkinek a válaszát. inkább amiatt aggódtam, hogy túl kevés tápanyag marad a földben a következő növények növekedéséhez, azért érdekelt, hogy mik a tapasztalatok.
a másik kérdésem. az építendő üvegházat egy olyan helyre tervezem, ahol most jó tarackos fű van. elkezdtem felásni, egy kis darabon, ha akkurátusan kiszedegetem a földből a gyökereket és teszek oda valamennyi (szárított) trágyát, akkor az úgy jó lesz szerintetek? még arra is gondoltam (innen merítve az ötletet), hogy leások körbe műanyag ágyásszegélyt, hogy ne nőjön vissza a tarack. nem akarnék a használatos veteményes területéből ilyen sokat elvenni, csak ha muszáj.
én egyébként még a múlt héten, amikor még tavasz volt :-) kintre elvetettem nagyon korai borsót és retket és salátát, de tettem rá kis összetákolt fóliát, remélem, megmaradnak.
Az újságokban ólom volt régen, de hogy most milyen anyagot használnak a nyomtatáshoz azt nem tudom. Lehet hogy nálunk még ólmosat, külföldön meg már nem ólmosat:-)
Ez amit már elvetettem és kikelt ez korai nyári káposzta. Persze majd másféléket is akarok, de ezzel azért is siettem, mert jó lenne úgy időzíteni a vetéseket, hogy folyamatosan legyen nyári káposzta amit oda tudok adni az állatoknak is akár. Nekem elég nagy kertem van és tavaly kezdtünk állatokat tartani. Most szeretném úgy beosztani a veteményest, hogy nekünk is és az állatoknak is jusson, főleg azért, hogy télen is tudjak nekik zöldet adni.
Az attól függ milyen káposztát szeretnél termeszteni. Korait, vagy téli, elállót. A korai kelt, nyári fejeset, vöröskáposztát, korai karfiolt, brokkolit, de főleg a karfiolt már nyugodtan vetheted, De egy-két hét mulva a hosszú tenyészidejű fejeskáposztát bimbóskelt is lehet vetni palántának. A kései, másodvetésű kelt, karfiolt, karalábét majd csak május végén kel vetni.
A palántaföldet tényleg kár kidobni. Abban a mennyiségben, amit az itteni átlag hobbykertesek használnak, nemnagyon alakul ki vírustenyészet. Főleg abban a stádiumban, ameddig a ksi növényeket átültetjük. Mert eddig csak némi locsolást kap, tápozni egyenesen hátrányos, mert a sejtjei lazák lesznek, és amivel a gyökere fejletlen, a szíklevélből táplálkozik. Én a földet újrahasznosítom mindíg. Sőt a nagyobb növények kiültetése után visszamaradtat is. Ha máshova nem, akkor virágládába. Sossem fordult még elő fertőzés.
Köszi! Én a káposztát szeretném majd pikérozni, de még úgy látom korai:-) Majd csinálok képet róla:-) Jó sok kelt, ami tök jó, mert lesz a pipiknek is belőle, na meg a nyuszinak:-)
Sziasztok, én is új vagyok itt, úgyhogy egy kicsit bemutatkozom. Szobakertészként már elég gyakorlott vagyok, erkélyen is nevelgettem ezt-azt, de az "igazi" kertészkedést most kezdem élesben. Tavaly nyár végén költöztünk az asszonykával pesti panelházból családi házba (Érdre). Kb. azóta olvaslak titeket rendszeresen, meg vissza is olvastam jó hosszan, ha nem is az egész topikot. Tavaly ősszel még lett némi saját salátánk, zöldhagymánk; a cserepes csilikülönlegességeim jól bírták a kertet, szépen teremtek is,.az addig erkélyen nevelt paradicsomból viszont kiültetve nem sok használható lett, az őszi retkem meg erős lett, és csupa kukac. Na de idén... :) Nagy terveim vannak, próbálkozom (kis tételben) mindenféle zöldséggel, rendeltem egy adag izgalmasabb magot is Angliából. A lakásban már szinte minden alkalmas hely tele van palántákkal, és kintre is vetettem ezt-azt, hátha nem fagy el :) Idén majd meglátjuk, mik azok a termények, amik az itteni viszonyokkal is jóban vannak, meg velünk is, és idővel majd szűkítem a skálát. A fő célom a finom paradicsomok és erőspaprikák termesztése, persze nem ipari mennyiségben, csak magunknak. Kb. 700 m2 a kert (házzal, mindennel együtt), és elég szerencsétlen a kialakítása, de sok lehetőség van benne, majd az évek során a magam kedvére alakítom.
