Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2016.02.20 0 0 126

Értem, hogy a gyorsuló (sebességét változtató) tömeg a gravitációs mezőben hullámot kelt.

Az altrel nem mezőelmélet, hanem geometriai. A gravitációs hullám a téridő mintázata.

a két böszme tömeg hozzánk képest hol egy vonalban van és ekkor hullám csúcsot adnak, hol pedig a nézőpontunkhoz képest merőleges tengelyen állnak, ekkor hullámvölgyet adnak a gravitációjukkal

Ez messze nem ilyen egyszerű. Amit így elképzelsz a newtoni gravitáció alapján, az egy közeltéri jelenség, amely sokkal gyorsabban csillapodna mint a gravitációs hullám, amelynek nem létezik megfelelője a newtoni modellben. Ez egy kvadrupoláris hullám, amit nem túl egyszerű elképzelni.

Tudom, primitív a megközelítésem, de a gyorsuló mozgással keltett mezőhullámzás biztos, hogy így kellene, hogy jelentkezzen? Annak, elképzelésem szerint, inkább valami lökéshullám szerűségnek kellene lennie.

Azt hiszem talán pont ez a legszemléletesebb az egészben. Talán azért akadtál itt meg, mert esetleg nem tudsz valami nagyon fontosat: ezek a tömegek egyre gyorsabban kerülgették egymást, és a keringés ideje adta hullám ciklusidejét. Mivel a sugárzás energiát vitt el a rendszerből, egyre közelebb kerültek, egyre hamarabb kerültek egyet, egyre nőtt a frekvencia. Egészen addig, amíg kezdtek egybeolvadni, így további frekvencia növekedés mellett már csökkent az amplitúdó. Ez elég szemléletes. Persze hogy mennyi energiát visz el a sugárzás, milyen a szerkezete, hogyan olvadnak egybe stb. az egyáltalán nem szemléletes, itt nem működik az intuíció, ehhez matematika meg közelítő algoritmusok kellenek. 

 

Előzmény: JFEry (125)
JFEry Creative Commons License 2016.02.20 0 0 125

Igen, olvasok. 

És nem állom meg az aggályaimat közölni. Az aggályaim pedig a saját értelmemmel kapcsolatosak.

Értem, hogy a gyorsuló (sebességét változtató) tömeg a gravitációs mezőben hullámot kelt.

Amit viszont itt is látok az egy rövidülő fázisidejű szinusz. Amiket a magyarázó leírásokból is kiolvastam, illetve a magyarázó grafikákból is láttam az nekem azt jelenti. hogy a két böszme tömeg hozzánk képest hol egy vonalban van és ekkor hullám csúcsot adnak, hol pedig a nézőpontunkhoz képest merőleges tengelyen állnak, ekkor hullámvölgyet adnak a gravitációjukkal.

Tudom, primitív a megközelítésem, de a gyorsuló mozgással keltett mezőhullámzás biztos, hogy így kellene, hogy jelentkezzen? Annak, elképzelésem szerint, inkább valami lökéshullám szerűségnek kellene lennie.

 

És még mindig érdekelne, ha van rá válasz, mi is az ami 3 Nap tömeggel csökkentette a két összeolvadt fekete luk együttes tömegét?

 

Köszönöm.

 

 

Előzmény: construct (118)
construct Creative Commons License 2016.02.20 0 0 124

Igen,  ezzel a "template" zajszűrő eljárással készült a második sorban látható sötétszürke vonal. A világosszürke pedig a wavelet-transzformációval.

Előzmény: Bétaverzson (123)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.20 0 0 123

Találtam egy régi - véleményemet igazoló cikket (az aláhúzás tőlem):

 

* ... A földi eredetű erőteljes háttérzaj – mely az alapzat rezgéseiből, a berendezés részeinek hőmozgásából, a lézerfény ingadozásaiból és egyéb forrásokból származik – rátelepszik a megfigyelésekre. Számítógép segítségével lehet a jelent megtisztítani. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogy a kiválasztandó jelalakot ismerjük. Ezt sablonnak nevezik. Elméleti fizikusok világszerte dolgoznak ezeknek a sablonoknak a kiszámításán. .. *

http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/fizika/perjes.html

Előzmény: Bétaverzson (91)
galaxi46 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 122

Hagy védjem meg az "akadékoskodót", de a jel/zaj viszony mértékegységére annyira elfogadott a dB, hogy a kereskedelemben kapható kütyük esetén is ebben adják meg értékét a vásárlói tájékoztatókban sőt más viszonyszámokat is, pl egy egyszerű fülhallgató érzékenységét jellemző bemeneti és kimeneti telj. arányát is és ezek az értékek az egyszerű vásárlók számára szolgáló tájékoztató adatok nem pedig tudományos publikációk. 

