Ez a rovat az Írástörténeti Kutatóintézet baráti körének a szélesebb nyilvánosság felé történő megnyitása kíván lenni. Be akarunk számolni az itt végzett munkáról, meg akarunk vitatni nyitott kérdéseket az előrelépés érdekében.
A székely rovásírás eredetét kutatva ugyanis sok új felismerésre jutottunk a kutatótársakkal, amelyeket érdemes megbeszélni. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyon sok segítséget kaphatunk a nyilvánosságtól.
Így jutottunk például egy hun tárgyhoz, amelyiken székely betűs, magyar nyelvű rovásfelirat van. Így kaptuk a most bemutatandó honfoglaláskori keresztet is, amelyiken szintén van egy magyar nyelvű rovásfelirat. Az akadémikus "tudomány" mindezekről még - tudtunkkal - semmit sem tud, vagy nem foglalkozik vele.
Így találtunk egymásra és újabb segítőtársakra is, akik fordításokkal, nyomdai előkészítéssel és millió más módon segítettek nekünk, meg a tudományos kutatásnak. Illik valamit közreadni ezekből az eredményekből és érdemes a nyilvánosságnak ezt a formáját is kihasználni a továbblépés érdekében.
A rovat címében megfogalmazott állítást is megvitathatjuk (a google-ba beütött "Az Éden írása" keresőszövegre megjelenik a tanulmány), de van ezer más írástörténeti tárgyú megbeszélnivalónk is.
A rovatot rovó nyitja, de ezen a fedőnéven több munkatársunk is közreadhatja a véleményét.
A Balaton és környéke tele van talányokkal. Vita még ma is, hogy honnan ered a neve. Kétszáz évvel ezelőtt Vályi András a Magyarország leírása című munkájában írja: Nevezetének eredetében meg nem egyeznek a tudósok, sokan magyar eredetűnek állítják, mások ellenben rátz vagy tót szónak... A tatárok is Balatonnak nevezték... A híres magyar történetek írója, Turótzi János Palatinus tónak nevezi. A legelfogadottabb vélemény szerint a mocsár, sekély tó jelentésű szláv blato, vagy blatn szóból eredeteztethető a Balaton neve. A néveredetnél is nagyobb talány a Balaton keletkezése.---- szerencsére van nagyobb talány....
a blato az délszláv, a blatn í szlovák...és keressük meg ezt a jó palóc szót... a felső szláv a platni felé hajlik...tehát a napos,ügy eletes értelmében nem a köznapi,hanem a korhoz illően istenekkel terhelt értelmezést vesz fel..palat-felett... ha ugy tetszik - nincs új a NAP ALATT.....
http://www.somogyportal.hu/?vendegvaro_sub=11&cid=100 Somogy megyei információs portál - www.somogyportal.hu
"vajon az IGAZI MOCSÁR mi lehetett a nyelvükön ? Vagy nem láttak mocsarat, vagy sohasem látták a Balatont...."
Hát a mai Balatont nem is látták. A korabeli Balaton viszont több tavacskából állt, amiket mocsaras részek vettek körül, mint a mai Kis-Balaton (ami mellett állt Zalavár is).
>A blato pedig, amennyire én tudom, csak a délszlávoknál jelent mocsarat, mert a >Balatonnak csak a déli partja mocsaras, az északi nem. Azaz a Balaton adta a >délszlávoknak a mocsár mintáját s lett tulajdonnévből közszóvá.
Sajnos, kedves Provó, ki kell ábrándítsalak, rosszul tudod. A blato, illetve változatai az összes szláv nyelvben mocsarat jelentenek, így az északi szlávoknál (szlovákok, csehek) meg a keleti szlávoknál is. Elég vicces dolog feltételezni, hogy innen kiindulva vette be ez a szó Moszkvát.
Az is elég érdekes, hogy a déli és az északi szlávok közti határt a Balaton vonalánál képzeled el. Abban az időben a mai Cseh- és Morvaországot, Szlovákiát, Dunántúlt, Szlovéniát és Karintiát nagyjából egységes szláv nyelvű népesség lakta, amely egységet aztán a magyar honfoglalók törtek meg, így teret adva a különböző szláv népek önálló fejlődésének. Elég jó bizonyíték erre (többek között), hogy a szlovákok és a szlovének ugyanúgy nevezik magukat (slovensky).
