Aki a cseresznyét szereti és szeretne cseresznyefát nevelni udvara előkertjében díszfaként, vagy gyümölcsösében a terméséért, az itt sokmindent megtudhat! ("A cseresznye édes meggy, a meggy savanyú cseresznye".)
A tegnapi eső után ma én is próbálkoztam a gödrök ásásával.Eredmény : 8-10 cm /korábban nem művelt/ ,25-30 cm /korábban művelt / mélység.Majd tavaszig csak leérek a kívánt mélységre....Én nem öntözgetem,40-45 gödörhöz kellene egy kisebb tó...se időm,se erőm, se értelme nem lenne...Majd elkészül,amit tudok elültetem ősszel,amit nem majd tavasszal,bár ha így lesz tavasszal szívok rendesen.
Hétfőn kezdem az ásást. Gödör amekkora sikeredik majd mellé egy ásónyom mélyen kiszedgetem , trágyázom majd belocsolom. Mikor meglesznek a fák meg ültetem őket.
A mellé-trágyázást (nem a felszinre, hanem ahogy írod 1-2 ásónyomra) jónak tartom. Én őszibaracknál alkalmaztam, kapával kiszedtem körbe a csurgó környékén 20-30 cm mélyen a földet, tettem bele érett trágyát, kétszer megbuggyantottam vízzel (száraz tavaszon), aztán visszahúztam rá a földet. Jókat hajtottak a kis fák.
Neked is igazad van! Lásd előző hsz-om is! Igen, művelt talajú, vegyesnövényzetű,házi kertről írtam,olyanfélbarnatalajjal. Én mondjuk agyagban is inkább oldalirányba ásnék és nem lefelé. És nagyon megfontolnám az alanyválasztást! Deahelyetteismered,tetudod,hogyottmiajó!
Minden mondatod igaz úgy külön-külön. De pont azért gondolom másként, mert egybeolvasva már elgondolkodtató!
De rögtön megjegyezném, nem gyümölcsösről, pláne nem több hektár árutermelő gyümölcsösről több ezer fáról beszélek és természetesen jók a javasolt ültetési technikák. Vegyes házikertről van szó és adott helyen, lehet, máshol én sem így csinálnám!!! Fájós a derekam, nem nagyon bírja az ásást (sajnos), na meg mindíg töröm a fejem valamin.
Minek ássak a feketeribizlinek 40 cm mély gödröt, amikor a kivágott 15 éves bokrok gyökerének 90%-a a felső 20cm-ben van?
Megette a fene, ha egy egézséges gyümölcsfa pár hónap alatt nem növi ki akár a 80x80x80-as gödröt, ilyenkor jön az augusztusi kiszáradás, mert kiszárad a gödör megbolygatott talaja. Mert ugye a gyökér vége hol van ültetésnél? Úgy 40 cm körül, nem? Alatta 20 cm föld+ 20 cm trágya. Ezért írtam, hogy szerintem az érett trágya bekeverése a legjobb és akkora gödröt ások, amiben a gyökér kényelmesen elfér. Hogy ellent mondjak magamnak ez voltmár 1 m is, mert nem akartam visszavágni, arra akartam kilyukadni, hogy sosincs nálam centi. Mindig az elültetendő csemetét nézem.
Hajlamos az ember mélyebbre ültetni, és az indokaid is elfogadhatók. Veszélye, hogy fajtól és fajtától függően leléphet a nemes az alanyról, aztán egy csomó időt tápanyagot elhasznál a fa (azért ha van bőven, akkor ez nem olyan feltünő), hogy felfelé növessze a gyökereket. Normál esetben lehet, hogy nekünk ásni kemény az a talaj, de egy gyökércsúcsnak? Áh! Gondold végig, hol képesek gyökeret fejleszteni a növények, ha van nedvesség!
Ja, és lehet, hogy egyáltalán nincs igazam, csak eddig szerencsém volt.
Ha meszes a talajod akkor Kálium szulfátot vegyél van egy por alaku változata amikönyen oldódik vizben. Én az eper alá szoktam tenni no meg persze a gyümölcsfa ültetéshez.
Valószínüleg nálad hamokos a talaj azért irsz ilyeneket hogy nem kell nagy gödör. Ha olyan földed lenne mint nekem egy igazi jó agyagos talaj akkor bizony nem jön be ez az ültetési módszer mert kis gödörnél mikor a hajszálgyökerek elérik a keményebb részt főleg még kis fánál meg is álnak a kemény talajnál és csak kinlódik a fa. Tudnák olyan képet fölrakni pl egy Érdi bőtermőről ahol én is csak egy kis jukba tettem bele a fát a töbihez képest Bonzaj.
