Azt hiszem, ez nem igaz (mármint hogy a latint próbálták ráhúzni).
Ott van pl. a finn, ott az esetek neve is latin, de van olyan, ami a latinban nincs, ott igen érdekes megnevezések születtek (természetesen latinul, pl. a III. infinitivus illativusa, ez ilyen magyaros latin, finnül - azaz latin-finn-magyarul - egyébként soha nem is bírtam emiatt megjegyezni egyetlen eset nevét sem, talán a partitivus kivételével, vannak ilyen jók is, hogy indicativus plusquamperfectum, a fene tudja, hogy mit jelent, a régmúlt valamelyik válfaja).
Hát ehhez képest mi nagyon jók vagyunk, nóbár sajnálatos, hogy az utóbbi 150 évben kiveszett a múlt pár válfaja (folyamatos múlt, régmúlt), mert egyrészt színesítette a nyelvet, másrészt könnyebb lenne külnyelveket tanulni (pl. angolt, mert a különféle perfectek ott is ilyenek, mint itt a vala végű összetett múlt idők voltak, de szép volt a nem -t-vel, hanem magánhangzóval képzett folyamatos múlt - futa, futá (minden ember a bizonyos halált - Arany J. - Toldi) is, valamint a zárt e - azaz ë - hang (ami még a negyvenes évek filmjeiben is hallható Csortos Gyulánál, Kabos Gyulánál) kihalása is nagy veszteség, mert akkoriban különbség volt pl. a hëgyës (ceruza) és a hëgyes (vidék) között, már kiejérben is (nem beszélve arról, hogy a szó végi s az első szónál dupla volt - hëgyëss -, a másodiknál szimpla).
Ez a zárt e van az angol yes szóban például, és ha mindenmi beszélné, kihallaná a különbséget a ten és a tan vagy a bed és a bad között, de a két e megvan pl. a finnben is, igaz, ott az ä-vel jelölt hang kicsit nyíltabb, mint a magyar e, de a másik - az e-vel jelölt - teljesen azonos az ë-vel.
Hogy ez mennyire fontos lenne, akkor jöttem rá, mikor orosz kollégáimal beszélgettünk - akik perfekt magyarok voltak beszédben, de írásban nem, mert - mint mondták - nem hallják a különbséget az a és az á, az o és az ó, az e és az é között, mert náluk mindegyikre csak 1 hang van, valahol a kettő között. Mi ezért nem tudjuk jól ejteni pl. az angolok sokféle a-ját (kivéve a nógrásiakat).
Kicsit elkalandoztam, lehet :-(
Az izgőt csak viccból írtam, mert nem tudtam, hogy van szabály a mellérendelő módon halmozott jelzők utáni öszetételre. De miért is ne? A mozgószabály úgyis csak 2 elemű jelzős + összetétel-ként ment át a köztudatba. A nyelvi rendszerünk elméletére is ráférne egy nagytakarítás. Eredetileg a latin nyelvtan utánzásából eredt, aztán próbálták továbbformálni. Ennek eredménye: pl. rengeteg eset (asszem, több száz, nem emléxem a régi magyar nyelvész nevére, akinek az elmélete)
Bocs, elvétettem, a mozgós ötletemet nem itt, hanem a Magyarulez Plenárisában zúdítottam a nyakakba. Egyébként attól még nem biztos, hogy ostoba, csak szokatlan. Viszont teljesen igazad van abban, hogy szinte mindig a mindenkori szabályzathoz kell tartanunk magunkat.
Izgô: hát éppen ez az! Valóban az izgô-mozgó szabály írásmód lenne a helyes, ha lenne izgôszabályunk. De így?
De jól elvagyunk tudományos problémákkal...
Szerintem meg inkább maradjunk a helyesírási szabályzatnál (népitalálóskérdés-gyűjtemény), amit _hivatásos_nyelvészek_ (nem nyelvőrködő amatőrök) állítottak össze, és ne próbáljunk sokak számára ostobán ható dolgokat bevezetni.