Csak a történelmi tényeknél maradva: a IX. század közepén Zalavárban volt a Nyitráról elűzött Pribina Balaton-környéki fejedelemségének központja. Tehát a magyar honfoglalók amikor ideértek szlávokat találtak (meg esetleg néhány, a birodalmuk széthullását túlélt avar illetve germán néptöredéket).
Üssenek agyon, ha értem, mire jó a teljesen világos történelmi, nyelvészeti tényeknek és a józan paraszti észnek ellentmondó kreálmányokat gyártani, mint az a Béles Balaton dolog... A végén még magatok is elhiszitek.
Csak ennyit akartam korrigálni, nem akarok a sumér, szittya meg szíriuszos dolgokba beszállni.
Az a kérdés, kik és mikor adták ezeket a földrajzi neveket. A Balaton - Pelso római kor előtti név lehet. Meg kell nézni a kelta istenek neveit. Persze lehet sokkal korábbi is, pl. a jégkorszak utáni első betelepülők nyelvéből. Hogy a jégkorszak előttről maradhatott-e fenn a Kárpát-medencében földrajzi név, azt nem tudom. Mezopotámiában ezt könnyebb elképzelni.
Barátnak ezt az elmefuttatását nem olvastam eddig. A sok őrültségnek tetsző ötlete miatt alig olvasható. Azonban néha zseniális felismerései is vannak. Ezek persze csak ötletek nála, amit sokoldaluan ellenőrízni kellene - ha lehetne.
A Balaton esetében Bál (Bél) isten neve bukkan fel szerinte is. Az ellenőrzését ma már a világmodellek jelkészlete segítségével el tudjuk végezni, ugyanis a világmodellek belsejében (isteni középpontjában) a székely "b" rovásjel bukkan fel. (Míg a sarkain az "s" rovásjel.)
A magyar nyelv korábbi életében, már az ősmagyar kortól fogva jelen volt számos más igeidő, amelyek mostanra jóformán kihaltak. Kijelentő mód múlt időt fejezett ki az elbeszélő múlt (várék), a folyamatos múlt (várok vala) valamint a régmúlt (vártam volt) is. Az elbeszélő múlt a jelenhez nem kapcsolódó események leírására szolgált, a folyamatos múlt idővel a múltban még zajló, folyamatban lévő történésekről számoltak be, a régmúlt pedig egy másik múltbeli eseményt is megelőző eseményre vonatkozott. Ebben a rendszerben a ma is létező múlt idő (vártam) elsősorban a befejezettségre utalt, és az élőbeszéd tipikus múlt ideje volt (bizonyára ezért is maradt fenn). Ez a felosztás több indoeurópai nyelvben mind a mai napig hasonló formában él.
Jövő időben használatos volt egy másik alak is (várandok), a felszólító módnak pedig múlt ideje is létezett (vártam légyen).
A latin nyelv mintájára előfordultak egyéb alakok is, például a feltételes mód jövő ideje (várandanék vagy fognék várni), illetve a kijelentő mód egy másfajta jövő ideje (várandó vagyok), de ezek nem vertek gyökeret.
A kijelentő mód múlt idejű alakok és a szintetikus képzésű jövő idő a XIX. század folyamán tűnt el a köznyelvből, Arany és Vörösmarty műveiben még szép számmal előfordulnak; egyes nyelvjárásokban pedig ma is használják némelyiket. A régmúlt egyetlen alakban, a szoktam volt szerkezetben a köznyelvben is előfordul (mivel az ige sima múlt ideje többnyire a jelenre utal).
A felszólító mód múlt idejét még a XX. század elején is használták (Ady, Mikszáth, Karinthy), s olykor ma is felbukkan. Ez az igeidő talán annak köszönhette fennmaradását, hogy a ragozási paradigmában olyan helyet foglal el, amelyet más alakkal csak körülírással tudunk kifejezni.
Példák: ----------------- Jókai Mór
" Én csak annyit mondok önnek szólt dr. Grisák , hogy imádkozzék, nehogy ma látott légyen utoljára."
"Azért, hogy Szent Ilonán meg Helgolandban és a tenger tetején semmi szó sem hangzott Zárkány leendő új méltóságáról, abból nem következett, hogy már az egész vármegye ne tudta légyen azt."