A csetesznye csemetéket általában sajmeggy vagy vadcseresznye alanyon árulják a faiskolák. Törpésítő alanyhoz nehéz hozzájutni, de nem is lényeges. (Én magoncra szoktam oltani!)
A művelt talaj csak a felső 20-30 cm művelését jelenti, alatta borzasztó kemény. Igaz, ebbe is belemegy a gyökér, de puhább talajt gyorsabban átsző, és az első 1-2 évnél ez nem mindegy.
Annak szerintem nem sok jelentősége van, hogy egy arasszal lentebb vagy fentebb teszed a csemetét. A gyökereket úgyis oda fogja fejleszteni, ahonnan vizet és tápanyagot tud felvenni. Én mindent inkább lentebb szoktam tenni, hogy a főgyökerek lentebbről induljanak, mert így nem fogom a rotával elszaggatni. A mellékgyökerek majd úgyis feljönnek a rotálatlan réteg tetejéig.
Az utolsó gondolatodhoz annyit, hogy szerintem a fajtától nagyon függ, hogy mi az ideális ültetési mélység.
Csak őszibarackra vonatkozik a tapasztalatom: a H.-G.-féle módszerrel nevelt fáimnál egyik ajánlás volt, hogy mindig kotorjuk a földet a fa tövénez. Ez 20 év alatt 20-30 cm pluszt jelentett és semmi baja nem lett a fáknak. (Ezt előre leírták!) /A szintkülönbség azért kellett, hogy a nyári záporok vizét kiterelje a koronacsurgóba, ahol jobban érvényesül./
Nem kell gödrözni, trágyázni, ha szuperorsót ültetsz, ugyis jobban nő, mint szeretnéd. Eladni meg nem akarod a termést, nem lényeg,hogy 1-2 mm-el nagyobb legyen a cseresznyéd. A közé bújást én ugy küszöbölöm ki, hogy sorba ültetem a fácskákat. A tanulmányból én ugy vettem ki, hogy fánként 4-6 kiló a termés. Ha ez elég a családodnak akkor rendben, bár jobb, ha májustól július közepéig ehetitek, mintha 1-2 fajta hirtelen leérik.
Sarkítottam kicsit, gondolat ébresztőnek szántam. Persze , hogy hasznosítja a kis fa gyökere az alá rakott trágyát is (legtöbbször én is így ültetek, lustaság), de a keverést tartom igazán jónak, illetve a gyökérzóna trágyázást. Egyébként a gödör mérete is ilyen kérdés. Én mostanság csak akkorát ások, amibe a gyökérzet kényelmesen elfér. Minek nagyobbat? A kert művelt tápanyaggal feltöltött, nem szikla. A gyökér arra lett kitalálva, hogy utat törjön magának, gondolj egy magoncra. Arányait nézve mekkorát tud nőni egy évben!? Csak arra akartam kilyukadni, hogy nem kell a beidegződéseket, ős kinyilatoztatásokat szó szerint követni, gondolkodni kell és a konkrét esethez alkalmazni mindent. Most mindenhol azt olvasom, hogy a csemetét olyan mélyre ültessem, ahogy a faiskolában volt, gondolom ismerős szöveg. Van egy régi könyvem, ahol azt írják, hogy pár centivel magasabbra kell ültetni, mert a trágyázás, talajmúvelés miatt a gyümölcsös talajszintje emelkedni fog és így kerül a csemete majd a jó magasságba. Érdekes nem? Butaság? Művelésmód kérdése!
Lehet,hogy igazad van,de...a trágyára csak vékony réteg földet rakok.Erre kerül a visszavágott /mert így árulják/ gyökerű oltvány.Ez azért majd fejlődik lefelé is nem ? Legalább is annyit,hogy a néhány centis védő-földréteget átlépje.Persze attól még a fölé-trágyázás is jó megoldás lehet.A lényeg,hogy ismerni kell az adott gyümölcsfaj gyökér-mélységét /mármint kifejlett korban/
Mikor szeretnél ültetni? Ha ősszel, akkor tényleg célszerű érett trágyát használni, ha tavasszal, akkor is most szerezz trágyát, komposztáld, tavaszra megérik. Amúgy is kedvencem ez az alátrágyázás. Aki kitalálta, még soha sem szedett ki tövestül gyümölcsfát. Nem figyeltétek meg, hogy néhány faj kivételével, ha indul is lefelé 1-1 gyökér, sokkal több az, ami oldalra nő? Akkor minek alá rakni? Homokon, amúgy is pláne lefelé viszi a víz. Nem lenne célszerűbb mellé tenni a fejlődő gyökérzóna fölé? Azért vannak életszerűbb szakirodalmak, ahol az ültető gödör földjét érett trágyával, komposzttal javasolják KEVERNI. Nekem ez tűnik jobbnak. Az alátrágyázás kényelmes hiszen a gödröt így is úgy is ki kell ásni. Ha 15-20cm földdel tudod takarni, akkor egyébként az éretlen trágyát is rakhatod a gödörbe, mire a gyökerek oda érnek, már megérik, illetve ilyen esetben illik majd locsolni, akkor nem perzsel.