Szerintem (bár értelmetlen a szókapcsolat) itt izgő-mozgó szabály lenne a helyes, szóelválással (nem néztem utána a szabályzatban, most épp nincs kéznél). Az izgő-mozgószabály viszont semmiképp se jó.
vur ágya:
Példád belefér a klasszikus AkH. 139.b-be: az elôtag a "népi találós kérdés" - ez ugyebár különírt szókapcsolat (igaz, hogy nem kettôbe, hanem mindjárt háromba, de az mindegy). Az utótag a "gyűjtemény". Így a mozgó eredménye: népitalálóskérdés-gyűjtemény. (Van ilyen példa [igaz, elrettentô] a 139.b-ben: hôrelágyulóműanyag-feldolgozás.) Szóval az ilyenek meg a még cifrábbak miatt javasoltam, hogy maradjon az eredeti alak, s írjunk nagykötôjelet közéjük: népi találós kérdés—gyűjtemény.
Jó szöveg az izgô-mozgó. De hadd kérdezzek vissza: valóban "izgô-mozgószabály" ? Ld. 139.c - nem biztos, hogy jogos a kötekedésem.
Mozgószabályosok, itt egy csemege!
népitalálóskérdésgyűjtemény - hogy írandó? Nem a gyűjtemény népi, ugye az nyilvánvaló és nem a gyűjtemény találós...
Ide már izgő-mozgószabály kell! Kíváncsian várok!
vár ugya
pancho:
köznyelv 1. Nyelvt A nyelvnek a műveltebb rétegek mindennapi érintkezésében haszn. változata, az irodalmi nyelv beszélt formája. 2. rég Az egyszerű emberek mindennapi beszéde.
Akkor én Nyelvt voltam. A hivatalost úgy értettem, hogy rendes állampolgárai a TELJES magyar nyelvnek.
Kárókatona, muszáj: persze átvételek mind a ketten, de az elôbbi népetimológia, a második nem. A kárókatona azért az, mert az eredeti (a TESZ szerint *qara qatna) alak addig-addig formálódott, míg valami "értelmes" (katona) ki nem jött a végén. A muszáj nem ilyen.
Azt hiszem, a _hivatalos_ nyelv az, amit pl. a TV-bemondók beszélnek (meg amit a helyesírási szótárak, szabályzatok stb. leírnak), a tájnyelv stb. az sokkal inkább a köznyelv része. Tehát hivatalosan pl. a randa és a kalbász nem létezik, ennek ellenére a köznyelv egyik rétege, a tájnyelv ismeri.
A kárókatona kb. olyan átvétel, mint a muszáj, a törökből (ha jól emlékszem, kara kvatna = fekete madár törökül). Ez nem tudom, mennyire népetimológiai eredet.
vurugya:
Most jut eszembe: nem ismerem a freemail-t. Amit kértem az elôbb, azt te közvetlenül meg tudod csinálni, vagy csak úgy, ahogy én? (Azaz fapadosan: a régi levél tartalmát egy szövegszerkesztôben megújítom, magát a levelet törlöm, majd az új szöveget egy új levélként elküldöm. Ha csak így megy, ezt persze én is megcsinálom!)
pancho:
"De meginnák egy sört”: minden szava bizony benne van a helyesírási szótárban, ill. szabályos módon képezhetô ottani szavakból. Ez nem helyesírási, hanem nyelvhelyességi hiba – ill. az engedékeny nyelvmívelôk nem is tartják annak.