"Az özvegyasszony természetesen maga főzött, és Árpád imádta anyja főztét, s ha valaki rossz szívességet akart neki tenni, csak úri ebédre hítta légyen magához."
"És ha elfogott is a katonaság valakit a dúló martalócok közül, mit csinált légyen vele?"
"Akármilyen csillaga lett légyen is a nemzetnek Wesselényi, a kormány követelte börtönbe záratását."
"Boltay mester azonban nem ült mellé, hanem kiült a kocsishoz. Azzal menté magát, hogy ő mindig ott szokott ülni, mert fél, hogy a kocsis elalszik, a lovak elragadják a szekeret s több efféle; pedig voltaképpen úgy állt a dolog, hogy bármily nagy mértékben tisztelte, becsülte légyen a magát megjavított asszonyságot, de csak mégis szégyellt mellette ülni egész Pozsony városa láttára."
"Egy ilyen tréfás csínytevőnek, ha valami bolond ötlete támadt, az azt elmondatlan vagy végrehajtatlan nem hagyta, ha mindjárt a legjobb barátja, szeretője, felesége, ipa, napa, király őfelsége, vagy maga az Úr Jézus, vagy a saját bevert feje szenvedett légyen is miatta. Annak meg kellett történni."
"Oly eszme, oly indítvány vala ez, mely varázshatalommal egyesíte minden pártot, akár fehér, fekete, veres vagy tarka toll; akár zöld ág vagy szalag volt is azoknak jelvénye, s nevezték légyen magukat konzervatív, reformer vagy liberálnak (...)"
"Még csak az kellene, hogy a golyókivevőt is otthon felejtette légyen, amire minden bizonnyal szükség fog lenni."
-------------------------------------- Ady Endre
"Hallgassanak meg, urak, és ne ragadtassák magukat esetleges inzultusokra, mielőtt meg nem hallgattak légyen."
"Kell, hogy legyenek nagy élő igazságok. Kell, hogy nem törvény nélkül mondta légyen ki amaz új római imperátor a németek birodalmában, hogy a tekintélyeket sírjaikból trónjaikra kell felhozni újra. Kell, hogy nem törvény nélkül változott meg légyen a tömegek lelke, mely áhítja a jármot ismét, mivel botorkálni mégiscsak a járomban könnyebb."
"Mindegy, ha krákogva, szótagokat nyelve beszélt légyen is Rakovszky úr, s ha ezt a beszédet nem is értette volna meg a komádi magyar, ez a beszéd mégis kuruc beszéd volt."
"Nagyon nem szerencsés ember ez a mai pápa. Világos, hogy ő maga sohse volt szerelmes természetű. Ragyogott légyen bár a legszebb Hold a lagunákra." ------------------------------------------
Mikszáth Kálmán
"A legendák tehát legendák, és a Vatikán szava nagy szó, szent szó, de az agnoszkáláshoz mégiscsak az kell, hogy az agnoszkáló látta légyen azt a valakit, akinek felismeri a másik valakit."
"Bár még sokat nem értett meg ezekből a kis Móric, mégis valószínűtlen, hogy ne tettek légyen rá nagy benyomást az itt tapasztalt új dolgok."
-----------------------------------------
Karinthy Frigyes
"Igen, elég idős vagyok, hogy a látható világból megszereztem légyen mindent, amire láthatatlan világomban szükségem lehet." (Utazás a koponyám körül)
------------------------------------ Jékely Zoltán (fordítás)
"(...) s már akkor, amikor felfedeztek, kis híja, hogy ízekre nem szaggattak ott. Hogy kívánja, hogy visszamentem légyen?" (Dumas)
"Valami lelkiismeret-furdalásféle suhant át DArtagnan lelkén, lett légyen bármily kérges szívű is." (Dumas)
------------------------------------
(Fiktív) köznyelvi példák
"Nem szereti a főzeléket, legyen az tök-, bab- vagy borsó-." (jelen idő)
"Nem szerette a főzeléket, lett légyen az tök-, bab- vagy borsó-." (múlt idő)
"Kell, hogy én levelet váltottam légyen ezzel az emberrel!"
"A tisztesség megkívánja, hogy ne beszéltél légyen másokkal erről."
