Igen, a sütős verzió nekem is jobban tetszik, viszont a kertben az ember előbb utóbb ráfanyalodik a gombairtásra ha nem tudja a forgatós termelést alkalmazni.
Ha a földet nyáron a kiszáradástól védeni akarom s takarom, akkor ott is szaporodhatnak a gombák....
Az elmúlt 2 évben, mióta módunkban áll mindenfélét termelgetni szerényke kis háztartásunkba, kapáltunk és kihúzgáltuk a gyomot. A nagy hőség idején a föld a növények között olyan volt mint a puskapor, ahol rendszeresen kapáltuk... Szerintem ez felért időnként a sütős verzióval nagyban.
Nagy könnyelmőség volt azt a Skodát eladni :D Na, én ebből most tanultam! Úgysem akartam a Fusionomat eladni, mert bármilyen jó karban is van tartva, volt vele egy hatalmas balesetem. Ill. neki, mert nekem semmi bajom nem lett. Igy már nem éri meg eladni. Eddig is jó szolgálatot tett a rozskovászérlelésnél, most majd a zellerkéimet viszem ki bele időnként napoztatni, mert olyan kis csenevészek a nyugati fekvésű szobaablakban lévők.
Miért nem veted a paradicsomot rögtön szabadföldre? Csak két héttel lenne később termés, ellenben később megeshet, hogy többet és szebbet terem, mert nincs ültetéskori stressz, ami érhetné.
Petrezselymet vetés után semmiként ne locsold! Vesd el nedves földbe, de ne iszapba. Aztán hagyd úgy. Míg az időjárás tavaszias, nem fog kiszáradni.
A trágya nem direkt tápanyag. A komposzt pláne, a komposzt vagy a túlérett trágya mésztartalma nagy, ezért gátolja a növekedést.A palántának laza, de tápanyagban gazdag talaj kell. A napfény erős csírátlanító hatású.Nagyon fényszegény tél van mögöttünk. A palántakihelyezés optimális ideje 60 nap, nem késtél el semmiről. Most kell vetni.Sok fényt adni.
Nem kell locsolni, eddig sem kellett volna. Az normális dolog, ha a talaj teteje száraz. Felesleges tömöríteni vízzel. Csak akkor érdemes egyszer belocsolni, ha a mag nagyon száraz talajba, porba kerül. Ha nedves valamennyire, akkor alulról felázik, és az elég a csírázáshoz.
:D Na, ez nagyon jó! Nagyon jó dolguk lehet azoknak a palántáknak, hogy ennyire dédelgeted őket :) Persze nem vagy egyedül;) Látnád csak az én kis csenevész zeller növénykéimet. Még a néhány másodperces ajtónyitástól is óvom őket.
Bálint gazda levelét olvasgatom a talajfertőtlenitéssel kapcsolatban. Ezek szerint a palánták földjének a sütőbe rakása nem is butaság.
"A magvetésre, palántázásra használt földben rendszerint vannak palántadőlést okozó gombák is. Ezek ellen a talajt egy-két órára tegyük forró sütőbe (előtte öntözzük be, mert a forró gőznek kell hatnia), ezzel fertőtlenítjük. Ugyanezt a célt vegyszerekkel is elérhetjük oly módon, hogy a talajba kell dolgozni a szereket, ahol a mag van, illetve a gyökere lesz. Használhatunk Dithane-t, vagy Mycostop gombaölő szert.
A talajfertőtlenítés helyett érdemes csávázott vetőmagot használni. Az üzemben csávázott vetőmag ellenáll a kártevők és a betegségek támadásával szemben."
Elég régen írtam, de azért szorgalmasan olvasgatom a topikot meg a vonatkozó blogokat is, igyekszem tanulni. A tavalyi év volt az első veteményes évünk, akkor nagyon sok hibával meg hatalmas késéssel ugyan, de volt sok saját vetésű-nevelésű zöldségünk és nagyon örültünk neki. Persze volt ami egyáltalán nem sikerült (paprika, padlizsán, stb.), volt viszont amibe "belefulladtunk" (retek, újhagyma, saláta, spenót, paradicsom, cukkini). Idén próbáltam jobban odafigyelni és persze sokszor újraolvastam minden okosságot, amit tavaly évközben begyűjtöttem innen-onnan, mert nekem sem marad meg a fejemben, a rutinom meg nincs meg hozzá.
