Keresés

Részletes keresés

szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5731

Mert semmi hasznosat nem tudunk meg belőle.

A kérdésekre nem ad választ, ahogyan te sem. 

Előzmény: sg0 (5729)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5730

"Hanem a helytállò kisérletek kiértékeléséböl levont fizikai elméletek felállitásából és ezek prognózisai igazolásából."

 

 

Ez rendben van.

 

De hol van a vízmotoros prognózisod igazolása? Sehol. 

Vagyis nem tudtad igazolni az elméleted prognózisát. 

Akkor rossz az elméleted, nem?

Előzmény: sg0 (5725)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5729

Miert NEM ovassátok az ATOMISZTIKUS fizika elméletét a www.atomsz.com-ban? Vagy legalabb a 7042-es hszt?

 

Előzmény: sg0 (5728)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5728

Külonben, tévedsz!

Előzmény: őszszakál (5726)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5727

Az L.m.-ek kiszámíthatók a termeszeti állandok segítségével.

 

Ezt mar Sommerfeld is tudta a Planck állandónak nevezett L.m.-röl.

 

Előzmény: őszszakál (5726)
őszszakál Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5726

„a kötési energia a Lagrange multlikator, h0= h/387-töl fugg,”

 

Az meg mitől függ, hogy kialakuljon egy Lagrange multiplikátor, mondjuk a h0? Gondolom, hogy a környezettől. További kérdés, hogy mekkora energiasűrűségű környezettől?

Előzmény: sg0 (5724)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5725

NEM a másikok mondásai tovább szajkozásából, vagy éppen ezek tagadásából, áll a fizika, a fizikai kutatás, mint ahogyan ezt te gyakorlod.

 

Hanem a helytállò kisérletek kiértékeléséböl levont fizikai elméletek felállitásából és ezek prognózisai igazolásából.

 

 

Előzmény: szuperfizikus (5722)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5724

Ha éppen tudni akarod, a kötési energia a Lagrange multlikator, h0= h/387-töl fugg, a részecskêk közotti távolság is. Prognoses of Composite Particles www.atomsz.com

Előzmény: őszszakál (5721)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5723

Reménytelen.

Előzmény: őszszakál (5721)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5722

Ezért kérdezlek téged, a profi szakembert.

De hát nem akarsz válaszolni. 

Előzmény: sg0 (5720)
őszszakál Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5721

„A neutronban proton-elektron távolságban 0.703x10-13,cm-es vannak egymástöl”

 

A kérdésem még egyszer. Két elemi részecske kötési energiája mitől függ? Az egymástól való távolságuktól, vagyis a térben elfoglalt helyüktől, vagy az egymáshoz viszonyított sebességüktől? Az határozza meg a kötési energiát, hogy milyen távolságon vannak egymáshoz, vagy az egymáshoz viszonyított sebességük? Vagy az egyforma nagyságú sebességük? Vagy az egymáshoz kritikus távolságon lévő két részecske töltései? Mi adja ki a kötési energiát két részecske között?

Előzmény: sg0 (5710)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 1 5720

Te akarsz új, szuperfizikát csinálni?

 

A fizikához nem értessz abszolút semmit, annyi eszed sincs, mint egy bolhának!

Előzmény: sg0 (5718)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5719

Nem akarod elárulni a titkot mi?

Gyula, inkább viszed a sírba?

Hát ilyen vagy?

Előzmény: sg0 (5718)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5718

Te olyan vagy, mint egy verszivo pióca, NEM tudod abba hagyni a már bevégzett. társalgást!

 

Vége!

Előzmény: szuperfizikus (5717)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5717

"külsö e.m.-es zavarás (gyújtó szikra)"

 

 

És ezt kipróbáltad, Gyula?

Kiveszed egy motorkerékpár pipáját gyertyával együtt, belelógatod vízbe és máris megindul az átalakulás?

Kipróbáltad, vagy csak hablatyolsz?

Előzmény: sg0 (5716)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5716

Mar ezerszer is megmondtam, hogyan keletkezik a hidrogen atomban az elektron nyugalmi állapota és hogyan keletkezik a stabil neutron, mint a proton elektron rendszer egy további nyugalmi állapota.

 

AZT is elmondtam hogy külsö e.m.-es zavarás (gyújtó szikra) kell ahhoz hogy az elektron el tudja hagyni a hidrogén atomban a nyugalmi pályáját és a ,Coulomb erö hatása alatt közelegni TUD a proton felé

 

Te együgyü bunkó vagy!

Előzmény: szuperfizikus (5712)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5715

Ha a hidrogénatomnak stabil neutronná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben. De nem tudok róla, hogy végbemenne.

 

Gyula meg tudod mondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be?

Előzmény: sg0 (5713)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5714

majd este

Előzmény: szuperfizikus (5709)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5713

A hidrogen atom NEM alakul át protonnâ!

 

Előzmény: szuperfizikus (5711)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5712

Nekem az a gondom Gyulával, hogy ha a hidrogénatomnak stabil neutronná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben. 

De nem tudok róla, hogy végbemenne.

 

Gyula azt sem tudja megmondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be.

 

Előzmény: őszszakál (5708)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5711

Nekem az a gondom Gyulával, hogy ha a hidrogénatomnak protonná való átalakulásakor energia szabadulna fel, akkor ennek spontán módon is végbe kellene mennie a természetben. 

De nem tudok róla, hogy végbemenne.

 

Gyula azt sem tudja megmondani, hogy mivel lehet kiváltani az átalakulást, ha az spontán módon nem indul be.

 

  

Előzmény: őszszakál (5708)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5710

A neutronban proton-elektron távolságban 0.703x10-13,cm-es vannak egymástöl

Előzmény: őszszakál (5708)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5709

És mikor másolod ide a levezetésedet?

Előzmény: szabiku_ (5707)
őszszakál Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5708

"Egy protonbol és egy elektronból vagy egy hidrogen atom,  vagy egy neutron alkulhat, attol függöen mekkora a kötési energia."

 

Két elemi részecske kötési energiája mitől függ? Az egymástól való távolságuktól, vagyis a térben elfoglalt helyüktől, vagy az egymáshoz viszonyított sebességüktől?

Előzmény: sg0 (5702)
szabiku_ Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5707

Dolgozok. Nem henyélek, mint te.. 

Előzmény: szuperfizikus (5704)
újszuper Creative Commons License 2022.09.20 0 1 5706

"A Maxwell egyenletek egyáltalán nem invariánsak a Lorentz trafóval szemben, de nem is lehetnek, mert a Lorentz trafót később találták fel."

Az egyszerű matematikai igazság, hogy a Maxwell egyenletek Lorentz invariánsak. Az ilyesmit ostobaság lehazudni.

Az "érved" viszont még ennél is nagyobb szamárság. Az hogy később találták fel, nem akadályozhatja meg egy korábban megalkotott egyenletre való érvényességét.

Előzmény: szuperfizikus (5692)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5705

Tehàt ennek semmi köze sincs a specrelhez, ami NEM a testek elektrodinamikája!

Előzmény: sg0 (5701)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5704

Na, mi van szabiku, nem találod a saját könyvedet?

Előzmény: szabiku_ (5697)
szuperfizikus Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5703

Egy hidrogén atomot hogyan lehet átalakítani neutronná?

Hogyan nyomod bele az elektront a protonba?

Miért nem alakul át magától?

Előzmény: sg0 (5702)
sg0 Creative Commons License 2022.09.20 0 0 5702

Egy protonbol és egy elektronból vagy egy hidrogen atom,  vagy egy neutron alkulhat, attol függöen mekkora a kötési energia.

Előzmény: sg0 (5701)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!