"Aggódtam, nehogy elszalasztottam légyen a lehetőséget."
"A szak felvételéhez szükséges, hogy elvégeztél légyen már két félévet egy másik szakon."
"Ahhoz, hogy reklamáljak, muszáj, hogy pont ebben a boltban vásároltam légyen?"
Nincs miért elnézni. Annál inkább megnézni, és elgondolkodni.....
Ha a KM-ben létező majdhogynem minden földrajzi elnevezés szlávból átvett, akkor vajon miért nem szláv volt a KM nyelve , illetve ennyi településnév kapcsán fölmerül az a gondolat, hogy mérhetetlen sok szláv lakosnak kellett lennie, akik a betelepedő "RÁTARTI" -TÖRÖK-LOVAS-NÉPnek átadták a számukra érthetetlen neveket... Hacsak a honfoglalók másodnyelvként nem ismerték a szlávot..... Ráadásul, ha tudjuk azt, hogy a magyarság már jobb kondíciókkal épített TAKARÉKOSABB várakat, akár a meglévő BRONZKORI / AVARKORI sáncok nagykörű felhasználásával is, akkor kétséges az, hogy megtartották volna az amúgyis kiejthetetlen szláv neveket... Mégiscsak arról van szó, hogy a CIRILL/METÓD katolicizáló csapat lépéselőnyben volt a papság kiépítésében , amely a szláv nyelv rohamos terjedését tette lehetővé, így az elnevezésekben a maguk nyelvében a hozzá hangzásában legközelebbieket vették föl, vagy alkottak saját fogalmakat... ( Gyakorlatilag még azt is megkockáztatom, hogy a SZLÁV nyelv és írás egy MESTERSÉGES NYELV ( CIRILL/ METÓD kreáció bizánci megbízásra) a bizánci vallás radikális terjesztése érdekében, célozva a különböző SZOLGAI SORSÚ NÉPEK nyelvi egységesítésére is .... Elvégre ha megvizsgáljuk a nyugat és kelet alakulását, láthatjuk azokat a "VÉGÍTÉLET"-szerű ismérveket, amiket a két központnak félelmetes volt megélnie. Bizánc esetén akár gondolhatunk az avaroknak kifizetett hatalmas mennyiségű arany kifizetése utáni csődhelyzettel, vagy akár gazdasági csőddel is. Nyugaton is ez a helyzet, a városok kirajzanak, mert az egyedüli igazi megélhetés a tömegek számára a mezőgazdaság... Sohasem feledhetjük, hogy a NYUGAT csakis BIZÁNcon keresztül volt képes a legnagyobb kereskedelmet lebonyolítania a Kelettel... Van-e valami nyoma a szláv nyelvnek Cirill/Metód elöttről ?)
Ebből a Balaton nevének levezetése tetszik a legjobban. Ha a Balaton mocsár volt az ős-szlávok (? kik azok ? vannak olyanok ? azok nem errefelé éltek, az biztos....) szerint , akkor vajon az IGAZI MOCSÁR mi lehetett a nyelvükön ? Vagy nem láttak mocsarat, vagy sohasem látták a Balatont....
A legszebb a dologban az, hogy mindazok után, amit eddig megtudtam a PILISről, és még nem is olvasva EZEN HOZZÁSZÓLÁSODAT, a P -> F csere kapcsán megfordult a fejemben a FILIS mint FILIA értelmezés is.... ennek előmerészkedésével még pár infó összegyűjtéséig vártam volna, de meglátásom szerint semmiképpen nem maradt volna ki... ( Nembeszélve a PLS-PLS mint PILIS-PÁLOS közösködésről....... Megintcsak JUNG jut eszembe....)
Elnézést még egy idézetet másolok ide Dr. Baráth Tíbortól.
