Szó mi szó, kötöttebb talajon kisebb a jelentősége a jó vízfelvételnek. A homok nagyon hamar kiszárad még talajtakarás mellett is aszályban, ráadásul még csak meg sem tartja a tápanyagokat. :D Ilyenkor sokat segít, ha a gyökerek már induláskor nem tekeregnek egy fél öklömnyi területen, hanem nyomban mélyre törhetnek. :)
Nekünk két hét volt a csúszás. Április közepén el kell vetni a paradicsomot, és legjobb, ha fólia van fölötte május harmadik harmadáig. A palántázottakat rendszerint egy hónappal korábban vetik, de minimum a palántázás után agonizál pár napot, és utána is lassabb jó ideig a fejlődés. Az előny egyébként természetesen a szegényebb, rosszabb talajon, vagy betegségveszélyben mutatkozik meg inkább, ahol fontos a lehető legjobb tápanyag- és vízfelvevő képesség, amit a helyre vetett zöldségek általában produkálnak, azon túl inkább a folytonnövő vagy féldeterminált fajtákban, melyek hosszú tenyészidejűek, és nem elsősorban a lehető legkorábbi termésre nemesítették őket. Nálunk homok van. Ezért is fontos, hogy ha véleményt nyilvánítunk, előtte közeli helyen, hasonló körülmények közt neveljünk egy helyre vetett és egy palántázott kontroll ágyást is. :) Tavaly éppen ezt tettem, mert nem kaptam megfelelő palántákat, és meg is lepődtem.
A zellernél miért van az hogy hatalmas levelei vannak, de gumója nincs...? Nekem eddig minden éven ilyen volt...mondjuk a zöldjét azért fel tudtam használni:-) Agyagos, kötött a talaj, és piacon vett volt a palánta.:-)
Pontosítanék, mert félreérthető voltam kissé. :) Szóval ha kiszárad, akkor viszont mindenképp meg kell locsolni, mert a petrezselyemmag elég vízigényes csírázáskor. Tehát vetés -> földdel betemetés és erős tömörítés -> figyelni, nedves-e a föld -> ha kiszárad tavaszi szárazság miatt, locsolás.
Homokon az sem katasztrófa, ha rögtön vetés után meglocsoljuk, hiszen erre az elővigyázatosságra azért van szükség, mert a cserepesedett, nagyon tömörödött talajon a petrezselyem, gyakran elhal, mielőtt a talajra jutna. Ilyenkor csak azt mondjuk, besültek a magok...
Igazad van a gumós zellerrel is:) 15-ből 2 nem sokkal élte túl a pikirozást. Nem akartam agyonlocsolni...
Egy párat én is veszek majd, de tudod a saját az mindig más:) Aztán olyan jó nézegetni, hogy azokból a kis semmi magocskából, törékeny kis növénykékből, hogy lesz zellergumó. Az, amit az idén én ültettem.
Mi szabadföldi vetésekkel is próbálkozunk az idén. A múlt évben megfigyeltük az elszóródott magról kelt paradicsomnál, hogy szinte alig volt különbség a palántázotthoz viszonyitva. Igaz a múlt év tavasza eléggé aszályos volt..
A sűritett paradicsomnak valót is tesztelni fogom. Ennél egy a fontos, hogy zömével agusztusban érjen meg, mert ekkor a legédesebb és a legzamatosabb.
A petrezselyemmag vetéséhez én is köszönöm a jótanácsot! Holnap megyek veteményezni. Remélem nem lesz hasig érő sár, mert vasárnap még az volt. Ma reggelre pedig 2 cm hó esett. Viszont napközben melegen sütött a nap és szorgalmasan fújt a szél. Elvileg holnap reggel szikkadt lesz ha nem fagy. A meteorológiai előrejelzés szerint jön a tavasz:)
"viszont a kertben az ember előbb utóbb ráfanyalodik a gombairtásra ha nem tudja a forgatós termelést alkalmazni." - Jó nagy területen kellene ahhoz forgatni, hogy ne legyen gombaveszély, mert még tíz éve műveletlen területen is felüti a fejét. :)
"Szerintem ez felért időnként a sütős verzióval nagyban." - Hiába, ha később megint nedves lett a szabadban.