"A randa és a kalbász csak tájnyelvi verziók, nem hivatalosak. A magyar nyelvben csak ronda és kolbász van." A randa szerintem nem tájnyelvi, inkább sajátos stílusértékű köznyelvi. De fontosabb: attól ezek még HIVATALOSAK. A magyar KÖZnyelvben van csak ronda és kolbász; a teljes magyar nyelvnek része a tájnyelv, a rétegnyelvek stb. Ezeket nagyon nem szabad kirekeszteni a nyelv egészébôl!
http:
Telefül és tsai: hülyéskedni lehet, kell is, de a klasszikus népetimológia ideje szerintem lejárt, mert a feltételei nincsenek már meg. (Így született annak idején a kárókatona, az utca stb.)
vurugya:
A képszóró tetszik. Látod, ezért javasoltam a webhelyünkre egy honosítás-magyarítás nevű oldalt. Akkor már ketten vagyunk!
Jók voltak az ékezetesek az alapszabályban?
Megkérlek, hogy a freemail-ben a fontos/emilcímekben alulról vedd ki a nevemet tartalmazó címet, mert az nem él, csak a phls álnévnél megadott a jó. (Az igazi nevemet odaírhatod az ál után, s akkor minden együtt van.) Ha gondoljátok, adatbázissá is fejleszthetjük, vagyis a telefonunkat is odaírhatjuk; én mindenesetre beleegyezem. Ha nem tudod, szólj, megadom. Miklós meg újabban Hami lett.
Megérkezett az alapszabály legutóbbi szövege. Már benn van a "fontos" mappában.
http javaslatai mellé:
monitor = képszóró
Én sokszor hallom a randát itt, városban is.
A vakond szó szerintem már polgárjogot nyert (pl. A kis vakond c. rajzfilm).
És foglalkozhatnánk nyelvújítással is! Már rég ráfér a nyelvre.
Gyűjteni kéne olyan szavakat, melyek helyett mást kéne mondani. Ezt akár a majdani honlapunkon is intézhetnénk, az utca embere is javasolhasson magyarításokat, aztán megszavazhatnánk a jókat, zajlana az élet...
vurugya
Rábukkantam egy újságcikkre. Kosztolányi nekifarolt a korában terjedő 'kémia' szónak. Ő vegytanért kiáltott, de talán a vegyészet is megfelelt volna. Én most itten a telefonra, faxra, és főkén az E-mailra (ímél, drótposta stb.) utalnék vissza. Nyelvet csak az újítson, akinek fantáziája is van. (Honpage - honlap.)
(Ismételten követelem a csillagvizsgáló szó helyett a nyelvújítás előtti CSILLAGLES-t!!!)
(Jégeralsó megállóhely következik, tessék kapaszkodni!)
http
PS: Remélem nem negligálnak topicrombolásért.
Javaslatok:
Telefon - telefül
TELEFAX - telekriksz, vagy telekraksz
Stb. most sietek.
pancho:
Azok bizony azonos szavak – voltak a régiségben. Ma már valóban két különbözônek érezzük ôket. A só, nem pedig egy "önálló" sav szó származéka szerepel még mindig a sava-borsa kifejezésben. A sav tehát a só szónak a sava szragos alakjából fejlôdött ki (vö. tó-tava, szó-szava; csô-csöve). Ugyanígy képzôdött pl. az önálló hamv szó, a hamunak a hamva birt. szragos alakjából, s a szarv a szaruból.
Odv szavunk így önállóan nincsen (ellentétben a hamvval meg a szarvval), de szragos formájában (odva) már igen, azaz nem kell elmennünk az -s képzôs alakig. Az állatnak odúja van, a fának odva. Többes számban nem tudod másképp mondani, mint odúk és odvak – legföljebb ez utóbbi a ritkasága miatt furcsa egy kicsit.
vurugya:
Apró hibák, hogy a randa és a kalbász csak tájnyelvi verziók, nem hivatalosak. A magyar nyelvben csak ronda és kolbász van.
phls:
A keserű és a keserv (=keserűség), valamint a só és a sav nem azonos szavak eltérő verziói, csak a gyökök azonosak. Az odvak szó nem létezik (az odvas ellentétben igen).
A szemetlen és mezetlen szavakat nemigen használja senki, de a töktelen se túl gyakori (bár elméletben attól még helyesek).