80 cm mélység fölösleges és sok munka.A kb 60 cm bőven elég,trágyával ha van lehetőség bőven meg szoktam borítani és káliummal sem árt ellátni a fákat ültetéskor,mivel ez nem mozog a talajban később nem nagyon tudod pótolni.A trágyára némi földréteg aztán ültetés.Az oltványok gyökere úgysem kerül túl mélyre így a földréteg simán megvédi a perzseléstől /persze célszerűbb érett trágyát használni/.
...ja és még valami: a cserkót szereti a csimasz /cserebogárpajor/,szóval némi talajfertőtlenítés sem árthat...
Ha másfél méterre vannak egymástól, akkor hogy fogom leszedni? : ) Gondolom fél méter csak kell az ágaknak, azaz marad fél méter, hogy bekússzak középre? :P
Gondoltam, hogy két fa elég lesz saját fogyasztásra, de ha azt mondod, hogy ennyire közel is lehet ültetni, akkor lehet lesz több.
Köszönöm a fajtaajánlásokat, illetve az ültetésre vonatkozó segítségedet is. Egy 80x80x80-as gödörre gondoltam minden fa alá, és csak az aljába tettem volna kis földdel összekeverve az érett trágyát. Ha koronásakat találok, akkor azokat metszem meg még ültetéskor, vagy ráér tavasszal?
Nem lesz kevés kettő? Egy másfél méteres négyzet négy sarkába ültethetsz négy féle fát is. Én javasolnám még a Rita (korai) és a Margit (késői) fajtákat. Aztán valamelyikbe oltasz majd sárga és fekete színűeket, hogy a választék még nagyobb legyen.
Nyugodtan ültetheted ősszel is. Olyat vegyél, amelyik vagy suháng (alól is meglévő rügyekkel), vagy ha koronás akkor az elágazások minél közelebb legyenek a földhöz. Abból is nevelhető a szuperorsó.
Trágyát (inkább csak földdé érettet) tehetsz az ültetőgödörbe, de csak ha mélyen kiásod, az aljába rakod, arra földet teszel és csak aztán teszed bele a fát. A gyökér nehogy érintkezzen a (friss) trágyával. Csak a föld.
Az általad linkelt tanulmányra alapozva döntéseinket a Katalin és Linda mellett tettük le voksunkat. A most ősszel ültetett fákat mi alapján választanád ki? Vagy inkább ültessem tavasszal és akkor látom, hogy melyiken mennyi oldalrügy van?
Ültetéskor tu szoktatok istállótrágyát tenni a gödörbe? Tegnap az egyik faiskola honlapján azt írták, hogy nehogy tegyen, mert akkor leégnek a hajszálgyökerek...Eddig viszont mindenhol azt olvastam, hogy lehet alá rakni és apám is így ültette régebben a fákat.
A Sumburst már kezdi érezni az őszt, kezd sárgulni a lombja. A Katalin lombja még haragos zöld.
(A Katalin középső harmada sajnos még elég üres, de a Sumburst már elég jól pótolta a türelmetlenségemből következő metszési hibát. Annó túl hosszúra hagytam a központi tengelyt az első netszéskor.)
Köszönöm az invitálást a fórumra, és a sok hasznos infót. Ez a szuperorsóra nevelt cseresznye igen jól hangzik.
Viszont ha jól olvastam, akkor a husángot tavasszal veszitek/ültetitek, amikor látszik, hogy mennyi oldalrügy van rajta.
Akkor ha ilyen alakra akarom nevelni a fát, akkor most ősszel még nincs értelme ültetni?
A másik kérdés, hogy életkorban mennyit bírnak ezek a fák, vagy erre nincs hatással a rendszeres metszés? Esetleg nem érzékenyebbek a betegségre az ilyen fák a sok metszéstől?
Katalin balra, Sumburst jobbra.