Amúgy én pont a gumós zellerrel sosem szórakozom, a veresegyházi piacon mindig lehet kapni néhány néninél kétszáz forintért erős példányokat, egy ágyásnyira valót. :)
Igen, a sütős verzió nekem is jobban tetszik, viszont a kertben az ember előbb utóbb ráfanyalodik a gombairtásra ha nem tudja a forgatós termelést alkalmazni.
Ha a földet nyáron a kiszáradástól védeni akarom s takarom, akkor ott is szaporodhatnak a gombák....
Az elmúlt 2 évben, mióta módunkban áll mindenfélét termelgetni szerényke kis háztartásunkba, kapáltunk és kihúzgáltuk a gyomot. A nagy hőség idején a föld a növények között olyan volt mint a puskapor, ahol rendszeresen kapáltuk... Szerintem ez felért időnként a sütős verzióval nagyban.
Nagy könnyelmőség volt azt a Skodát eladni :D Na, én ebből most tanultam! Úgysem akartam a Fusionomat eladni, mert bármilyen jó karban is van tartva, volt vele egy hatalmas balesetem. Ill. neki, mert nekem semmi bajom nem lett. Igy már nem éri meg eladni. Eddig is jó szolgálatot tett a rozskovászérlelésnél, most majd a zellerkéimet viszem ki bele időnként napoztatni, mert olyan kis csenevészek a nyugati fekvésű szobaablakban lévők.
Miért nem veted a paradicsomot rögtön szabadföldre? Csak két héttel lenne később termés, ellenben később megeshet, hogy többet és szebbet terem, mert nincs ültetéskori stressz, ami érhetné.
Petrezselymet vetés után semmiként ne locsold! Vesd el nedves földbe, de ne iszapba. Aztán hagyd úgy. Míg az időjárás tavaszias, nem fog kiszáradni.
A trágya nem direkt tápanyag. A komposzt pláne, a komposzt vagy a túlérett trágya mésztartalma nagy, ezért gátolja a növekedést.A palántának laza, de tápanyagban gazdag talaj kell. A napfény erős csírátlanító hatású.Nagyon fényszegény tél van mögöttünk. A palántakihelyezés optimális ideje 60 nap, nem késtél el semmiről. Most kell vetni.Sok fényt adni.
Nem kell locsolni, eddig sem kellett volna. Az normális dolog, ha a talaj teteje száraz. Felesleges tömöríteni vízzel. Csak akkor érdemes egyszer belocsolni, ha a mag nagyon száraz talajba, porba kerül. Ha nedves valamennyire, akkor alulról felázik, és az elég a csírázáshoz.
:D Na, ez nagyon jó! Nagyon jó dolguk lehet azoknak a palántáknak, hogy ennyire dédelgeted őket :) Persze nem vagy egyedül;) Látnád csak az én kis csenevész zeller növénykéimet. Még a néhány másodperces ajtónyitástól is óvom őket.
Bálint gazda levelét olvasgatom a talajfertőtlenitéssel kapcsolatban. Ezek szerint a palánták földjének a sütőbe rakása nem is butaság.
"A magvetésre, palántázásra használt földben rendszerint vannak palántadőlést okozó gombák is. Ezek ellen a talajt egy-két órára tegyük forró sütőbe (előtte öntözzük be, mert a forró gőznek kell hatnia), ezzel fertőtlenítjük. Ugyanezt a célt vegyszerekkel is elérhetjük oly módon, hogy a talajba kell dolgozni a szereket, ahol a mag van, illetve a gyökere lesz. Használhatunk Dithane-t, vagy Mycostop gombaölő szert.