Előzmény: Fat old Sun (121)
Fat old Sun Creative Commons License 2016.02.20 -1 0 121

ezt fejezd be, légy szíves.

Előzmény: Doky586 (120)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 120

Azt ugyan nem értem miért kell így felkapni a vizet ha valaki rákérdez egy egyértelműen hibásan csak úgy minden jelző nélkül odavetett számra, amikor teljesen egyértelmű hogy a 24 'szeres' lett volna a helyes magyarul, de legalább azt megmagyarázza hogy a NASA tévedhetetlen mert nagy pénzből Nobel díjasok dolgoznak ott, azaz a szondájuk nem zuhanhatott le.. ;)

 

Úgyhogy elnézést hogy rá mertem kérdezni Nobel díj nélkül..

Előzmény: Törölt nick (117)
mmormota Creative Commons License 2016.02.20 0 0 119

Szerintem az az igazán érdekes, hogy sok észlelés jön majd, esetleg nagyobbak is, vagy csak piszkos szerencsések voltunk hogy pont ezt sikerült elkapni. 

construct Creative Commons License 2016.02.20 0 0 118

A közölt nyúlási adatok alapján nem tudom értelmezni ezt a 24 jel/zaj viszonyt, se lineáris se log skálán. A regisztrátumok zajszintjének négyzetes középértéke ránézésre olyan 0,2 - 0,3, a jel maximális csúcsértéke pedig 1 körül van (10^-21 méterben számolva), tehát itt olyan 3-5 a jel/zaj viszony. Talán a két detektor jelei alapján készült és a második sorban látható Wavelet-transzformációs zajszűrés után jön ki 24-szeres arány.

Törölt nick Creative Commons License 2016.02.20 0 0 117

Szerintem 13.8, mert a berendezés alapvetően távolság-változást mér. Nem teljesítményt és jelerősséget mérnek -tudtommal-, hanem egyszerűen távolságváltozást a lézernyalábok interferenciájával.

 

De majd te kifilózod magadnak, elvégre te vagy itt a műszaki tudományok doktora.

Örömömre szolgál, hogy elmagyarázhattam az arány fogalmát, és elindíthattalak a megismerés útján azzal, hogy forrásokat is adtam - bár egy vérbeli kutató ezeket felkutatja magának. Minden bizonnyal sokkal jobban értesz nálam ehhez, ugyanis én nem mertem volna forrás-ismeretek nélkül le "csúnya órmótlanozni" a következő fizikai Nobel díjasokat, tehát minden bizonnyal van mire alapoznod a magabiztosságodat.

 

De most már sajnos késő van, és bizonyára te is találsz magadnak másik játszópajtást péntek éjszakára, nekem mennem kell. Jó éjt!

 

 

 

Előzmény: Doky586 (116)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 116

Akkor átszámolnád nekem a 24 szeres arányt dB arányra?

(kíváncsi vagyok szerinted melyik képletet kell ezen esetben használni)

Előzmény: Törölt nick (115)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.20 0 0 115

Természetesen ez még csak az első mérés volt. Éppencsakhogy elértünk érzékenységben oda, hogy érzékelni tudtunk egy nagyon nagy energiájú eseményt.

Majd követi a többi szépen sorban, fejlődnek a műszerek, megy majd berendezés az űrbe is, nem is akármilyen.

 

Kb. 10 éve még nem tudtunk exobolygóról. Ma már ismerünk vagy ezret. Ahogy a műszereink fejlődnek, úgy jönnek a finomabb eredmények.

Előzmény: Doky586 (113)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.20 0 0 114

az áltrel fejlődött 1916 óta? Miket mondasz...

Előzmény: Doky586 (113)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 113

Nagyon eltúlzod a dolgot..

Hogy sikerült megmérni valamit az nem azt jelenti hogy már MINDENT tudunk a a G.hullámokról..

 

Az áltrelről se az a vélemény hogy 1916 óta semmit se fejlődött, mert akkor már MINDENT tudtunk róla..  :)

Előzmény: Törölt nick (111)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 112

...még nem tudták eldönteni...