Ezzel együtt mostanra már nagyon el vagyok keseredve... Sokkal rosszabb a csírázási arány, mint tavaly, pedig idén is csak garai, rédei és zkis magot vettem-vetettem. Nem jártak le, és volt amit be is áztattam vetés előtt, a földkeverék is szinte ugyanaz mint tavaly (a tálcában csírázáshoz palántaföld van kis homokkal, tűzdelés után a poharasok kaptak egy kevés szarvasmarhatrágya komposztot is bele).
A paprikák egy humán ágyba való elektromos lábmelegítőről kapják a "meleg talpat" (nincs fólia- vagy üvegházunk, és a fűtésünk sem radiátorral megy, nem állandó). 10 nappal a vetés után a 24-es tálcában, talán ha 2-3 esetleges kezdeményt látok....pedig 6 féle, különböző fajtájú mag van benne.
Paradicsomot tavaly március végén vetettem, szinte 100% sikerrel keltek és maradtak meg tűzdelés után. Idén első körben február közepén vetettem (azóta a 30-40 áttűzdelt kis növénykékből jó ha 4-5 maradt meg), pedig amikor láttam, hogy kezdenek dőlni, kaptak egy kis dithane-os beöntözést alulról. Másodjára március elején vetettem, azokból még nem tudom mi marad meg, amik kikeltek, azok ülnek a 24-es tálcában....ezek után nem nagyon merek hozzájuk nyúlni :(
Olyanok, mint metélőhagyma, metélőpetrezselyem vagy apró magvas fűszerek tavaly sem jöttek össze - és eddig idén sem.
Persze a tavalyi késés miatt, idén egy kicsit átestem a ló túlsó oldalára, és egy 7 m hosszú szabadföldi ágyásba már március elején eldugdostam hagymát, vetettem retket, salátát, borsót. Akkor itt rá lehetett menni a földre... Azt hiszem az egész ágyásra keresztet vethetek....
Már ott tartok, hogy azt nézegetem hol-kinél érdemes majd palántát venni májusban, vagy jövőre tudok-e bérpalántázó helyet keresni :(
Ja....!:-)) Kora van...:-) Nem fűtöm, tudod ez az a német lidl-ös melegház, amit te is láttál. Egyelőre csak nappalra akarom őket kitenni, tehát ha dél felé felmelegszik az idő, aztán este behozom. Kicsit felnyúlottak, sőt van ami nagyon, és ezért gondoltam hogy jobb helyük lenne kint..
A kérdésem arra vonatkozott, hogy fütöd-e. Szerintem akkor érdemes kitenni, ha az éjszakai hömérséklet se megy 5-7 fok alá. Mindig napsütés meg úgysincs soha; legkésöbb éjszaka lemegy a nap...
Betettem a hőmérőt, majd dél körül megnézem. Most még csak 5 fok van:-) Nagyon jól néz ám ki, és sok hely van benne, majd ha "berendeztem" akkor csinálok képet róla:-)
Azt szeretném kérdezni, hogy a földből éppen csak kibújt palántákat hány fokos kinti hőmérsékletnél lehet kitenni a melegházba? És akkor is érdemes kitenni, ha nem süt a nap?
Tudod, mi csak ketten vagyunk, így nem kell semmiből olyan nagy mennyiség. Minden zöldségből kevesebb van, mint Nálatok, és ha van egy kis veszteség, nem olyan nagy baj. Ültetésnél bekalkulálom. De úgy látom, hogy idővel kialakul valami egyensúly. Elég sok ragadozónk is van. Kedvencem az aranysujtásos holyva, gyönyörű rovar, és itt a kertben találkoztam vele először. A bűzös holyvát, meg egy fekete bogarat már többször megfigyeltem csigaevés közben. Rengeteg az imádkozó sáska és a pók is.
