Ócska autó híjján kipakoltam a palántákat a melegházba, szerintem jó helyük lesz ott:-) Remélem nem baj hogy a kisnyuszikról is teszek fel képet:-) Ma 14 naposak:-)
Vannak elképzeléseim, remélem sikerülni fog. Sarjadékhagymát én is vettem idén, mert hátrébb a fórumban (nagyon hátrébb) valaki bemutatott sarjadékhagymáról vett zöldhagymát csokorban (a nevére a kedves fórumraírónak nem emlékszem). Hát mit ne mondjak Pawlov kutyáját 8 literrel vertem 5 perc alatt. Annyira gusztusosan zamatosnak néztek ki, hogy már egy libazsíros friss karéj kenyeret is odavizionáltam.
Szegeden a kertészeti áruházban eddig mindég láttam perlitet, az ott van a DÉGÁZ-al szemben, nem tudom az utcát.Valamikor pár éve, akkor pedig Szőregen vettem, a városból kifelé vezető úton bal oldalon volt egy mezőgazdasági bolt és ott volt... Ha lehet magyar kertészetiperlitet válassz, a behozatali drágább.
most csak annyi gyorsan, hogy nézd meg il blogját, itt valahol lejjebb megvan, talán ilkertje.blogspot.com ott ír kis kert berendezéséről Ahol a kisbusz el fog haladni, oda tervezz palántákat, amik, csak április végén, május elején mennek ki. dughagymát nagy méretűt vegyél, zöldhagymának az való. van olyan hagymám, amit állandó helyre kell ültetni, mert minden évben megújul és nagyon korán van zöldhagyma, sarjadékhagymával is lehet szaporítani. Nekem már van zöldhagymám. :)
Szerintem komposztot nyugodtan használhatsz cserepes növényekhez; azt nehéz túladagolni. Nálam a komposzt inkább konzisztenciája miatt nemigen alkalmas erre; szálas-rögös, esetleg nem tökéletesen lebomlott anyagokat tartalmaz, és szitálásra azért még nekem se futja. De az összetétele jó, hiszen ugyanbból van, mint maga a talaj; lebomlott növényi részekböl. Amit az elöbb írtam, az a marhatrágyára vonatkozik, amit én nem tennék palántáknak szánt földbe. Esetleg tökéletesen földdé értee állapotban, módjával szobanövényeknek.
Szeretnék csatlakozni hozzátok, ha nem bánjátok. Kertészkedésben nagyon kezdő vagyok, de volt már egy-két sikerélményem. A fórumot most próbálom az elejétől végigolvasni, de még csak 2007-nél járok. Viszont lenne egy két kérdésem Hozzátok. Próbálom összeszedni a gondolataimat, de lehet, hogy néhol zavaros leszek.
Kezdem:
Egy kb. 30 négyzetméteres területem van, amit szabadon használhatok, kutyáktól mentes, kb. 6*5 méteres négyzet. A két hosszabb oldalát a házfal, és a kerítés határolja. A nap a reggeli, déli és kora délutáni órákban éri, a délutáni és esti napot a ház árnyékolja. A földje viszonylag tápanyagdús, kötött. kb. 3 hete kapott pétisót és mutatónak zacskós marhatrágyát. Tényleg csak megmutattam a földnek, mert erre a területre csak 50 kg-ot szórtam ki, ennyi volt itthon. Ősszel nem ástam fel, de kb. 3 hete igen (beleforgattam a cuccost).
Vettem vetőmagokat is (most fejből próbálom írni, mert a magok otthon vannak, én pedig a munkahelyemen).
Salátát (május királya azt hiszem, simát és magszalagosat) Retket (vajretek) Hagymát (dughagyma vörös és lila, sima mag, és sarjadékhagyma mag) Fokhagyma (gerezdenként a hűtőben van, de elkezdte növeszteni a gyökereit) Borsót (Rajnai törpe, március 7-én földbe került utána jöttek a fagyok, és velőborsót) Zöldbabot Sárgarépát Fehérrépát Levélpetrezselymet Kaprot (vagy kaport?) Paprikát ÉS ami a kedvencem a koktélparadicsom. Jelenleg 5 félét vetettem el palántának, a konvektor fölött az ablakpárkányon pihen palántaföldben, letakarva, kb. 25-28 fokban. Itt pihen még 2 féle chili, és a paprika. Ezek március 14-én lettek elültetve.
És itt jönnek a kérdéseim. Mikor mit, hová, mi módon? Annyi mindent kimásoltam a hozzászólásokból, hogy most már teljes káosz van a fejemben. Mit lehet mivel? A salátát, hagymát, retket vethetem közösen? Mármint nem soronként, hanem olyan kedves összevisszaságban kb. fél méter * 6 méter hosszan? Segít nekem Valaki megtervezni, hogy mit, hova mi után kellene ültetnem?
