Krónika-topik az egyik legnagyobb tudományos felfedezésről.
Az "Én nem tudom elfogadni a relativitáselméletet"-mondanivalójú szurkolókat kérjük a szomszédos pályákon drukkolni.
Értem, hogy a gyorsuló (sebességét változtató) tömeg a gravitációs mezőben hullámot kelt.
Az altrel nem mezőelmélet, hanem geometriai. A gravitációs hullám a téridő mintázata.
a két böszme tömeg hozzánk képest hol egy vonalban van és ekkor hullám csúcsot adnak, hol pedig a nézőpontunkhoz képest merőleges tengelyen állnak, ekkor hullámvölgyet adnak a gravitációjukkal
Ez messze nem ilyen egyszerű. Amit így elképzelsz a newtoni gravitáció alapján, az egy közeltéri jelenség, amely sokkal gyorsabban csillapodna mint a gravitációs hullám, amelynek nem létezik megfelelője a newtoni modellben. Ez egy kvadrupoláris hullám, amit nem túl egyszerű elképzelni.
Tudom, primitív a megközelítésem, de a gyorsuló mozgással keltett mezőhullámzás biztos, hogy így kellene, hogy jelentkezzen? Annak, elképzelésem szerint, inkább valami lökéshullám szerűségnek kellene lennie.
Azt hiszem talán pont ez a legszemléletesebb az egészben. Talán azért akadtál itt meg, mert esetleg nem tudsz valami nagyon fontosat: ezek a tömegek egyre gyorsabban kerülgették egymást, és a keringés ideje adta hullám ciklusidejét. Mivel a sugárzás energiát vitt el a rendszerből, egyre közelebb kerültek, egyre hamarabb kerültek egyet, egyre nőtt a frekvencia. Egészen addig, amíg kezdtek egybeolvadni, így további frekvencia növekedés mellett már csökkent az amplitúdó. Ez elég szemléletes. Persze hogy mennyi energiát visz el a sugárzás, milyen a szerkezete, hogyan olvadnak egybe stb. az egyáltalán nem szemléletes, itt nem működik az intuíció, ehhez matematika meg közelítő algoritmusok kellenek.
És nem állom meg az aggályaimat közölni. Az aggályaim pedig a saját értelmemmel kapcsolatosak.
Értem, hogy a gyorsuló (sebességét változtató) tömeg a gravitációs mezőben hullámot kelt.
Amit viszont itt is látok az egy rövidülő fázisidejű szinusz. Amiket a magyarázó leírásokból is kiolvastam, illetve a magyarázó grafikákból is láttam az nekem azt jelenti. hogy a két böszme tömeg hozzánk képest hol egy vonalban van és ekkor hullám csúcsot adnak, hol pedig a nézőpontunkhoz képest merőleges tengelyen állnak, ekkor hullámvölgyet adnak a gravitációjukkal.
Tudom, primitív a megközelítésem, de a gyorsuló mozgással keltett mezőhullámzás biztos, hogy így kellene, hogy jelentkezzen? Annak, elképzelésem szerint, inkább valami lökéshullám szerűségnek kellene lennie.
És még mindig érdekelne, ha van rá válasz, mi is az ami 3 Nap tömeggel csökkentette a két összeolvadt fekete luk együttes tömegét?
Találtam egy régi - véleményemet igazoló cikket (az aláhúzás tőlem):
* ... A földi eredetű erőteljes háttérzaj mely az alapzat rezgéseiből, a berendezés részeinek hőmozgásából, a lézerfény ingadozásaiból és egyéb forrásokból származik rátelepszik a megfigyelésekre. Számítógép segítségével lehet a jelent megtisztítani. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges, hogya kiválasztandó jelalakot ismerjük. Ezt sablonnak nevezik. Elméleti fizikusok világszerte dolgoznak ezeknek a sablonoknak a kiszámításán. .. *
Hagy védjem meg az "akadékoskodót", de a jel/zaj viszony mértékegységére annyira elfogadott a dB, hogy a kereskedelemben kapható kütyük esetén is ebben adják meg értékét a vásárlói tájékoztatókban sőt más viszonyszámokat is, pl egy egyszerű fülhallgató érzékenységét jellemző bemeneti és kimeneti telj. arányát is és ezek az értékek az egyszerű vásárlók számára szolgáló tájékoztató adatok nem pedig tudományos publikációk.
Azt ugyan nem értem miért kell így felkapni a vizet ha valaki rákérdez egy egyértelműen hibásan csak úgy minden jelző nélkül odavetett számra, amikor teljesen egyértelmű hogy a 24 'szeres' lett volna a helyes magyarul, de legalább azt megmagyarázza hogy a NASA tévedhetetlen mert nagy pénzből Nobel díjasok dolgoznak ott, azaz a szondájuk nem zuhanhatott le.. ;)
Úgyhogy elnézést hogy rá mertem kérdezni Nobel díj nélkül..
Szerintem az az igazán érdekes, hogy sok észlelés jön majd, esetleg nagyobbak is, vagy csak piszkos szerencsések voltunk hogy pont ezt sikerült elkapni.
A közölt nyúlási adatok alapján nem tudom értelmezni ezt a 24 jel/zaj viszonyt, se lineáris se log skálán. A regisztrátumok zajszintjének négyzetes középértéke ránézésre olyan 0,2 - 0,3, a jel maximális csúcsértéke pedig 1 körül van (10^-21 méterben számolva), tehát itt olyan 3-5 a jel/zaj viszony. Talán a két detektor jelei alapján készült és a második sorban látható Wavelet-transzformációs zajszűrés után jön ki 24-szeres arány.
Szerintem 13.8, mert a berendezés alapvetően távolság-változást mér. Nem teljesítményt és jelerősséget mérnek -tudtommal-, hanem egyszerűen távolságváltozást a lézernyalábok interferenciájával.
De majd te kifilózod magadnak, elvégre te vagy itt a műszaki tudományok doktora.
Örömömre szolgál, hogy elmagyarázhattam az arány fogalmát, és elindíthattalak a megismerés útján azzal, hogy forrásokat is adtam - bár egy vérbeli kutató ezeket felkutatja magának. Minden bizonnyal sokkal jobban értesz nálam ehhez, ugyanis én nem mertem volna forrás-ismeretek nélkül le "csúnya órmótlanozni" a következő fizikai Nobel díjasokat, tehát minden bizonnyal van mire alapoznod a magabiztosságodat.
De most már sajnos késő van, és bizonyára te is találsz magadnak másik játszópajtást péntek éjszakára, nekem mennem kell. Jó éjt!
Igazad van, 1 milliárd dolláros berendezést üzemeltetnek kb. 5 (vagy mégtöbb) éve, de nem tudják, hogy mit mérnek.
Többszázan dolgoztak a mérés eredényén 5 hónapon át, teljesen biztosan Nobel díjak fognak potyogni még idén, de nem értenek hozzá. A cikküket a Physics Review nevű szennylapban jelentetik meg, de nem tudják, hogy mit mértek.
Gondolom a mérést végzők még sem tudták még eldönteni hogy ez teljesítményszerű vagy jelszintszerű mérés volt-e, mert eszerint kellett volna 13.8dB vagy 27.6dB -t mondaniuk... így inkább az SNR arány-nál maradtak.. :)
Annyira azért nem volt nagy ez az arány, hogy logaritmikus skálán ábrázoljuk. Nem az arány logaritmusáról volt szó, hanem az arányról. Konkrétan a jel/zaj arányra kérdeztek rá, és konkrétan azt adták meg. A helyes mértékegységben.