Veszprém (Beszprém, Bezpriem) a Balaton vízénél peremszerűen ki emelkedő platón áll s ez a helyzet jut kifejezésre nevében, amelynek eredeti értelme Bíz-Perem, majd Víz-Perem lehetett. Azt is tudjuk, hol Víz szavunk régen nemcsak B hanggal kezdődött (Biz), hanem még gyakrabban P-vet ( Pis ), továbbá hogy egyik legrégibb magyar helynév képzőnk a `talaj, lakóhely' jelentésű TA szócska. Ezt szem előtt tartva nem szükséges Pest nevének magyarázata végett szláv kályhákat és tégla, égetőket képzelnünk a Duna partjára, hiszen Pest eredeti neve említett két szócska, a Pis és Ta elemekből jól megérthető, egyszerűen Víz (melletti) Város. Pest valóban az és legrégibb kerületét mind a mai napig régi nevén Vízi- Városnak nevezik, a Pest rokonkifejezésével. Hasonlóképpen Víz (Pis) melletti területet (Kő) jelent Piski neve, szóval abban is vocabudum Hungaricum rejlik. Pozsony nevét még a múlt században is Poson alakban írták s annak két összetevő eleme: Pis-Hon világosan mondja, hogy ez a város is víz mellett épült s magyar elnevezés nagyon régi időből, még a csendes H idejéből ered. A Baranya név elő a Dráva-Duna szögletében épült várat jelentette, később a megyét Anonymusnál szereplő régi alakja Borona, ami `Bor Hona' s utal az akkori árvizes területre, akárcsak a Vág mellett álló másik Borona. Nem lehet Boronát (Baranyát) sem a szláv Brnaból eredeztetni, amikor' Székelyföldön a víz ma is `bor' és egyebütt is temérdek az e szóval alkotott helynevünk, mindig vízzel kapcsolatban, például Borszék, Borsava, Talabor, - akárcsak a Régi Keleten, a Kr. e. évezredekben. Miért 1enne Orsova idegen eredetű helynév, ahol Árpád jövetele előtt egy fejedelem székelt, amikor ebben a névben is régi magyar szavak tükröződnek egyrészt az Úr, másrészt a Szava (Szó), s azonosnak látszik a kisázsiai Arzawa királyi székhellyel, ahol szintén egy fejedelem (Úr) szava hangzott. Munkács neve is magyar eredetű, hiszen Munkás szavunkat a Kr. e. III. évezredben olvassuk és a helyet Anonymus is Munkásnak írja. Miért ne lehetne a Balaton etimológiája magyar, amikor Magyarországba annyi "Bál" és "Mén" isten hitén élő ember érkezett a Régi Keletről, hogy azok lakóhelye, a sok "Bál- Otthon" valósággal " ölelte a Balaton tavát. Végül miért kell Nyulak-szigetét olvasnunk és hozzáfűznünk egy egész nyúlparadicsomot és a Haseninsel-elméletet, amikor ott nem nyulak laktak, hanem nők, később is apácák, akárcsak Tihanyban, és a sziget régies írású NU-LUK nevét helyesen 'Nő-Laknak' kell olvasnunk, aminthogy az Arad-megyei ASSUN-LUKA nevet is Asszonylakának ejtjük ki (84m 172).
Hozzátenném, hogy Borsod megyében is van egy Balaton nevű helységünk a hegyek között. Kazincbarcika felett.
A Balaton és a Pilis is a Kárpát-medence belsejét foglalja el, szent helyek, amelyek ezért joggal viselik a világközéppel azonos Bél isten nevét (lásd alább a veleméri sindü fényképét, amelyiken az X alakú jel Bél isten jele).
A Balaton-ból a Bala azonos Bél(Baál) nevével.
A ton utótag pedig az eredeti istennév: a Ten megfelelője.
A blato pedig, amennyire én tudom, csak a délszlávoknál jelent mocsarat, mert a Balatonnak csak a déli partja mocsaras, az északi nem. Azaz a Balaton adta a délszlávoknak a mocsár mintáját s lett tulajdonnévből közszóvá.
Néhai Simon Péter (ő az ELTE tanszékvezető tanára volt, 1993-ban hunyt el és nem azonos az indiánokat kutató Simon Péterrel) a székely TPRUS jelet az egyiptomi HPRU (heperu) jellel azonosította. Szerinte ez a jel a szabír népnevet rejti, amelynek volt tapar alakja is és az egyiptomi változata a szent skarabeuszbogarat ábrázolta.
Azaz a jel értelme "szabír ős" lehet. A székely jelváltozatok egyike kerek bogarat ábrázol (hasonlóképpen az egyiptomihoz), két másik meg egy százlábúra (esetleg égig érő fára) emlékeztet. S ez az égigérő fa valóban azonos lehet a szabírok ősével, pontosabban a véle azonosított világfával.