Adalékadatok: hagymát csak zöldhagymának szeretnék, jó lenne, ha hosszú időn keresztül lenne fokhagymát a gumójáért szeretnék
valamint kb. 2-3 hét múlva át kell gurítani a területemen egy kb. 1500 kb-os kisbuszt, ami csak vánszorogni tud, tehát jó lenne egy kocsinyi sávban semmit sem ültetni egyenlőre, vagy olyat, ami nagyon szereti, ha jóóóól összetömörítik a földjét.
Komposztot már én sem teszek semmilyen edényes növény alá. Szabadföldben, ahol csak fél % vagy még kevesebb a töménysége, ott jó lehet, mert a föld tudja ellensúlyozni a benne lévő anyagokat, a szerkezete meg javít az agyagon, de edényben semmi nem fejlődik rendesen, tavaly meg valami túladagolás-szindrómák alakultak ki, 5-10 % komposzttartalomnál, állítólag a bór volt túl sok. Már korábban is megjártam a komposzttal, csak tavaly nem volt otthon elég virágföld, és azért tettem komposztot is a nagyobb edényekbe.
Zellerpalántát szerintem sem érdemes melegágy vagy fólia nélkül termeszteni, mert hosszú tenyészidejű növény, kicsi korában nagyon lassan fejlődik, és mint mindennek, fontos, hogy nyár elején gyorsan induljon, amihez kiültetéskor elég fejlettnek kell lennie. Paradicsom és kicsi erős paprika viszont szabadban, helybe vetve is jó eredményt ad, néha csak 1 hét a hátránya a palántákhoz képest, és a termés paradicsomnál duplája is lehet.
Nem hülyeség az; én is teszek bele tözeget (meg ha van egy kevés perlitet, de azt egyre nehezebb szerezni). Még jobb egy kevés kókuszrosttal keverni, de az meg nagyon drága anyag, úgyhogy csak a maradandó növényekhez szoktam használni. Lazítja a földet, megakadályozza a gyors tömörödést, ami fiatal növényeknek nem hátrány. Marhatrágyát én palántáknak nem adnék; jó idö eltelik, mire olyan korba kerülnek,m hogy hasznosítani tudják, addigra meg már úgyis kiültetjük.
Palántanevelő edénynek egy régi szkenneremet néztem ki. :D Vasárnap szerelte szét a férjem. Most éppen azt nézegetem, hogy mit lehetne bele ültetni, aminek nincs olyan nagy gyökere.
Lehet, hogy idén sor kerül erre is....tavaly így lett jó pár tő koktélparadicsom, de inkább csak a megmaradt magokat szórtam szét, én csodálkoztam a legjobban, amikor megtaláltam a már majdnem teljesen piros bogyókat :) A nagyobbakkal nem volt erre szükség, mert akkor szépen sikerültek a palánták. Petrezselyem ügyben: köszönöm
ejj, én vagyok a hunyó - már tudom is, hogy mit rontottam el ....tavaly nem szarvasmarhatrágya-komposzt volt a homok/palántaföld mellett, hanem tőzeg (én rutintalan).... köszönöm!
sok fény: a topik fejlemények hatására ma megkértem a férjemet, hogy hozza be a használaton kívüli autót a ház közelébe, holnaptól ha süt a nap, már nekem is van üvegházam :)
Egyrészt zellert, petrezselymet ugye nem teszünk egymás mellé, de ez még nem feltétlen ok a gumótlanságra. Valóban érdemes az előírt távolságra ültetni, mondjuk én azt hiszem tavaly 40 centire tettem őket, szép gumókat neveltek. A legfontosabb a jó alapanyag és a tápanyagban gazdag talaj. Tavalyelőtt anyám rettentő sűrűn ültette őket, 50 darabot tizenöt centikre, és ráadásul a zömét, 40-et saját palántával, amiről azt hitte, jó, de én már megmondtam, hogy satnyák, mert a többi palánta mellett voltak, pedig egészen más klíma kell nekik, mint mondjuk a paprikának. Tíz hely maradt, és oda vettünk a piacon szabad gyökerű palántát. A sűrű ültetés, az aszályos nyár és a rossz minőségű föld ellenére ezeknek mind nőtt minimum öklömnyi gumója, a saját palántások közül viszont csak néhánynak egy kisebb. Ebből látszik, hogy az alapanyag minősége döntő lehet, még ha nincs is köztük látszatra akkora különbség.