Szerintem a fotelje a helyes.
A vakond neve hivatalosan vakondok.
vurugya:
Bocs, néhány dolgot csak elmaszatoltam:
– Ami pusztán bürokratikus szövegnek tűnik, az mind kell bele (nem csak úgy mondom, hanem rákérdeztem Katalinnál, ld. 605). Ebbe beletartozik, hogy tisztségviselô csak "magyar állampolgárságú, vagy ..." lehet; stb. Ez, úgy látszik, egy kötelezô váz az efféle egyesületi alapszabályzatra.
– A könyvelés kell, ebben biztos voltam, írtam is (605).
– Szintén írtam már (605), hogy miben különbözik (nekünk, gyakorlati szempontból) az alapszabály és az SZMSZ. Ez utóbbiba kell majd beírnunk a tartalmi dolgokat, a lényeges kérdésekrôl való elektronikus szavazást stb.
– Katalin nélkül nem mertem lényegesen változtatni a szövegen. A 628-ban írtam, hogy beszúrtam egy mondatot a hálós szavazásról. Ez így szól: "Elôzetes értesítés esetén írásban, elektronikusan is lehet szavazni." Remélem, elmegy még, a cégbíróság nem dobja vissza.
– 605-ben írtam, hogy javaslom a szabályzatunk 3. pontjának az alábbi kiegészítését: "Ebbe beletartozik az interneten talált nyelvi hibák és egyéb jelenségek gyűjtése, javítása, az ehhez kapcsolódó nyelvi tanácsadás és szolgáltatás."
Szóval a 605-ös a egy poétikai gyöngyszemen :-) túl még tartalmaz néhány dolgot arról, amit kérdeztél régebben. A módosított szöveget most elküldöm a freemail-re. Ismétlem, ebbôl akkor lesz alapító okirat, ha Katalin rábólint, majd a cégbíróság beveszi. A versike (árja múzsa smárja hiányában csak amolyan bikkfa) pusztán a helyes dátum miatt született.
Egyébként az étlapon volt knédli, de a hôseposz szerint téged várt. Alakuló gyűlésünk egy kissé felemásra sikeredett, mint írtam. Az elhelyezésünk miatt (legalábbis én) nem tudtam semmit beszélni a többi régi taggal. Az idô egy jó része a segítôinkkel, támogatóinkkal való – egyébként nagyon hasznos és érdekes – beszélgetéssel telt el. Az újak miatt elôször mindenki bemutatkozott. Jó lenne, ha a két komoly nyelvész asztalával szomszédos, vigadozó léha társaság is írna valamit az ottani csevejrôl!
Tova Szilárd:
A hamvveder tökéletes, a gyermekágy önmagában nem, mert az csak a gyermekágyi láz kifejezésben nem cserélhetô fel a gyerekággyal. Van viszont egy másik gyerekes összetétel...
rumci: Köszönöm.
Mindenkinek:
Van ötletetek az SZMSZ-re? A honlapunk tartalmára? Kérem a tisztségviselôk adatait drótpostán (jó emilben is :-)
Csöbörből vödörbe kerülök, amikor a leveleket nézem. Ez nem gyermekjáték, figyelni kell rá!
De nincs új levél.
Örülök, hogy megelakultunk. Most végül mi a végleges alapítószöveg? Az akkori észrevételeimre nem érkezett kimerítő válasz ide...
phls, kösz a versikét, most reagálom le, mert valahogy elfelejtődött, bocs :) legalább volt knédli?
Az első gyűlésről részletesebben írtatok ide!
Második, javított és bővített kiadás.
