Fontos, hogy milyen talajon vagy. Homokon kétnaponta vagy naponta is kellhet locsolni, de kisebb adagokkal; kötöttebb talajon kevesebbszer is elég. Ki kell tapasztalni, a talaj mennyi ideig bírja, mert ugye minden növényt is máshogyan kell. Például paradicsomot 3-6 naponta elég, talajtól függően, az uborka viszont csúcsidőben akár napi többszöri kisebb locsolást is kíván a sekélyen elhelyezkedő gyökerek miatt. Sokat segít, ha tudod valamivel mulcsozni, takarni a talajt, akár kiluggatott füstszínű (rosszabb esetben fekete) nejlonnal, akár valami növényi maradvánnyal.
Az esőztető öntözés nem ajánlott! A tömlős öntözés, a vödrös és a csepegtető öntözés az, ami szóba jöhet, mert a növényeknek nem a levelét kell locsolni, hanem a tövét! Uborkát ugye a kánikula közepén, nappal is kell locsolgatni, hogy kevésbé kókadjon; ott ajánlott pl., hogy a vizet előbb vödrökbe eresszük, és hagyjuk felmelegedni a napon, úgy nem sokkoljuk a növényt. Csepegtető rendszert ált. gyümölcsösbe szoktak, hiszen fáradságos volna mindig újraépíteni, ahogyan változik a vetésforgó. Tehát végső esetben marad a reggeli (nem hajnali!) locsolás. A legjobb, mikor már viszonylag meleg van, és könnyen száradnak a levelek, de még ferdén süt a nap. Ez azért fontos, mert ha túl sokáig nedves a zöldségek levele, elszaporodhatnak rajtuk a gombák, pl. a nagyon sok növényre veszélyes peronoszpóra-félék, melyeknek kifejezetten kedvez a nedvesség. (Talán a paradicsomra a legveszélyesebb, a paradicsom peronoszpórája a fitoftóra, avagy paradicsomvész.)
Hát Actara pont nem is engedélyezett egy csomó zöldségre, hagymában is csak dohánytripsz ellen. :) Nem is volna hatásos a talajban kelő nyüvek ellen, akik a gumóból lakmároznak - még belocsolással sem, de úgy drága mulatság is -, mert egy-két nap, míg hat, addig meg rég késő is, ha egyszerre támad egy tucat nyű.
A mechanikai védelem ha megoldható, akkor azt mondom, mindig ajánlatos azt előnyben részesíteni - pedig én aztán sokféle vegyszert használok, nem idegenkedem tőlük, csak tudni kell alkalmazni.
Ha ilyen nagyüzemű kerteket is leborítanak vele, akkora baja nem lehet. De majd megérdeklődöm, vagy meg is nézem a környező gazdaboltokban, hátha van. Nekem egyszer némileg hatott valami növény, de alig észrevehetően. :DDD Tavaly egy kis, nagyon kis részen kipróbáltam egy fehér szúnyoghálót, és tök jól működött, de csak valami 1×1 méterem volt :D
A gömbvas az lágyvas, a betonvas meg acél, tehát sokkal keményebb, rugalmasabb, és nem olyan hajlékony. Természetesen mindennek megvan a maga statikai igénye. Egy determinált paradicsomot felkötni elég a 8-as betonvas, ha 40 centire leütjük, akkor 60 centi magasságig lehet hozzákötni. Egy 12-es betonvas 50-60 centire leütve megfelel 1 méter magasságig féldeterminált paradicshoz. Homokban lehet, hogy kidől, de kötött talajon nem. Ha már nem nagyon akar lejjebb menni, nagyot kell rá ütni, akkor már ki sem dől. 10-es betonvas 60 deka, 12-es pedig 90 deka kb., és 50 Ft körül már meg lehet venni kilóját hulladékvastelepen, vagy elcserélni ócskavasért. És örökös. Természetesen, a cső sokkal alkalmasabb, nehezebben hajlik, és nem sokkal drágább.