Tápanyag: tavalyelőtt lett trágyázva, Víz: tavaly egész nyáron esett. Igen a petrezselyem melletti ágyásban volt tavaly:-)) Szerintem elég ideig is volt a földben, de csak olyan bozontos, sok gyökerű kis izé lett alatta:-)) Árnyék...estefelé... Idén megpróbálom más helyre tenni, most van egy olyan része a kertnek ahol hely is lesz neki, és nap is:-)
A levélzeller palánta ötleten túl, a zellernek a gumóneveléshez hely, nedvesség és főleg napfény kell. Árnyékban, sűrűn ültetve nem, vagy csak alig fejleszt gumót. Amiket én a paradicsom, uborka és káposzta mellé ültetek, nagyrészt így járnak. Ezért gumósnak külön helyre szintén ültetek
Szó mi szó, kötöttebb talajon kisebb a jelentősége a jó vízfelvételnek. A homok nagyon hamar kiszárad még talajtakarás mellett is aszályban, ráadásul még csak meg sem tartja a tápanyagokat. :D Ilyenkor sokat segít, ha a gyökerek már induláskor nem tekeregnek egy fél öklömnyi területen, hanem nyomban mélyre törhetnek. :)
Nekünk két hét volt a csúszás. Április közepén el kell vetni a paradicsomot, és legjobb, ha fólia van fölötte május harmadik harmadáig. A palántázottakat rendszerint egy hónappal korábban vetik, de minimum a palántázás után agonizál pár napot, és utána is lassabb jó ideig a fejlődés. Az előny egyébként természetesen a szegényebb, rosszabb talajon, vagy betegségveszélyben mutatkozik meg inkább, ahol fontos a lehető legjobb tápanyag- és vízfelvevő képesség, amit a helyre vetett zöldségek általában produkálnak, azon túl inkább a folytonnövő vagy féldeterminált fajtákban, melyek hosszú tenyészidejűek, és nem elsősorban a lehető legkorábbi termésre nemesítették őket. Nálunk homok van. Ezért is fontos, hogy ha véleményt nyilvánítunk, előtte közeli helyen, hasonló körülmények közt neveljünk egy helyre vetett és egy palántázott kontroll ágyást is. :) Tavaly éppen ezt tettem, mert nem kaptam megfelelő palántákat, és meg is lepődtem.
A zellernél miért van az hogy hatalmas levelei vannak, de gumója nincs...? Nekem eddig minden éven ilyen volt...mondjuk a zöldjét azért fel tudtam használni:-) Agyagos, kötött a talaj, és piacon vett volt a palánta.:-)
Pontosítanék, mert félreérthető voltam kissé. :) Szóval ha kiszárad, akkor viszont mindenképp meg kell locsolni, mert a petrezselyemmag elég vízigényes csírázáskor. Tehát vetés -> földdel betemetés és erős tömörítés -> figyelni, nedves-e a föld -> ha kiszárad tavaszi szárazság miatt, locsolás.
Homokon az sem katasztrófa, ha rögtön vetés után meglocsoljuk, hiszen erre az elővigyázatosságra azért van szükség, mert a cserepesedett, nagyon tömörödött talajon a petrezselyem, gyakran elhal, mielőtt a talajra jutna. Ilyenkor csak azt mondjuk, besültek a magok...
Igazad van a gumós zellerrel is:) 15-ből 2 nem sokkal élte túl a pikirozást. Nem akartam agyonlocsolni...
Egy párat én is veszek majd, de tudod a saját az mindig más:) Aztán olyan jó nézegetni, hogy azokból a kis semmi magocskából, törékeny kis növénykékből, hogy lesz zellergumó. Az, amit az idén én ültettem.
Mi szabadföldi vetésekkel is próbálkozunk az idén. A múlt évben megfigyeltük az elszóródott magról kelt paradicsomnál, hogy szinte alig volt különbség a palántázotthoz viszonyitva. Igaz a múlt év tavasza eléggé aszályos volt..
A sűritett paradicsomnak valót is tesztelni fogom. Ennél egy a fontos, hogy zömével agusztusban érjen meg, mert ekkor a legédesebb és a legzamatosabb.
A petrezselyemmag vetéséhez én is köszönöm a jótanácsot! Holnap megyek veteményezni. Remélem nem lesz hasig érő sár, mert vasárnap még az volt. Ma reggelre pedig 2 cm hó esett. Viszont napközben melegen sütött a nap és szorgalmasan fújt a szél. Elvileg holnap reggel szikkadt lesz ha nem fagy. A meteorológiai előrejelzés szerint jön a tavasz:)
"viszont a kertben az ember előbb utóbb ráfanyalodik a gombairtásra ha nem tudja a forgatós termelést alkalmazni." - Jó nagy területen kellene ahhoz forgatni, hogy ne legyen gombaveszély, mert még tíz éve műveletlen területen is felüti a fejét. :)
"Szerintem ez felért időnként a sütős verzióval nagyban." - Hiába, ha később megint nedves lett a szabadban.
Amúgy én pont a gumós zellerrel sosem szórakozom, a veresegyházi piacon mindig lehet kapni néhány néninél kétszáz forintért erős példányokat, egy ágyásnyira valót. :)