„Jelentősen kibővítettük a Szójegyzéket; a Helyesírási szabályokat egypár példával szemléletesebbé tettük; A kémiai elnevezések helyesírásának szabályai (MTA-határozattal) elnyerték végső formájukat; Magyarország fontosabb természeti földrajzi nevei a Földrajzinév-bizottság határozatával megerősített névírásként jelennek meg; az Országnévjegyzék követte a politikai változásokat; beiktattunk egy cikket a szóvégi toldalékokról; a nemzetközi ajánlások figyelembevételével átdolgoztuk a Fizikai-kémiai mennyiségek és részecskék jelölése című fejezeteket is; némileg bővítettük a Tipográfiai tanácsokat, és közreadtunk egy tanulmányt Bibliográfia és tipográfia címmel.
[…]
Budapest, 1972. április hó
A szerkesztők”
A 637-es beszámolóm végén csak féligazság, hogy a webhelyünk tartalmára tett javaslatomban kérdôjellel azokat jelöltem meg, melyekrôl még nem beszéltünk. A Hunort, Tóth Etelkának a Fábián professzor úr által javasolt, a helyesírást gyakoroltató programját – ha csak néhány mondatban is – említettem már a gyűlésen. No meg a Szabályzatról is estek már szavak... Ôket pusztán azért jelöltem meg, mert még kérdésesek. Többek közt ezekhez is szóljatok hozzá!
rumci: Miben különbözik a két kiadás (a színén kívül :-))? Gondolom, az elôszava kitér erre. Nyilván túl hosszú ahhoz, hogy ideírd; lemásolhatnánk az illetô passzus(oka)t?
A beszámolóm végén kérdeztelek (igaz, jól belepasszíroztam a szövegbe): átvehetjük (legalább részben) tôletek azt a nyelvészeti intézményeket tartalmazó felsorolást ill. rájuk a linkeket, melyek a Magyar Nyelvôr honlapján oly példásan sorakoznak?
Hami:
Azonos alapalak, kétféle (s jelentésében elkülönült) többes szám: daruk-darvak, hűek-hívek, odúk-odvak
A paradigma vmely alakjából elvonással már új szó is képzôdött: jók-javak, hamu-hamvak, szaruk-szarvak, keserűk-keservek, sók-savak
Az ingadozó tárgyesetre a 16-ot kevésnek tartottam, bár magam nyolcat tudtam hirtelen, puska nélkül: munkás, páros, fokos, kalapos; máz, zár, ól, sál. A Nyelvművelô kézikönyv sokat felsorol (s a lista nyilván nem teljes); nem akarom lelôni a játékot azzal, hogy idemásolom ôket. Ha szóltok, szívesen megteszem.
A vakondról és társairól (is) volt már szó a Magyarulez Plenárisában. Ezt sem ildomos most lelônöm.
A nyelvi érdekességekről:
* többféle többes szám: tetűk, tetvek /Mi a különbség? Tudtok még ilyent?/
* többféle fosztóképző: ízetlen (tréfa), íztelen (étel) /előbb-utóbb az ilyen jelentésében is eltér/
* többféle tárgyrag /az említetteken kívül/:brilliánst - brilliánsot, rozst - roszot, brosst -brossot /16 ilyen szó van/
* Hogyan helyesebb?
A vakondok a föld alatt él.
vagy:
A vakondok a föld alatt élnek.
* Melyik a helyes?
fotele, fotela, fotelje, fotelja
Több "vizsgakérdést" nem teszek fel. Különben is ezek érdekességek.
HTT. 2., bővített kiadás: 1972. Mivel az 1971-esemet elajándékoztam, már csak ez van meg. Kívülről ugyanolyan, csak nem szürke, hanem rózsaszín PVC-be kötötték.
http-nek diszkréten:
Konkrétan, mert olyan vegyes hangrendű egyszerű szavakhoz, melyekben egy mély mgh-t i, í vagy é követ, általában mély hangrendű toldalék járul. A diszkrét mindkét hangzója magas, úgyhogy nem kérdéses a toldalékainak hangrendje sem.