A talajfertőtlenítés helyett érdemes csávázott vetőmagot használni. Az üzemben csávázott vetőmag ellenáll a kártevők és a betegségek támadásával szemben."
Elég régen írtam, de azért szorgalmasan olvasgatom a topikot meg a vonatkozó blogokat is, igyekszem tanulni. A tavalyi év volt az első veteményes évünk, akkor nagyon sok hibával meg hatalmas késéssel ugyan, de volt sok saját vetésű-nevelésű zöldségünk és nagyon örültünk neki. Persze volt ami egyáltalán nem sikerült (paprika, padlizsán, stb.), volt viszont amibe "belefulladtunk" (retek, újhagyma, saláta, spenót, paradicsom, cukkini). Idén próbáltam jobban odafigyelni és persze sokszor újraolvastam minden okosságot, amit tavaly évközben begyűjtöttem innen-onnan, mert nekem sem marad meg a fejemben, a rutinom meg nincs meg hozzá.
Ezzel együtt mostanra már nagyon el vagyok keseredve... Sokkal rosszabb a csírázási arány, mint tavaly, pedig idén is csak garai, rédei és zkis magot vettem-vetettem. Nem jártak le, és volt amit be is áztattam vetés előtt, a földkeverék is szinte ugyanaz mint tavaly (a tálcában csírázáshoz palántaföld van kis homokkal, tűzdelés után a poharasok kaptak egy kevés szarvasmarhatrágya komposztot is bele).
A paprikák egy humán ágyba való elektromos lábmelegítőről kapják a "meleg talpat" (nincs fólia- vagy üvegházunk, és a fűtésünk sem radiátorral megy, nem állandó). 10 nappal a vetés után a 24-es tálcában, talán ha 2-3 esetleges kezdeményt látok....pedig 6 féle, különböző fajtájú mag van benne.
Paradicsomot tavaly március végén vetettem, szinte 100% sikerrel keltek és maradtak meg tűzdelés után. Idén első körben február közepén vetettem (azóta a 30-40 áttűzdelt kis növénykékből jó ha 4-5 maradt meg), pedig amikor láttam, hogy kezdenek dőlni, kaptak egy kis dithane-os beöntözést alulról. Másodjára március elején vetettem, azokból még nem tudom mi marad meg, amik kikeltek, azok ülnek a 24-es tálcában....ezek után nem nagyon merek hozzájuk nyúlni :(
Olyanok, mint metélőhagyma, metélőpetrezselyem vagy apró magvas fűszerek tavaly sem jöttek össze - és eddig idén sem.
Persze a tavalyi késés miatt, idén egy kicsit átestem a ló túlsó oldalára, és egy 7 m hosszú szabadföldi ágyásba már március elején eldugdostam hagymát, vetettem retket, salátát, borsót. Akkor itt rá lehetett menni a földre... Azt hiszem az egész ágyásra keresztet vethetek....
Már ott tartok, hogy azt nézegetem hol-kinél érdemes majd palántát venni májusban, vagy jövőre tudok-e bérpalántázó helyet keresni :(
Ja....!:-)) Kora van...:-) Nem fűtöm, tudod ez az a német lidl-ös melegház, amit te is láttál. Egyelőre csak nappalra akarom őket kitenni, tehát ha dél felé felmelegszik az idő, aztán este behozom. Kicsit felnyúlottak, sőt van ami nagyon, és ezért gondoltam hogy jobb helyük lenne kint..
A kérdésem arra vonatkozott, hogy fütöd-e. Szerintem akkor érdemes kitenni, ha az éjszakai hömérséklet se megy 5-7 fok alá. Mindig napsütés meg úgysincs soha; legkésöbb éjszaka lemegy a nap...
Betettem a hőmérőt, majd dél körül megnézem. Most még csak 5 fok van:-) Nagyon jól néz ám ki, és sok hely van benne, majd ha "berendeztem" akkor csinálok képet róla:-)