Simon Péter nagyszerű ember volt. Sokat tett a székely rovásírás eredetének tisztázásáért.
A Pil előtag Bél isten nevét rejti. Ebből az istennévből alakult ki a Bél - Pel - Pil - Pi - fiú alakokon keresztül a magyar fiú szó. A jelentés magyarázata az, hogy Bél az isteni triász fiú tagja volt, ő a napisten. Összefügg vele az erdélyi beli becézőszó is, amivel a kisfiúkat szokták szólítani. Ez az istennév van a Balaton és a Pelso (belső) szavakban is. Ezzel a gyökkel rokon a világ, villám, virág, stb. töve is, meg a Balaton, bél, belső töve is. A gyök és az istennév legalább 12 000 éves, mert kimutatható a penut indiánoknál is. Ezért a szláv eredeztetést érdemesebb megmosolyogni.
Az is utótag az ős szavunk megfelelője. A napisten ugyanis a nemzet őse, tőle származunk. Bél a régi neve volt e napistennek, a krónikáinkban őt emlegethetik Nimródként.
Hazai nyelvészeink Pest nevét a szláv "kályhából, téglaégető kemencéből" eredeztetik Szerintük Veszprémnek is valami ős-szláv lakosai adhatta máig viselt nevét. Piszke, Pöstyén, Piski és sok más Pis-elemet tartalmazó helynevünk szintén "csakis szláv eredetű" lehet, aminthogy Baranya nevében is "vocabulum Slavicum" rejlik, az erődöt jelentő Brna Szláv eredetű lenne Orsova, Zemplén és Munkács neve és természetese a Balatoné is, mely utóbbi a mocsár jelentésű Blato leszármazója volna Ugyane tudósok szerint a Margit-sziget régi Nyulak neve német eredet volna, mert németül Haseninselnek nevezték és így tovább. Azokat helyneveket, amelyeket az ó-szláv segítségül hívásával sem tudtak megmagyarázni, személynevekből próbálják eredeztetni, különösen az e1ső várispánok neveiből, ahol aztán nincs szükség az értelem további kutatására. E szerint az ispán-elmélet szerint keletkezett volna Pozsony Sopron, Kolozsvár és Baranya neve. Ezekre az adott magyarázatokra nem óhajtunk oly részletesen kitérni, mint Tihany nevére, de mégsem hagyhatjuk megjegyzés nélkül már ebben a bevezető előadásban sem hiszen mindegyiknek kézenfekvő magyar az etimológiája. Figyeljük meg e városok földrajzi fekvését, mert legtöbbször abban rejlik a magyarázat kulcsa. ."
"A Régi Keletről itt helynevek sorában szerepelnek a Hét szóval összetett nevek, amilyen a dunántúli Hetés vidéke és a Hét, Hete, Hetés, Hetény községnevek ilyenek a kisázsiai Hétország (Héti Ta) nevét folytatják. Ugyanilyen keleti Pilis-Ta (Palesztina) nevét Magyarországon folytató sok Pilis;, Pilis-vármegye, Pilis-hegység, valamint a Pilis szóval összetett több helynevünk. Egy kitűnő hazai magánkutatónk, Németh Péter (Budapest) felfedezte a magyarországi Pilis- Ta területét a Duna nagy kanyarjában ahol sáncokkal körülvett, épületromokkal telehintett régi uralmi központot talált.(9)"
Az idézet Dr. Baráth tíbor: A Magyar népek őstörténete III. kötet Megjegyzem még, hogy Pest neve Bonfini szerint az itt lévő római katonáktól ered akik az itáliai Pestum városából származtak.
Megjegyzem, az avarok neve, a mongolban, - állítólag - abarga, azaz féreg, a kínaiban pedig a zsuan-zsuan jelent nyüzsgő vagy tekergő férget. Ezzel összevágna Theophanész közlése, aki szerint a perzsák a VI. században kermichion-nak nevezték a türköket és Korezm vezérét, a "férgek vezérének" hívták. Walter Pohl helyesen jegyzi meg: 'meglepő volna, hogy egy győzedelmes nép magát féregnek nevezte volna!'(45) Egy japán professzor azonban kimutatta, hogy ismét melléfogtak az etimológusok, mert a vizsgált szó farkast is jelent.(46)"
46. H. W. Haussig id. mű (1956) 37. j.
Az idézet Bakay Kornél: Őstörténetünk régészeti forrásai II. 142. old.