Előzmény: Doky586 (110)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.20 0 0 111

Igazad van, 1 milliárd dolláros berendezést üzemeltetnek kb. 5 (vagy mégtöbb) éve, de nem tudják, hogy mit mérnek.

Többszázan dolgoztak a mérés eredényén 5 hónapon át, teljesen biztosan Nobel díjak fognak potyogni még idén, de nem értenek hozzá. A cikküket a Physics Review nevű szennylapban jelentetik meg, de nem tudják, hogy mit mértek.

Előzmény: Doky586 (110)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.20 0 0 110

Gondolom a mérést végzők még sem tudták még eldönteni hogy ez teljesítményszerű vagy jelszintszerű mérés volt-e, mert eszerint kellett volna 13.8dB vagy 27.6dB -t mondaniuk... így inkább az SNR arány-nál maradtak..  :)

Előzmény: Törölt nick (109)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.19 0 0 109

Nagyon szívesen. :) (Csak picit elkapkodott volt a kritikád, de szerencsére emiatt nem zuhant le űrszonda. :) )

Előzmény: Doky586 (108)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.19 0 0 108

Köszönöm. Tehát a helyes szöveges válasz ez lett volna: "signal-to-noise ratio of 24"  ahogy mindkét linken is így szerepel. Ezt jól kibeszéltük. :)

Előzmény: Törölt nick (107)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.19 0 0 107

Annyira azért nem volt nagy ez az arány, hogy logaritmikus skálán ábrázoljuk. Nem az arány logaritmusáról volt szó, hanem az arányról. Konkrétan a jel/zaj arányra kérdeztek rá, és konkrétan azt adták meg. A helyes mértékegységben.

Előzmény: Doky586 (105)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.19 0 0 106

Szerintem az arányoknál a mértékegység kiesik. Mindenféle aránynál.

Olvasd el a topiknyitó cikket. Nem origó színvonalú, hanem MTA-s. Ábrák is vannak, jelről, zajról, és a kettő összegéről.

 

De átolvashatod az eredeti közleményt is:

http://journals.aps.org/prl/pdf/10.1103/PhysRevLett.116.061102

 

Vagy az értékelő cikket:

http://physics.aps.org/articles/pdf/10.1103/Physics.9.17

 

 

 

Előzmény: Doky586 (105)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.19 0 0 105

decibel (dB) Link

de lehet 1:24 -ként is érteni..

Előzmény: Törölt nick (104)
Törölt nick Creative Commons License 2016.02.19 0 0 104

ARÁNY. Jel/zaj arány. Az arányoknak általában mi szokott lenni a mértékegysége, műszaki körökben?

Előzmény: Doky586 (102)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.19 0 0 103

Zuhant már le űrszonda és repülőgép is a mértékegység elhagyása miatt..

 

http://www.concordforditoiroda.hu/egy-nyelvet-beszelunk/

Előzmény: Doky586 (102)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.19 0 0 102

Gondolni kevés...

Műszaki körökben a mértékegység elhagyása csúnya ormótlanság.

Iskolában hiába számoltam ki jól hogy 42 ha nem volt mértékegysége akkor semmit sem ért, magyarul buktam az egész feladatot...

 

Itt is lehet viszonyszám vagy dB vagy dBm vagy dBW vagy dBV vagy ... stb stb

Előzmény: mmormota (101)
mmormota Creative Commons License 2016.02.19 0 0 101

Gondolom a jel max amplitúdója osztva a zaj effektív értékkel.

Előzmény: Doky586 (100)
Doky586 Creative Commons License 2016.02.19 0 0 100

Mi 24 ? kg ? 

Előzmény: Fat old Sun (97)
Fat old Sun Creative Commons License 2016.02.19 -1 0 99

El.

Előzmény: Bétaverzson (98)
Bétaverzson Creative Commons License 2016.02.19 0 0 98

Írtad a LIGO projektben megállapított  jel-zaj viszonyról:

 

"Kb 24, ha jól emlékszem, tehát elég meggyőző.."

 

 Köszönöm.

A VIRGO rendszert üzemeltető munkatársak is elismerték ennek hitelességét?

Előzmény: Fat old Sun (97)
Fat old Sun Creative Commons License 2016.02.18 -1 0 97

Kb 24, ha jól emlékszem, tehát elég meggyőző...

Előzmény: Bétaverzson (96)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!