vurugya:
Igazad van, s még bôven lehet szaporítani a példák számát: más a "tér" tárgyesete a tért nyer meg a teret körbejár kifejezésekben, s más a helyt ad meg a helyet ad (át). Ha nem csak a tárgyesetet nézzük, jelentésben más a fia meg a fiúja, s árnyalatban különbözik az anyja meg az anyája. Ami viszont az áras példádat illeti, az nem ide tartozik, mert az ár nem több jelentésű szó (poliszémia), hanem 4 "tök" különbözô szó alaki egybeesése (homonímia): 1. cipészszerszám, 2. érték, 3. áradat, 4. területmérték. Az árt ige pedig szintén homonim az ár1 tárgyragos alakjával.
Ha már itt tartunk, egy játék: mikor nem cserélhetô föl a veder és a vödör? És a gyerek meg a gyermek?
Az alakuló ülésrôl: megalakultunk. Részletesebben:
Eljött Kemény Gábor, a Nyelvtudományi Intézet nyelvész adjunktusa, a Magyar Nyelvôr egyik szerkesztôje. Ô vállalkozott arra, hogy segít nekünk, ha egy fogasabb kérdéssel találkozunk. Egy 286-osa lévén, vele csak telefonon érintkezhetünk. Sôt, elôször Miklós (=Hami) gyűjtse össze a kérdéseket, hogy ne külön-külön zaklassuk ôt; késôbb majd meglátjuk, miként alakul a dolog.
Szintén megtisztelte körünket Seregy Lajos (ô is nyelvész adjunktus), pedig betegsége még mindig akadályozza a szabad mozgásban. Ô a volt Helyesírási Bizottság egyik tagja, s egyúttal a Lektor szóellenôrzô algoritmus nyelvész atyja. Hozzá ugyanúgy fordulhatunk kérdéseinkkel, mint Gáborhoz. Seregy Lajos száma: 319-2385.
Külön érdekesség, hogy nyelvészeink sokáig kollégák voltak, több közös művük is van, s mégis, jó néhány éve nem találkoztak, csak most, nálunk.
Andrassew Iván íróban és internet-guruban olyan embert ismerhettünk meg, aki szintén hathatósan tudja segíteni ügyünket. Nem nyelvi szakkérdésekben, hanem az ismeretei és kapcsolatai révén másutt. Most is volt egy ötlete a Szabályzatnak a hálóra kerülésérôl. Kérte, hogy vegyünk részt egy olyan állandó munkában, melynek célja a magyar weboldalak minôsítése, pontosabban a jók kiemelése. Mi persze ennek a nyelvi oldalát végeznénk.
Az elígérkeztek közül csak pancho nem jött el (de tudjuk, ezt elôre jelezte is); a professzor úr a ballagás, érettségi stb. elôkészületei ellenére is szakított az egyesületre idôt; Szab is idôben legurult a Mátrából. Vurugyát hiányoltuk; next time jobban szervezzük a dolgot. Olyan értelemben is, hogy jobban tudjunk egymással beszélgetni. Itt ui. a nyolctagú társaság két, egymástól majd' egy méterre lévô asztalnál foglalt helyet, s a távolabbi szaktársak közti kommunikációs csatorna – csehónak is mondhatnók (!) – meglehetôsen zajos volt. Magyarul: egy árva kukkot nem hallottam a szomszéd asztaltól. Lehet, hogy ez nem volt kölcsönös, mert én a nagy alapzaj miatt kiabáltam, bár ez csak a végén tudatosult bennem.
retix kötötte a webet a karóhoz, mármint hogy ô nem vállal semmiféle tisztséget az egyesületben, hanem teljes életét a webhelyünk elkészítésére, karbantartására áldozza. Így aztán titkárnak Szabot, elnökhelyettesnek Hamit, elnöknek meg jómagamat választotta meg a konvent, az egyesületet meg az én címemre székhelyezte. A bizalmat köszönöm, s – azt szokás ígérni ugyebár – igyekszem megszolgálni.