No, a hosszúra sikeredett bevezető után jöjjön az, hogy miért is szólok most hozzá.
Tutoti: három dolog. Én a palántáim többségét kikelés után a fűtetlen szobánkba tettem ki, és ez a szoba is északkeleti fekvésű, elég sötétke. Az ablak elé beállítottam egy polcot, és a legfelső polcáról lelógattam egy sima 18 wattos fénycsövet (eszkábáltam rá kartonpapírból meg alufóliából egy kis reflektorernyőt), azzal segítek rá a palánták fényellátására. Nem speciális növényes csövet használok benne - bár azt is lehetne. A növénykék - az idősebbje már majdnem egy hónapja ott van - jól érzik magukat, nem nyurgulnak, nem sápadtak, úgyhogy tudom neked is ajánlani ezt a módszert. Sőt, amikor egy polc megtelt, tettem a legalsó polcra is egy csomó palántát, ide természetes fény szinte egyáltalán nem jut, csak egy második neoncső világít nekik - és ezek is jól vannak (bár a biztonság kedvéért majd cserélgetni fogom a felsőbb emelet lakóival). A lámpák időkapcsolón vannak, valamivel rövidebb időn át égnek, mint a kinti napfény. A másik dolog: kipróbáltam a vécépapírgurigás palántázást, és ugyan a palántáim is megvannak még, de káprázatosan szép, bolyhos, hófehér penészt neveltem bennük főleg. A gurigák ragasztóanyagára gyanakszom főleg, hogy az lehet valami olyan szerves cucc, amit szeret a penész. Eddig háromféle gombaölőszerrel próbálkoztam ellene, a harmadik (Topsin) talán visszavetette a fejlődésben, a többi meg sem kottyant neki. Több mérget már nem szeretnék odalocsolni. Úgyhogy jövőre valószínűleg nem próbálkozom ezzel. A harmadik egy kérdés: "köztudottnak" mondod, hogy az újságpapír tele van méreggel. Külföldi oldalakon viszont nagyon sokfelé kifejezetten ajánlják, hogy a - nem színes-fényes - újságokat komposztáljuk. Van valami konkrét információd, adatod arról, hogy a magyarországi újság mérgezőbb azoknál? Biztos vagy benne, hogy nem jó ötlet kerti célokra használni? A komposztba még nekem sem volt kedvem beleszórni, de azért érdekes gondolat.
Skolikagi: ha már írogatok, akkor a vak vezet világtalant elvén neked is felelek. A legtöbb palántát akkor jó tűzdelni, amikor már fejlődni kezdenek az első valódi levelei, tehát amik a sziklevéllel ellentétben már úgy néznek ki, mint a felnőtt növény levele. Ennél kicsit később is lehet, akár akkor is, amikor a második pár lomblevél nő, de azt mondják, a korábbi tűzdelés jobb. És van, aki már egészen fiatalon, csak szikleveles korban megcsinálja.
A szabadföldbe szánt paprika paradicsom magjait március első dekádjában (03-10-ig) vetik palántának, fűtött helyen. Az ennél korábban vetett palánták megöregszenek, a később vetettek pedig fejletlenek lesznek, vagy később teremnek majd.
Hát először is későn rakom le, ez tuti, mert amire a nagydarab föld úgy kiszárad, hogy a traktor rá tud menni, az már április, sőt volt, hogy május volt.. Most egy másik területre akarom tenni, akár már a jövő héten... A föld anyagos, kötött, de tavalyelőtt kapott trágyát, és öntözésre is van lehetőség.
Fokhagyma: tudni kellene, milyen körülmények között próbálkozol vele, abban talán látszódna valami hiba. Amint rá tudsz menni a földre, egyből kell duggatni, áprilisban már felesleges. Fától távol, 2-3 éve trágyázott földben nő jól. Úgy tippelem, mi 2 héten belül nekifogunk.
Köszönöm mindenkinek a Cayenne paprikáról adott tanácsait. Azóta már vettem magot a L...-ben. Nekem is több fajta erős paprikám termett tavaly, amikor pirosra beérik, ledarálom magostól, és 10% sóval összekeverve elteszem télire egy légmentesen zárható kis üvegbe. Gyönyörűen színesíti és ízesíti a leveseket.