Hát jó, mondjuk olyan kis mennyiségek esetén nyilván nem sokat oszt-szoroz amúgy sem. Én az ilyen gyűjtögetős meg pepecselős dolgokat ha lehet, elkerülöm, mert így is végigközözgetem az évet. Mire egyedül végzek, gyakran kezdhetem is elölről. :D
Elképzelhető, hogy a darabosabb komposztba is raknak petét a rózsabogarak, ha nincs a környéken korhadó fa. Ápolt kerteknél előfordul. Onnan ismersz rá a különösen káros cserebogár pajorára, hogy nagy a feje. :)
Eddig a trágyában nem voltak pajorok. Állatunk nincs, csak a versegi macska, úgyhogy tényleg vesszük. Egy növényvédelmet oktató ismerősöm mondta, hogy a komposztban rózsabogár pajorok élnek, és nyugodtan otthagyhatom őket. Egyébként az orrszarvúbogárnak is pajorja van, és az védett. Az is korhadó fatuskóban él. Egyszer egy ilyen bogarat is találtunk a kertben, azt nem tudom, ott kelt-e ki, vagy csak jött valahonnan. Minden esetre azóta különösen óvom a gally aprítékban élő pajorokat. Ezek ott is bábozódnak be, mire a bogarak kikelnek, az aprítékból finom komposzt lesz. A lótücsök a növényi részeken kívül rovarlárvákat is fogyaszt. Nálunk a gyökérzöldségben nem szokott kárt tenni, leggyakrabban a frissen vetett céklát túrja ki és más júniusban vetett zöldségeket is csíranövény korban. Ilyenkor kipótolom a vetést, kicsit persze bosszankodom is, aztán ha a növények valamennyire megnőnek, már nem lesz bajuk. Nekem unalmas lenne a kert rovarok nélkül, így csak azt pusztítom el, ami biztosan azonosíthatóan jelentős kárt okoz. A krumplibogarakat összeszedem és ha nagyon elszaporodnak a káposztapoloskák, azt is.
A trágyában a pajor jobb eséllyel cserebogár, ami irtandó, mert nem csak a te kertedre van nagy veszéllyel, hanem sok kilométeres körzetben mindenkiére. Egyik pajoros rovar sem veszélyeztetett faj, tehát ha már megtalálod a pajorját, legalább egyenként tehetnél valamit ellene. (A rózsabogár nőstény a petéit korhadó fatuskókba rakja, apró fejük van, biztosan találkoztál már ilyennel is, de a trágyában általában a különböző cserebogarak lárvái találhatók.)
A lótücsök sem kívánatos, főleg gyökérzöldségeknél. Van belőlük elég és nincs is több "agyuk" egy hangyánál, de te tudod. :)
Na, az jó, ha legalább nektek van trágyátok, bár gondolom, jó pénzért veszitek. Mi nem bírnánk megfizetni...
Ahol trágyázunk, oda krumplit és palántákat ültetünk, így a vetőárokkal nem kell foglalkoznunk. A kora tavaszi vetemények a tavalyi krumpli helyére kerülnek. A málnára is szoktam pakolni elég sok trágyát, ott talajtakarás jelleggel. Műtrágyát szabad földben nem használunk.
Igen az tényleg látszik az árukban is.(most az uborkáról beszélek) Vettem egy csomaggal a Bernadett uborkából. 710Ft-ba került és 10 szem van a zacskóban. Kíváncsi leszlk rá, hogy az legalább jó lesz-e. Amúgy engem elszomorít ez a magyar gyakorlat. Én (meg szerintem sok más ember is) megfizetné a drágább, vagy akár drága vetőmagokat, gumókat, stb. ha biztosan lehetne arra számítani, hogy jó minőségű mag és tényleg olyan növény lesz belőle, amit szeretnénk.
De, főleg őket. A pajor úgy tudom rózsabogár, a komposztban a helye, a lótücsök meg annyira tetszik, hogy képtelen lennék kiirtani. De úgy tűnik, nem is kell, mindenből hagynak eleget. Szerencsére megbízható helyről kapjuk a trágyát, elég érettet kapunk így tavasszal is. Az egyik forrás az egyetemi szarvasmarha telep, ott most 2 hónapos a legrégebbi, így idén nem onnan hozatjuk. A másik helyen van érett, sőt karámföld is.