Nálunk vannak még akácoszlopok, amiket nagyapám 40 éve rakott le fáradtolajjal lekenve. Ez nagyjából mindenhol van ingyen, ahol autó van, mert a motorolajat időnként ugye cserélni kell. Én tavaly ásványi zsírral keverve kentem az oszlopok aljára az olajat, mert a zsír miatt sokkal vastagabban lehetett felvinni.
Lehet-e a gyeplocsolásra használt öntözőrendszerrel veteményest önzötzni? Nem technikailag érdekel, mert azt meg tudom oldani a rendszer átprogramozásával, hanem, hogy a hajnali 4-6 óra közötti öntözés megfele-e a veteményesnek? Nem fogja megégetni a nap a zöldségeket?
Csak pl. én is bele szeretnék harapni az újhagymába. Pont akkorra szokott megkukacosodni, mikor a legjobb enni. Ugyanígy a retek is. Pár hét az egész szezon, addig nyugodtan lehet letakarva, mire túl meleg lenne, megesszük. Elhiszem, hogy nem halálos az Actara, de ahol el lehet kerülni a vegyszerezést, ott szerintem érdemes. És a takarás bevált, biztos módszer.
Actara. Hagyma esetén valamilyen nedvesítő szert kell használni és akkor tapad meg a levelén. 3 hétig biztos védelmet nyújt minden olyan állat ellen ami bele akar harapni. Csak hidegvérűek ellen hatásos. Kutya, macska ember nem hal meg, de az é.v.i-t azért be kell tartani.
Egy időben amikor elszaporodtak a földből előbújó kártevők, főleg a krumplibogár, úgy védekeztem ellenük, hogy CSAK a sorban szórtam el a Force 1,5g-t így a kedvenc gilisztáimat, amik tudvalevő, hogy nagyon hasznosak :) , nem pusztítottam el, de minden mást igen. Egyébként egész földre kiterjedő talajfertőtlenítő alkalmazását durvának tartom.
Egyébként nem használok vegyszert, csak rezet, réz+ként. Illetve felszívódónak csak az Actarát de egy permetezés 3 hétig elég úgyhogy abból sem kell sok. Inkább csak krumplibogár lárva inváziókor használom.
Kár, hogy nincs kép a rovarhálóról. Amit barkácsáruházban ilyen célra árulnak, az egy elég gyengének látszó, borzasztó aprón lyuggatott valami. Én nem mertem megvenni, nehogy aláfülledjenek a növények. A szélessége is kevés volt, ha a növények magasságát és a rögzítéshez szükséges ráhagyást beleszámítom. Fátyolfóliát használunk, nyárra meg vettünk egy sűrű szövésű, leértékelt függönyt. A riasztó növények alkalmazása nálunk teljesen hatástalannak bizonyult.
Egy évet kibír a bálamadzag is, hiszen a növény árnyékolja egy idő után, nekem annyi pont elég, mert évente úgyis több száz keletkezik, amúgy csak kidobnám :) Eddig uborkánál használtam, persze következő évben újra kell csinálni az egészet. A karózásnál még így is gyorsabb. De még gondolkodom valami máson, mert nem túl esztétikus a sok fehér zsineg.
Kétlem, hogy megfelelő olajat tudnék találni, nincs nekem ilyen ismerősöm. Másrészről az akácfa nem jó nedvszívó, sőt mondhatni elég rossz annak, még a lenolajat is alig szívja be. Hatékonyan a kötődő impregnálás tartósítja, mint akár a szenesítés vagy a kátrány, mert bármiféle olajat a talaj egyszerűen kiszív belőle. Tudom, mert hét éve próbáltam valami autós fáradt olajjal is kettőt, meg fáradt étkezési olajjal is egyet, és persze raktam el simán. Sok különbséget ma nem látni, az első körül feketébb a homok, de éppolyan korhadt a külső fél centi, mint a többinél. A kátrány a legkönnyebb, szén a legolcsóbb, de ezeket még nem próbáltam. Majd gyűjtögetek arra a kátrányos kencére. :)
Gömbvas és betonacél. A 6 mm-es köracélon a girbegurbaság a használat során magától keletkezett. A betonacél átmérőjére nem emlékszem, le kellene mérni. Ebből vágtunk 40 centis darabokat, félig a földbe szúrom, és a kiálló részre húzom a fóliaalagutat tartó műanyag cső végeit. De karónak is jó lenne.