Mivel most ásom magam egy kicsit a PILIS-témába, az alábbi dolgokra keresem a magyarázatot:
Állítólag a PILIS szó szláv eredetű, és jelentése "kopasz, növényzet nélküli hely" .
Ez önmagában egy nagy ellentmondás, mivel nem neveztek volna el minden PILIS nevezetű helyet ezzel ( totális általánosításra használva) , illetve a honfoglaló magyarság , főként a vezéri szállásterületeként egyáltalán nem maradt volna fönn ennek elnevezése és nem hagyományozódott volna tovább.
Ellenben ismerve azt, hogy a LITVÁN nyelvben a PILIS mind a mai napig VÁRat jelent, míg a LETT nyelvben archeológiai értelemben a PILS = VÁR, újabb értelme pedig PALOTA..
Mint már ismeretes,
Vajon ezek ismeretében a Dunazúg területén létező PILIS, mint Árpád vezéri birtok hány várral rendelkezett ? A kutatások szerint a honfoglaló magyarság már az elején épített várakat, egy fokkal magasabb színvonalon, mint amiket itt talált. Rengeteg esetben meglévő sáncvárakat használt föl a maga várainak kialakításához, úgy, hogy a sánc közepén jelölte ki a maga kisebb várát, a sánc széléből pedig egy védfalat emelt.. A magyarok fenyőt nem használtak a várak építéséhez, mint más helyben lakó népek...
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) a székely "b" és "f" rovásjelekkel egyeztethető ősvallási szimbólumokkal.
A "b" (Bél, belső) a világ isteni középpontjára utal, ahonnan egy forrásból a négy szent folyó ered.
A négy darab "f" (föld) rovásjel a világ négy tájára utal, amely szerepet kap a magyar koronázási szertartásban (a királydombról a négy irányba tett kardvágás során) és a sumér uralkodók címzésében is (négy világtáj ura).
Kőberakásos hun szíjvég rajza Bóna István könyvéből.
A rekeszrajzok a kettőskereszt alakú világfát és a rajta trónoló Isten születésére utaló (kettévágott szilvamagra emlékeztető) szimbólumot alkotják. Ez a két jel a székely rovásírás "gy" és "us" jele. A rekeszrajz ezért fonetikus hieroglifikus szövegnek tekinthető és elolvasható eGY ŐS -ként, vagy ŐS eGY -ként.
A budapesti hun jelvény legújabb és eddig legjobb fényképe.
Felső részén székely betűkkel az éSZAK felirat, alatta a négy "s" (sarok) rovásjelből alkotott világhegy-szimbólum. A világhegy a világ Istennel azonosítpott forgástengelye volt, az északi sarkon képzelték el.
Sajnos, nincs meg az érem másik oldala és semmi többet nem tudok mondani róla az alább közöltnél. Éppen ezért nagyon fogok örülni annak, amit ezen felül megtudhatok róla.
Türelmet kérek. Holnap átnézem az árpádháziak gyűjteményét és valszolok is rá. Az éremhatározóból pedig megadom, hogy pontosan melyik érme.
Megkaphatnám az érme msik oldalát is.
Tisztelettel Sáfár István Safi
Van olyan ezüst dénárja III. Bélának amelyiken az A oldalon feirat van és címerpajzson kettőskereszt
B oldalon. Az ég és föld istenségének jelcsoporja, a Föld és a Nap istensége és a többi. A teljes leírás egy oldal.
De készült erről egy tanulmány is. Én inspiráltam Dr. Farkasinszky Tibort a tanulmányra mégpedig úgy, hogy neki adtam egy ilyen dénárt, mert tudtam az előző tanulmánya alapján, hogy érdekli a téma.
III. Béla rézpénzéről is írt egy tanulmányban amelynek a címe: A magyarok aranya a nagyszentmiklósi aranykincs.
Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) a székely "b" és "f" rovásjelekkel egyeztethető ősvallási szimbólumokkal.
Kőberakásos hun szíjvég rajza Bóna István könyvéből. 
A budapesti hun jelvény legújabb és eddig legjobb fényképe. 