" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
vettem a lidl-ben egy adagot, sarga es lilaspiros gyumolcsok vannak a csomagban, a kerdesem az lenne, hogy a sargak azok is beernek lilasra vagy azokat igy sargan is lehet fogyasztani ? a magok is megehetoek (mert engem egyaltalan nem zavar ha megeszem) vagy mindenkeppen szedjem ki ?
Ugyanitt soha semminemű fagykárt nem szenvedett kákik (Tipo), pedig ezek nem is az egyetlenek ("kettetlenek") a faluban, sőt ugyanennek a háznak a hátsó kertjében is vannak további példányok.
Folytatva a sort a kint telelő mediterrán növények témájában, íme egy kezdetektől szabadba ültetett trachycarpus a határ szlovén oldalán lévő Völgyifaluban (Dolina), a nevéből következően nem dombon:
Megköszönném, kérlek küldjed el a címedet, ill. az E-Mail-címedet a burkon PONT attila KUKAC gmail PONT com címre, de a Facebook-on is megtalálsz... KÖSZI! ;)
Ezek után már nem is érdemes elemezni, hogyan válhatott sikertörténetté egy 2007. márciusával datált momentum.
Ugyanazon év novemberében így számoltam be róla itt:
"Linka nénin kívül még számos pártfogoltam van a körzetben. Ez a kép márciusban készült, amikor felfedeztem egy idős házaspár udvarán ezeket a kivitöveket. arról panaszkodtak, hogy minden évben virágözönt zúdítanak rájuk ezek a kivik, aztán a virágok mind lehullanak és nem marad a helyükön semmi. Egyértelmű volt már akkor, hogy ők is az "önporzós" hímivarú kivik áldozatainak sorába tartoznak. Virágzáskor ismét felkerestem őket és vittem nekik két Haywardot, amiket nagy örömmel a bácsi azonnal ki is ültetett. Nyáron jártam arra, az új kis töveket mintaszerűen öntözték és ápolták. Két év múlva becsapottakból boldog kivitermesztőkké fognak válni."
Nem véletlenül gondolhatják úgy Tornyiszentmiklóson a Kerka partjától kb. 200 méterre, a folyó szintjéhez képest talán 3-4(!) méterrel magasabban fekvő házak gazdái, hogy a füge is minden további nélkül túlélő faj nálunk. Különösen annak tükrében, hogy itt még az elmúlt évtized legkegyetlenebb telein sem kellett tövig fagyást szenvedniük. A rövidke utca néhány házából három előtt is díszlik egy-egy növény. Két sárga termésű és egy szamártöke. A cefréshordók már jól teli, most érik a "harmadtermés" az ágak hegyén.
...de amennyiben mégsem lehetünk ilyen fokon a sors kegyeltjei, az mindenképpen könnyen belátható, hogy a nagyvárosok belső kerületeiben létjogosultsága lenne mind az oleandernek, mind a Trachycarpus fortuneinek.
Az elmúlt években egyre több helyen találkozom a körzetben végleg kiültetett, szabadban telelő oleanderekkel. A ház előttiekről már tudósítottam tavaly (vagy tavalyelőtt?), ezek település belsejében vannak falun, tehát rájuk fogható, hogy hőszennyezett területen. Januárban azonban rábukkantam egy "csúcsfekvésben" lévőre. Falutól távol egy patakvölgyben, közvetlenül a patak partján, egy hétvégi ház udvarán. Akkor elhatároztam, hogy vegetációs időben arrafelé járva, megnézem, "mi lett belőle". A képen látható, hogy mi. Mindezzel jól érzékelhető, hogy az oleander nem egy túlzottan korlátozott téltűrésű faj. Amennyiben olyan szerencsések maradnánk, hogy a téli minimumok megállnának az utolsó három tél minimumainak szintjén, minden tekintetben az -észak-olaszéhoz hasonló növényzetünk lehetne, HEGYEN-VÖLGYÖN(!).
igen az, nalam csak egyedul van, de kot szepen. 2 eve ultettem, tavaly nem kotott, iden viszont mar minden rendben volt vele, most kezdtek el barnulni a termesek, kb ilyen 100ft-os kerek formajuak.