Alapszabályunkat – már a kitöltött adatokkal – egy utolsó gyógypillantásra elküldöm Katalinnak (19-étôl szabad), majd gyorsan alá kell mindenkinek írnia, mert aztán kezdôdik a nagy nyári pezsgés. Úgyhogy kérem Haminak meg Szabnak emilben (a q_fix@elender.hu vagy a freemail-es címre) a szükséges adatait. Az alapszabályzatból az SZMSZ-re áthárított kérdéseket itt a rovatban meg kell beszélnünk, s azt is el kell készítenünk. Persze az is legyen a lehetô legegyszerűbb. További feladatunk retix csúcsra járatása azzal, hogy elhalmozzuk ötleteinkkel: mi minden legyen a webhelyünkön. Elrettentésül a javaslatom:
Magunkról (kik, miért, mióta, hogyan, küldetésünk, címünk)
Nyelvművelô írások
Hálós nyelvi jelenségek:
– Gyakori hálós hibák
– Egyéb hálós nyelvi jelenségek? (tehát határozottan NEM a hibák)
Nyelvi játékok (helyesírás és más)
Példás webhelyek (legyen vmilyen megrovó megjegyzés is? (azért finomabban, mint egy szégyentábla))
Szolgáltatások:
– Lektor szóellenôrzô és elválasztó program
– Hunor helyesírás-gyakoroltató program?
– Szabályzat? (eredeti vagy átírt formájában)
– Kérdezz–felelek (ezt lehet fórum formájában, mint a mi rovatunk? – nem értek hozzá)
Támogatóink (Kemény Gábor, Seregy Lajos, Andrassew Iván, Internetto, Magyar Nyelvi Bizottság?)
Honosítás-magyarítás? (fórum? – még mindig nem értek hozzá)
Nyelvi tárház?: (persze ez csak felsorolás ill. utalások gyűjteménye)
– Nyelvművelô kiskönyvtár (könyv- és folyóiratcímek; ha van, elektr. is) (még akár az újságok régebbi számainak kis nyelvművelô rovatai is, ha megvannak a hálón)
– Egyéb nyelvészeti kiadványok (ált. a komolyabb művek, de amelyek azért számot tarthatnak valamelyes, a hálós fickók körébôl származó érdeklôdésre)
– Nyelvészeti intézmények (valós és webhelyek) (ez meg a köv. "ellopható" a Magyar Nyelvôr szép gyűjtésébôl? – R U M C I ! )
– Nyelvi adatbázisok
– Nyelvészeti rovatok (a saját magunkét is beleértve persze)
Szolgálati oldal (jelszavas) (belsô közlemények, egyesületi élet)
A kérdôjelesekrôl eddig nem beszéltünk. Várom mindenki javaslatát; Hamiét és fôleg retixét persze technikai oldalról is. Jó néhány oldal tartalmához magam is hozzá tudok járulni.
Szab után nekem is sikerült egy HTT-t (Helyesírási és Tipográfiai Tanácsadó) szereznem. Mindkettô '71-es; Kemény Gábornak is uez a kiadás van meg. Tudtok újabbról? Szab már a múltkor mondta, én meg most: szívesen kölcsönadjuk, tekintsétek közprédának, mint a Szabályzatot :-)
A kétféle többes szám gyakran jelentésmegkülönböztető!
pl: Ha nyulakat veszek, és párt vásárolok, akkor csak egy kant meg egy nőstényt, de ha párat vásárolok, akkor lehet, hogy öt kant vettem... Vagy a suszter emelgeti az árt, de ezzel annyit nem nem árt, mint a kereskedő, aki az árat emelgeti folyton.
Szerintem egy csomónak stílusértéke is van, mert én a ruhatárat választékosabbnak érzem, mint a ruhatárt. Ez sok mindennel így van, a kalbász ízletesebb, mint a kolbász, a randa csúnyább, mint a ronda, stb... valahogy így érzem néhány többes számnál is.