A zöldséglegyek (hagymát, retket, miegymást károsító nyüvek) ellen a leghatásosabb, ha leborítjuk az egész ágyást rovarhálóval, mint egy mini fóliával, a széleit a földbe ásva. Így a legyek nem férnek hozzá a talajhoz, amibe eztán nem raknak petéket a növényeink tövébe. Az egyéb módszerek közt van a talajfertőtlenítés, ami nem mindig eredményes, és ráadásul hosszú távon költségesebb is (hiszen a hálót elég egyszer megvenni és vigyázni rá), és a riasztó növények alkalmazása, ami szintén nem 100%-os hatásfokú, bár a bio kertekben előszeretettel alkalmazzák, mert jobb a semminél.
Sajnos még nincs meregetés, mert egyesével kelnek...:-( Én meg tiszta ideg vagyok:-)) Tavaly volt olyan, hogy a 70 db csibe egy nap alatt kelt ki, és mást sem csináltam, csak pakoltam ki őket ...na ez volt a csibemeregetés...:-))
Kösz az infót, festékboltban ritkán járok, mert ott minden pénzbe kerül. :D De lehet, maradok az égetésnél, mert az legalább ingyen van. Sajnos még lenolajkencére sincs pénz, pedig a föld feletti részeknél jó szolgálatot tenne. De meglátjuk, hogyan alakul az élet, most még sokat kell félretenni a vetőmagokra és a vegyszerekre is.
A kerítésünk egyébként van már vagy harminc éves, de csak most kezd kidőlögetni, mert korhad az oszlopok alja. :D Pedig az előttünk itt lakó bácsi, aki építette, még a leháncsolással sem bajlódott, úgy korhad, kérgében.
Nálunk 2 jelentősebb üzlet van, de náluk szinte minden van. Ha valami újdonságra vágyom, akkor készséggel beszerzik. Én pedig boldogan elmesélem, hogy mi mindenért kerestem éppen azt a magot. A következő évben már mondani sem kell :)
Tegnap a TESCO akciózásán elfogott a nevetés.
Garafarm és GW termékeket árulnak évek óta 49 és33 Ft-ért. Ezeket az értékeket most akciósra táblázták valami 20-30 ft-al magasabb érték áthúzásával.
A múlt évben éppen ezek a lárvák tették tönkre a kedvenc gyöngyhagymámat. De akkor nem tudtam hová tenni a hagyma húsában lévő kemény fekete pontocskákat.
Nagyon köszönöm ezt a hozzászólást.
Jó érzéssel olvasgatom ezt a termékeny és minden tekintetben segitőkész emberek által irt topicot.
Tegnap én is befejeztem a korai növények szabadföldi veteményezését. Két különböző klimájú kertbe ültettem, levélzöldségeket, sárgarépát, petrezselyem gyökeret, különféle hagymákat és korai borsót.
Amúgy hát én meg a kecskék mellé nem vállalnék be még egy lovat is, mert amúgy tényleg nem egy tipikus haszonállat. Pedig jó volna, de majd a jövőben, ha már meg tudom majd fizetni a saját lovászt is. :) Addig is egy shetland póni beszerzésén ügyködünk, mert azt még egy 7 éves kisgyerek is el tudja látni gond nélkül, sőt, kifejezetten hasznos is a gyereknek. A tartása elég olcsó, alig eszik többet egy kecskénél - vicces, már hogy mennyit zabál egy kecske -, ellenben a méretéhez képest a legerősebb lófajta, a testsúlya kétszeresét elhúzza. Nekünk főként kedvencnek, fahordásra, földhordásra kellene, de lehet, hogy megpróbálnánk összehozni egy malmot is. A vicc, hogy nem is a póni vagy a tartása a drága, hanem a kordé hozzá, kiváltképp a vasalt kerekek. :D Nincs már minden faluban bognár.
Mennyivel egyszerűbb volna, ha nagyapáink eszközei még megvolnának!
